Ügyvédi Közlöny, 1933 (3. évfolyam, 1-48. szám)

1933 / 35. szám - Ügyvédi költségek. A Szombathelyi Ügyvédi Kamara

144 ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 35. SZÁM ben csakis azon ügyvédjelölti gyakorlatot látom általánosságban beszámíthatónak, amelyet az ügyvédjelölt oly ügyvédnél folytat, aki legalább 10 éve gyakorolja az ügyvédi hivatást. Ezzel szemben csak fél időbeli értéhben számíttatik bo az ügyvédjelöltek gyakorlati ideje, akiknek principálisa még nincs 10 éve ügyvéd. Ha tehát valaki egy oly ügyvédnél, aki csak egy éve van bejegyezve, 18 hónapi ügyvédjelölti gyakorlatot teljesített, annak ez a gyakorlat csak kilenc hónap erejéig lesz beszámítható. b) Azt sem tartom megengedhetőnek, hogy oly ügyvédnél legyen ügyvédjelölt teljes értékű joggyakorlaton, aki saját bevallása szerint oly kisforgalmú irodával rendelkezik, amely még egy ember megélhetéséhez szükséges létminimumot sem biztosítja. Akiknek tehát forgalmiadóalapja saját bevallásuk figyelembe vételével kisebb összegben van megállapítva, mint aminő a megélhetési létminimum, azok ugyan ügyvédjelöltet tarthatnak, de a náluk bejegyezve levő ügyvédjelöltnek a gyakorlati idő csak félértékben számítható be. c) A fenti szabályok alól azonban kivételek statuálandók, elsősorban oly irányban, hogy ügyvédi érdemek vagy ügyvédi kiválóság elismeréséül a Kamara vagy az igazságügyminiszter, vagy a Kamara előterjesztésére az igazságügyminiszter egyes ügyvédeknek, akik még nem 10 éve folytatnak ügyvédi gyakorlatot, oly címet vagy rangot adományozhasson, amelynek egyetlen gyakorlati kedvezménye lenne, hogy az illetőnél bejegyezve levő ügyvédjelölt gyakorlata teljes értékben számítandó be. Pl. ha ezeket az ügyvédeket igazságügyi tanácsosoknak neveznők, akkor az igazságügyi tanácsosi címnek az ügyvédjelölti gyakorlat teljes értékbeni beszámítása képezné a gyakorlati értékét. Itt említem meg, hogy nézetem szerint az erkölcsi szempontokon kívül ez az eredmény anyagi előnyt is jelentene, mert kétségtelen, hogy azok az ügyvédek, akiknél a praxis teljes értékben számít be, olcsóbban fognak jelölthöz jutni, mint azok, akiknél a praxis nem számít, vagy nem teljes értékben számít. d) Azokat az ügyvédeket, akik fegyelmi büntetésképpen az ügyvédi gyakorlattól fel voltak függesztve, megfosztanám attól a lehetőségtől, hogy náluk ügyvédjelöltek a beszámíthatásra vonatkozó igénnyel gyakorlatot folytathassanak. Ezek az ügyvédek is tarthatnak jelölteket, az ily ügyvédeknél bejegyzett ügy védj elöltek is tárgyalhatnak a bíróságok előtt, azonban ezen bejegyzés az egységes ügyvédi és bírói vizsga szempontjából megkövetelt gyakorlat tekintetében nem jön figyelembe. Fenti javaslatom részletei mellékesek, talán módosításra is szorulnak. Az azokban megnyilvánuló gondolatot azonban ajánlom t. kartársaim figyelmébe. rg. Válogatás nélkül rendelje meg minden peres ügyében az összes jegyzőkönyvek és határozatok iratmásolatait, mert : ezzel a gépírószolgálat fennmaradását és a rendkívül mérsékelten megszabott iratmásolati díjak fenntartását biztosítja. Ügyvédi költségek. A Szombathelyi Ügyvédi Kamara választmányának határozatából Náray Szabó László kamarai elnök az alábbi értesítést küldötte meg a Kamara összes tagjainak : «544/1933. szám. Értesítem a Kamara tagjait, hog3'' a Kamara választmánya 1933. évi augusztus hó 28. napján megtartott ülésében foglalkozott a Vitézi Szék «Szervi határozványok ügyészek részére» című leiratával, valamint a «Magyarországi Kisbirtokos Szövetség)) pártfogó irodáinak ügyrendjével és azon elvi állásfoglalásra jutott, hogy a Vitézi szék «Szervi határozványai»ban foglalt ajánlat, valamint a ((Magyarországi Kisbirtokos Szövetség* által a kijelölt ügyészekkel közölt ajánlat az ügyvédek által el nem fogadható, mert ezek elfogadása az ügyvédi állás tekintélyével és móltóságával össze nem egyoztethető. A választmány fenti határozatát a választmány rendeletéből miheztartás végett ezennel közlöm. Kelt Szombathelyen az ügyvédi Kamaránál, 1933. évi augusztus hó 28-án.» Az a két ajánlat, amely a választmánynak fentidézett határozatát eredményezte, a következő : 1. A Vitézi Szék főkapitánysága «Szervi határozványok ügyészek részére» című leiratot intézett a Kamara egyes tagjaihoz és felkérte őket a járási vitézi ügyészi tiszt ingyenes, sőt az ügyészhez forduló vitézek magánügyeinek is 50 %-os díj mellett leendő ellátására. Ezzel szemben a V. Sz. felhívja a vitézeket, hogy magánügyeikben is a vitézi ügyészhez forduljanak. Az egyes Kamarák az 50 %-os engedmény nyújtását, illetve a Határozványok tartalmát kifogásolták, mire a V. Sz. a 6. pontot akként változtatta meg, hogy az 50 %-os engedmény helyett a járási ügyész a hozzá forduló vitézek ügyét «méltányos díjazásért)) köteles elintézni. Ugyanekkor azonban bizalmas kísérőlevelet intézett a leendő járási ügyészhez, amely szerint : «a Szervi Határozványok 6. §-ában vitézek peres ügyeinek díjazásánál «méltányos» kifejezés alatt legalább 50°/o kedvezmény nyújtása értendő, minthogy kifejezetten 50 °/0 kedvezmény nyújtására a vitézi ügyészek az ügyvédi kamarák ellenzése miatt magukat nyilatkozatban nem kötelezhetik)). E miatt bocsátotta ki a Kamara a fentidézett határozatot és egyúttal védelemért fordult az Igazságügyminiszter Úrhoz, kérve, hogy a Vitézi Széket a bizalmas körlevélnek az Ügyvédi rendtartásba ütköző voltáról felvilágosítsa. 2. A másik leirat, amely a választmányt foglalkoztatta, X. Y. budapesti ügyvédnek néhány szombathelyi kartárshoz intézett litografált levele, melyben a ((Magyarországi Kisbirtokos Szövetség)) megbízásából mint a Szövetség ügyésze azt kérdi, hajlandó-e a kolléga a járási székhelyen felállítandó pártfogó-iroda vezetését elvállalni. A feltételek közül kiemelendők a következők : A pártfogó-iroda célja a gazdaközönséget «az újabb jogszabályok helyes megismerésében támogatni, díjtalan jogi tanáccsal ellátni és részére a szükséges jogsegélyt az ügyvédi és mezőgazdasági kamarák által együttesen megállapított mérsékelt díjszabás alapján biztosítani.)) Az irodák működését a gazdaadósok autonóm szervezete ellenőrzi, ennek megalakulásáig az ellenőrzésre a mezőgazdasági és ügyvédi kamarák kéretnek fel. Az iroda lehetőleg a községházán, kultúrházban vagy hasonló helyen állítandó fel. A megbízás egyelőre nobile officium mindaddig, míg az összes faktorok meghallgatása után az anyagi kérdéseket rendező végleges megbízási szerződés megköttetik. Augusztus 20-án újabb körlevelet kaptak ugyanezek a kollégák, amelyben dr. X. Y. közli a legszükségesebb teendőket az adósságrendezés terén, ajánlja, hogy a főszolgabírónak jelentsék be az iroda felállítását ós kéri, hogy megyéjére vonatkozólag ajánljon a megkeresett kolléga még egy kartársat, aki esetleges inkompatibilitás esetén eljárhasson. Mindennap d. u. 6—7 óra között állandó értekezlet van dr. X. Y. ügyvédnél a vidékről felutazó kartársakkal. Csak természetes, hogy a Szombathelyi Kamara választmánya ezt az ajánlatot sem tarthatta az ügyvédség méltóságával ós tekintélyével összeegyeztethetőnek. Szemle. Sanghaiban egyetemi tanár lett egy magyar ügyvéd. Örömmel értesülünk róla, hogy Balaskó Árpád, hajdúszoboszlói gyakorló ügyvédet a kínai kormány a sanghai egyetem nemzetközi-jogi tanszékére meghívta. Balaskó elfogadta a megtisztelő kinevezést és a legközelebbi napokban jóforgalmú ügyvédi irodájának átadása után elutazik Kínába új hivatását betölteni. Sajtószemle. A csődönkívüli kényszeregyességi eljárás. Most jelent meg a könyvpiacon Pongrácz Jenő és Balassa György «A csődönkívüli kényszeregyességi eljárás egységes szerkezetben» című könyve, amely a teljes eljárási anyagot tartalmazza magyarázatokkal és a teljes joggyakorlattal. A könyv a Magyar Törvénykezés kiadásában jelent meg. österreichische Anwaltszeitung. Szeptember 23-i szám. Eduárd Kaufmann: <(Der : § 38 c) Abs. 2 A. K. V- G.» című cikkében kritikai magyarázatát adja annak a szakasznak, amely a munkaadóval közös háztartásban élő feleségnek kezességót írja elő azokra a biztosítási járulékokra, amelyek a közös háztartás alatt esedékessé váltak. Hugó Wolf: «Ordnungsstrafen im Strafverfahren bei Ungebühr in Schriftlicben Eingaben», Friedrich Brassloff : <d)ie Verteidigung im Disziplinarverfahren gegen Rechtanwálte und Rechtsanwaltsan wai fcr» és Leo Fischmann: «T)ie Advokatur in Frankreich» címen írt cikkeit közli a lap. Felelős szerkesztő: Dr. Teller Miksa V., Szalay-u. 3. (Tel.: 20-3-98.) Felelős kiadó: Vállas Lajos. Franklin-Társulat nyomdája : Ábrái V.