Ügyvédi Közlöny, 1933 (3. évfolyam, 1-48. szám)

1933 / 34. szám - A nyugdíj intézeti törvényjavaslat 2. [r.]

140 ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 34. SZÁM­A magyar Ügyvédszövetség Ügyvéd-Mú­zeumának első feladata, hogy az ügyvédség történeti fejlődését a törvénykezés kereté­ben oknyomozó adatokkal igazolja, de nem­csak olyan módon, hogy a könyvtárak poros köteteit szaporítsa, hanem sajátképeni fel­adata, hogy ad oculos demonstrálja az intéz­mény fejlődését, az ügyvédi hivatásművé­szet eredményeit, amint az elsősorban okira­tokban és levéltári adatokban megnyilvá­nul. Ebben az értelemben gyűjteményünk a legtisztább erkölcsi és művészi tartalommal bíró kollekció, amely egyfelől magának az ügyvédségnek szellemi horizontját tágítja saját múltja felé, másfelől bemutatja a nagy­közönségnek hivatásunk művészi és a szel­lemi értékeit. Más tekintetben is jelentős a Múzeumunk. Munkásságunk említett eszközeivel bemu­tatja hivatásunk fejlődését, egyben ennek az organizmusnak kórokozóit is. Amikor pl. kartografikusan szemlélteti az ügyvédség jogos és törvényes munkaterületeit, sema­tikus rajzaival rámutat a fagocitára, a zúg­írászok működési területére is, egyúttal figyelemmel kíséri — nemzetközi kari együtt­működésünk folytán — a visszaélések meg­szüntetésére közösen elhatározott akció ered­ményeit is. Hasonlóképpen bemutatja az ügyvédség által évszázadokon át önként vállalt, tulaj­donképpen állami feladatot képező szegény­védelem, valamint az országos jelentőségű törvényelőkészítő munkálatok terén vég­zett nagy munkálatait. Bizonnyal nem árt az ilyen ékesen szóló dokumentumokat a közönség elé tárnunk, hogy szemmel lát­hatóan érzékeltessük ellenérveinket a leg­újabb időkben is feltörő ügyvédellenes irány­zatokkal szemben. A Nemzetközi Ügyvéd-Múzeum céljaira Magyarország fővárosa egyenesen predesz­tinálva van, mert a klasszikus ügyvédi ha­gyományoknak konzerválására, egyben a kari érdekvédelem további kiépítésére tör­téneti talajánál, valamint földrajzi helyze­ténél is a legalkalmasabb. Budapest a leg­több kultúra kereszteződésének középpont­ján, a Duna-medence vidékének közepén fekszik. Ma inkább, mint bármikor szükség van az ügyvédmúzeumok kifejlesztésére, amikor az ügyvédség kötelessége, hogy karunk mai megítélését is — ősi hivatásunkhoz mél­tóan — eszményi magasságokra emelje fel. Javaslataink megvalósításával kongresz­szusunk olj'an intézményeket hívhat életre, amely a nemzetközi szellemtörténetben új fejezetet nyitva, korszakalkotó jelentőségű és nemzetközi téren is fokozottabb testvéries együttműködést létesítene a kultúrnemze­fcelí ügyvédi kara között. Sok bosszúságtól kíméli meg magát és az időtrabló újbóli, kézbesítésnek veszi elejét, ha az ügyvédi vétívet a telekkönyvi kézbe­sítésekhez is használja. A racionalizálási ankétnak a bíróságok által is helyeselt határozata szerint a mellékleteket felperesek .F/l, Fj% F/S stb. jelzéssel, alperesek A/l, A/% A/3 stb. jel­zéssel látják el. Külföldi ügyvédség hírei. A nemzetközi ügyvédúnió raguzai kon­gresszusa. Szeptember 15-én nyitották meg Baguzában a nemzetközi ügyvédúnió kon­gresszusát Andzselinovics tárcanélküli minisz­ternek, a jugoszláv kormány képviselőjének jelenlétében. A kongresszust a jugoszláv ügy­védszövetség elnöke, Jakovics egyetemi tanár nyitotta meg, majd Andzselinovics miniszter üdvözölte a jugoszláv kormány nevében a különböző országok több mint száz kikül­döttjét. A nemzetközi ügyvédúnió elnöke, De Brove hágai ügyvéd felolvasta a kongresszus által Sándor királyhoz intézett üdvözlő távirat szövegét. A főtitkári jelentés hangsúlyozta a nemzetközi únió és az amerikai ügyvéd­szövetség között folytatott megbeszéléseket, amelyeknek célja az amerikai ügyvédek csat­lakozása a nemzetközi szövetséghez, bejelen­tette továbbá a bizottság három német tag­jának lemondását. Magyarország képviselő­jének felszólalása és különböző formaságok elintézése után bizottsági elnökökké megvá­lasztották Leche luxemburgi és Popovics ju­goszláv ügyvédeket. A nemzetközi ügyvédkongresszuson Ma­gyarországot Bíró László, Havas Károly, Király Ferenc és Mezey István budapesti ügyvédek képviselik. Sajtószemle. Magyar Jogiszemle. Szeptemberi szám. Szabó Miklós : «A munkaadó kártérítési fele­lőssége és a kötelező balesetbiztosítás*). Egy konkrét esetből kifolyólag ismerteti a vonat­kozó anyagi eljárási szabályokat és a bírói gyakorlatot. Jablonkay Géza : «Idegen telken létesített felülépítmény végrehajtás alá vo­nása)), című cikkében arra a konklúzióra jut, hogy megkülönböztetendő az, vájjon az épít­mény tulajdonjoga dologi, vagy kötelmi jog­viszonyon alapul-e, az előbbi esetben a végre­hajtási törvény 203. §-a, míg az utóbbi esetben, a vht. 213. §-a az irányadó, foglalás szempontjából. Schwartz Dénes orosházai ügyvéd : «Kívánatos volna-e a végrehajtási törvény 95. §-ának módosítása?)) Azt ajánlja, hogy amennyiben a tanú nem az eljáró bíró­ság területén lakik, úgy azt megkeresés útján is lehessen igényperben is kihallgatni. Az «Ügy véd jelöltek Lapja» szeptember 10-i számában vezetőhelyen Szentiványi János ügyvéd foglalkozik a pécsi vándorgyűlésnek a túlzsúfoltság kérdésében elfoglalt állás­pontjával és azt reméli, hogy a jelöltség a zárt szám bevezetése ellen indított harcát sikerrel folytathatja. — A Magyar Jogász­egylet és a Budapesti Ügyvédúnió által ren­dezett nagy ankét egyes felszólalásait ismer­teti és kommentálja ezután a lap. — Brat­mann Bál a «szerzett jogok védelméről)), po­zsonyi Nehéz József pedig a weekendnek az ügyvédjelölti kar szempontjából való külö­nös fontosságáról értekezik. Polgári Jog. Szeptemberi száma a főszer­kesztéstől visszalépett Meszlényi Arthur ér­demeit méltatja a lap vezető helyén. Nizsa­lovszky Endre debreceni egy. tanár: ((Átérté­kelés gyámpénztárban befizetés után.» Az 1928: XII. tc. és a Gyt. 20., illetve 113. §-ait taglalva, arra a következtetésre jut, hogy az átértékelésre irányuló jog gyakorlá­sának elmulasztása yisszteher nélküli jogle­mondásnak csak akkor minősül, ha gyakor­láselmulasztása akaratnyilvánításként értel­mezhető. A jogalkotás rovatban ifj. Szigeti László a Kúria 56. és Ballá Ignác az 57. sz. polg. jogegységi döntvényével foglalkozik. Ifj. Nagy Dezső: «Tulajdonjog a követelé­sekém című nagyon szellemes cikkében a Leonhard-féle tulajdonjogszémlélet hívének vallja magát. Bakovszky Menyhért tvsz. bíró : «Néhány szó a jelzálogtörvény 3. §-á­hoz» címen azt a gyakorlatot ostromolja, a mely törvény betűszerinti értelmezéséből kiindulva, meghiúsítja az anyagi jog szerint egyedül lehetséges bírói döntések végrehaj­tását. Fáy Gyula: Az Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézet reformjának ter­vezetével foglalkozik. Közigazgatási és Pénzügyi Jog. Vály Lajos ismerteti az új mezőgazdasági adósvédelmi rendeletet. Bratmann Pál: A 7600/1933. sz. rendelet kapcsán az aranydollár-tartozá­soknak pengőben való teljesítéséről ír. Ha­lom István : «Érvényes-e a jogügylet, amely ­lyel a korlátolt felelősségű társaság a saját üzletrészét megszerző)) című cikkében azt az álláspontot foglalja el, hogy az ilyen jog­ügylet érvénytelen. A Kartel. 4. szám. Kőházi Endre tvszéki bíró a kartelj og gyakorlati kérdéseiről írt cikksorozatát folytatja. Kelemen Sándor «Kar­tel, vagy gentlemen agreament» című cikké­ben a budapesti Tábla egy érdekes ítéleté­hez fűzi reflexióit, amely utat enged a köz­gazdaságra nagy veszélyt magában foglaló genfiemen agreamenteknek. Internationales Anwaltsblatt. Kössler Maxi­milián ismerteti az 1933. január 1-én életbe­lépett svájci automobiljogot az eredmény­felelősség szempontjából. A jogfejlődésben nagy haladást jelent a törvény azzal, hogy nem von éles határvonalat a vétkesség és az eredményfelelősség közé, hanem tág teret enged a bírói mérlegelésnek. Schwartz Izidor budafoki kartársunk cikkében közli a magyar jog álláspontját a váltó utólagos telepítését illetőleg. Richárd Pressburger érdekes cikk­ben tárgyalja Kari Marbe professzornak, a würzburgi pszichológiai intézet igazgatójá­nak könyvét Philipp Halsmann elleni bün­tetőper kriminálpszichológiai vizsgálatáról. österreichische Anwaltszeitung. Ham Spit­zer «Die achte Gerichtsentlastungsnóvelle» című cikkét panasszal kezdi és megállapítja, hogy valamennyi egyszerűsítési törvény csak a jogszolgáltatás rosszabbodását vonta eddig maga után. Ismerteti a lapot majdnem tel­jesen betöltő terjedelmes cikkében az új jog­szabálykomplexumot. Fritz Flandrack «Theo­retisches zur Kostenfrage im Strafverfahren» című cikkével elosztatja azt a tévhitet, mintha a költségek a mellékbüntetések egyik neme lennének. Felelős szerkesztő: I)r. Teller Miksa V., Szalay-u. 3. (Tel.: 20-3-9B.) Felelős kiadó: Vállas Lajos. \ Franklin-Társulat nyomdája: Ábrái V.

Next

/
Oldalképek
Tartalom