Ügyvédi Közlöny, 1933 (3. évfolyam, 1-48. szám)

1933 / 34. szám - A nyugdíj intézeti törvényjavaslat 2. [r.]

140 ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 34. SZÁMA magyar Ügyvédszövetség Ügyvéd-Múzeumának első feladata, hogy az ügyvédség történeti fejlődését a törvénykezés keretében oknyomozó adatokkal igazolja, de nemcsak olyan módon, hogy a könyvtárak poros köteteit szaporítsa, hanem sajátképeni feladata, hogy ad oculos demonstrálja az intézmény fejlődését, az ügyvédi hivatásművészet eredményeit, amint az elsősorban okiratokban és levéltári adatokban megnyilvánul. Ebben az értelemben gyűjteményünk a legtisztább erkölcsi és művészi tartalommal bíró kollekció, amely egyfelől magának az ügyvédségnek szellemi horizontját tágítja saját múltja felé, másfelől bemutatja a nagyközönségnek hivatásunk művészi és a szellemi értékeit. Más tekintetben is jelentős a Múzeumunk. Munkásságunk említett eszközeivel bemutatja hivatásunk fejlődését, egyben ennek az organizmusnak kórokozóit is. Amikor pl. kartografikusan szemlélteti az ügyvédség jogos és törvényes munkaterületeit, sematikus rajzaival rámutat a fagocitára, a zúgírászok működési területére is, egyúttal figyelemmel kíséri — nemzetközi kari együttműködésünk folytán — a visszaélések megszüntetésére közösen elhatározott akció eredményeit is. Hasonlóképpen bemutatja az ügyvédség által évszázadokon át önként vállalt, tulajdonképpen állami feladatot képező szegényvédelem, valamint az országos jelentőségű törvényelőkészítő munkálatok terén végzett nagy munkálatait. Bizonnyal nem árt az ilyen ékesen szóló dokumentumokat a közönség elé tárnunk, hogy szemmel láthatóan érzékeltessük ellenérveinket a legújabb időkben is feltörő ügyvédellenes irányzatokkal szemben. A Nemzetközi Ügyvéd-Múzeum céljaira Magyarország fővárosa egyenesen predesztinálva van, mert a klasszikus ügyvédi hagyományoknak konzerválására, egyben a kari érdekvédelem további kiépítésére történeti talajánál, valamint földrajzi helyzeténél is a legalkalmasabb. Budapest a legtöbb kultúra kereszteződésének középpontján, a Duna-medence vidékének közepén fekszik. Ma inkább, mint bármikor szükség van az ügyvédmúzeumok kifejlesztésére, amikor az ügyvédség kötelessége, hogy karunk mai megítélését is — ősi hivatásunkhoz méltóan — eszményi magasságokra emelje fel. Javaslataink megvalósításával kongreszszusunk olj'an intézményeket hívhat életre, amely a nemzetközi szellemtörténetben új fejezetet nyitva, korszakalkotó jelentőségű és nemzetközi téren is fokozottabb testvéries együttműködést létesítene a kultúrnemzefcelí ügyvédi kara között. Sok bosszúságtól kíméli meg magát és az időtrabló újbóli, kézbesítésnek veszi elejét, ha az ügyvédi vétívet a telekkönyvi kézbesítésekhez is használja. A racionalizálási ankétnak a bíróságok által is helyeselt határozata szerint a mellékleteket felperesek .F/l, Fj% F/S stb. jelzéssel, alperesek A/l, A/% A/3 stb. jelzéssel látják el. Külföldi ügyvédség hírei. A nemzetközi ügyvédúnió raguzai kongresszusa. Szeptember 15-én nyitották meg Baguzában a nemzetközi ügyvédúnió kongresszusát Andzselinovics tárcanélküli miniszternek, a jugoszláv kormány képviselőjének jelenlétében. A kongresszust a jugoszláv ügyvédszövetség elnöke, Jakovics egyetemi tanár nyitotta meg, majd Andzselinovics miniszter üdvözölte a jugoszláv kormány nevében a különböző országok több mint száz kiküldöttjét. A nemzetközi ügyvédúnió elnöke, De Brove hágai ügyvéd felolvasta a kongresszus által Sándor királyhoz intézett üdvözlő távirat szövegét. A főtitkári jelentés hangsúlyozta a nemzetközi únió és az amerikai ügyvédszövetség között folytatott megbeszéléseket, amelyeknek célja az amerikai ügyvédek csatlakozása a nemzetközi szövetséghez, bejelentette továbbá a bizottság három német tagjának lemondását. Magyarország képviselőjének felszólalása és különböző formaságok elintézése után bizottsági elnökökké megválasztották Leche luxemburgi és Popovics jugoszláv ügyvédeket. A nemzetközi ügyvédkongresszuson Magyarországot Bíró László, Havas Károly, Király Ferenc és Mezey István budapesti ügyvédek képviselik. Sajtószemle. Magyar Jogiszemle. Szeptemberi szám. Szabó Miklós : «A munkaadó kártérítési felelőssége és a kötelező balesetbiztosítás*). Egy konkrét esetből kifolyólag ismerteti a vonatkozó anyagi eljárási szabályokat és a bírói gyakorlatot. Jablonkay Géza : «Idegen telken létesített felülépítmény végrehajtás alá vonása)), című cikkében arra a konklúzióra jut, hogy megkülönböztetendő az, vájjon az építmény tulajdonjoga dologi, vagy kötelmi jogviszonyon alapul-e, az előbbi esetben a végrehajtási törvény 203. §-a, míg az utóbbi esetben, a vht. 213. §-a az irányadó, foglalás szempontjából. Schwartz Dénes orosházai ügyvéd : «Kívánatos volna-e a végrehajtási törvény 95. §-ának módosítása?)) Azt ajánlja, hogy amennyiben a tanú nem az eljáró bíróság területén lakik, úgy azt megkeresés útján is lehessen igényperben is kihallgatni. Az «Ügy véd jelöltek Lapja» szeptember 10-i számában vezetőhelyen Szentiványi János ügyvéd foglalkozik a pécsi vándorgyűlésnek a túlzsúfoltság kérdésében elfoglalt álláspontjával és azt reméli, hogy a jelöltség a zárt szám bevezetése ellen indított harcát sikerrel folytathatja. — A Magyar Jogászegylet és a Budapesti Ügyvédúnió által rendezett nagy ankét egyes felszólalásait ismerteti és kommentálja ezután a lap. — Bratmann Bál a «szerzett jogok védelméről)), pozsonyi Nehéz József pedig a weekendnek az ügyvédjelölti kar szempontjából való különös fontosságáról értekezik. Polgári Jog. Szeptemberi száma a főszerkesztéstől visszalépett Meszlényi Arthur érdemeit méltatja a lap vezető helyén. Nizsalovszky Endre debreceni egy. tanár: ((Átértékelés gyámpénztárban befizetés után.» Az 1928: XII. tc. és a Gyt. 20., illetve 113. §-ait taglalva, arra a következtetésre jut, hogy az átértékelésre irányuló jog gyakorlásának elmulasztása yisszteher nélküli joglemondásnak csak akkor minősül, ha gyakorláselmulasztása akaratnyilvánításként értelmezhető. A jogalkotás rovatban ifj. Szigeti László a Kúria 56. és Ballá Ignác az 57. sz. polg. jogegységi döntvényével foglalkozik. Ifj. Nagy Dezső: «Tulajdonjog a követelésekém című nagyon szellemes cikkében a Leonhard-féle tulajdonjogszémlélet hívének vallja magát. Bakovszky Menyhért tvsz. bíró : «Néhány szó a jelzálogtörvény 3. §-ához» címen azt a gyakorlatot ostromolja, a mely törvény betűszerinti értelmezéséből kiindulva, meghiúsítja az anyagi jog szerint egyedül lehetséges bírói döntések végrehajtását. Fáy Gyula: Az Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézet reformjának tervezetével foglalkozik. Közigazgatási és Pénzügyi Jog. Vály Lajos ismerteti az új mezőgazdasági adósvédelmi rendeletet. Bratmann Pál: A 7600/1933. sz. rendelet kapcsán az aranydollár-tartozásoknak pengőben való teljesítéséről ír. Halom István : «Érvényes-e a jogügylet, amely lyel a korlátolt felelősségű társaság a saját üzletrészét megszerző)) című cikkében azt az álláspontot foglalja el, hogy az ilyen jogügylet érvénytelen. A Kartel. 4. szám. Kőházi Endre tvszéki bíró a kartelj og gyakorlati kérdéseiről írt cikksorozatát folytatja. Kelemen Sándor «Kartel, vagy gentlemen agreament» című cikkében a budapesti Tábla egy érdekes ítéletéhez fűzi reflexióit, amely utat enged a közgazdaságra nagy veszélyt magában foglaló genfiemen agreamenteknek. Internationales Anwaltsblatt. Kössler Maximilián ismerteti az 1933. január 1-én életbelépett svájci automobiljogot az eredményfelelősség szempontjából. A jogfejlődésben nagy haladást jelent a törvény azzal, hogy nem von éles határvonalat a vétkesség és az eredményfelelősség közé, hanem tág teret enged a bírói mérlegelésnek. Schwartz Izidor budafoki kartársunk cikkében közli a magyar jog álláspontját a váltó utólagos telepítését illetőleg. Richárd Pressburger érdekes cikkben tárgyalja Kari Marbe professzornak, a würzburgi pszichológiai intézet igazgatójának könyvét Philipp Halsmann elleni büntetőper kriminálpszichológiai vizsgálatáról. österreichische Anwaltszeitung. Ham Spitzer «Die achte Gerichtsentlastungsnóvelle» című cikkét panasszal kezdi és megállapítja, hogy valamennyi egyszerűsítési törvény csak a jogszolgáltatás rosszabbodását vonta eddig maga után. Ismerteti a lapot majdnem teljesen betöltő terjedelmes cikkében az új jogszabálykomplexumot. Fritz Flandrack «Theoretisches zur Kostenfrage im Strafverfahren» című cikkével elosztatja azt a tévhitet, mintha a költségek a mellékbüntetések egyik neme lennének. Felelős szerkesztő: I)r. Teller Miksa V., Szalay-u. 3. (Tel.: 20-3-9B.) Felelős kiadó: Vállas Lajos. \ Franklin-Társulat nyomdája: Ábrái V.