Ügyvédi Közlöny, 1933 (3. évfolyam, 1-48. szám)

1933 / 33. szám - A nyugdíjintézeti törvényjavaslat 1. [r.]

134 ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 33. SZÁM. A nyugdíjintézet! törvényjavaslat. Br-' A nyugdíj intézeti törvény reformja évek óta az ügyvédség követeléseinek homlokterében áll. A reformért folytatott küzdelem tulajdonképeni oka a tagdíjfizetés elmulasztásának a mai viszonyok közt immár tarthatatlan ama követelménye, mely a nemfizetést törléssel bünteti. A küzdelem célja ennek a szankciónak megszűntetése. Az igazságügyminisztérium az ügyvédség reformkövetelő mozgalmát egy törvénytervezettel méltatta figyelmére, az ügyvédség követeléseinek legfontosabbikát azonban javaslata nem veszi tekintetbe. A törvénytervezet főbb rendelkezései a következők : Az intézeti járulék esedékességi napja az eddigi helyett minden év július elsejében állapíttatik meg' A díjat egyszerre kell kifizetni. A hátralék után 5 % kamatos kamat jár. Az 1933. előtti évekre eső intézeti járulékokért a kamara a taggal együtt egyenes adósként felel. Az 1932. év utáni évekre eső járulékokért a kamara nem felel, ha a hátralékot az intézetnek bejelenti. Ha azonban valamely évben a tagok összes hátraléka a kötelező járulékok 10 %-át meghaladja, a bejelentés a kamara felelősségét nem szűnteti meg. A járulékot a tagtól akár a kamara, akár az intézet szedheti és hajthatja be. A kamarák ;i befolyt járulékokat minden év június végén kötelesek az intézetnek beszolgáltatni, a hátralékokat pedig minden év végéig bejelenteni. Az egyes tagok ellen a végrehajtást az intézet elnöke rendeli el, végrehajtható kiadmány alakjában. A végrehajtást bírói intézkedés nélkül kell foganatosítani. Annak a tagnak, aki évi járulékát akár egészben, akár részben egy évig meg nem fizeti, tagságijogai az év leteltét követő naptól kezdve szünetelnek.. A szünetelés alatt beállott nyugdíjigény nem érvényesíthető, de az elhalt ügyvéd hátramaradottjai ellátási igényüket visszanyerik, ha az elhalt tag hátralékát 8 hónap alatt megfizetik. Ha az intézeti tag a szünetelést követő egy év — póthatáridő — alatt minden tartozását megfizeti, jogai felélednek, ha azonban az eltelt esztendő alatt sem fizetne, az ügyvédi névjegyzékből törlendő és minden jogát és kötelezettségét az intézettel szemben elveszti. A törlést kimondó határozatot a kamarának egy hó alatt meg kell hoznia. A jogerőre emelkedés után a törlési határozatot 2 hónap alatt foganatosítani kell, de 1935. július 1. napja előtt foganatosítani nem szabad. Ez az a rendelkezés, amellyel a minisztérium a mai viszonyokat figyelembe kívánta venni, gondoskodván arról, hogy járulék nemfizetése miatt a következő 2 évben a kamarából senki se legyen törölhető. Ha valamely tag, akinek tagsági jogai megszűntek, a megszűnés napjától számított 6 hónap alatt meghal, hozzátartozói a járuléktartozás utólagos megfizetése esetén ellátásban részesítendők még akkor is, ha az ügyvédet a kamarából nemfizetés miatt már törölték volna. Annak a tagnak, aki tartozását az egyévi szünetelést követő újabb egy évi póthatáridő letelte után, de még törlés előtt megfizeti, tagsági jogai nem folytatódnak, hanem a befizetés napjával újrakezdődnek, i Az intézeti igazgatóság rendes tagjává és póttagjává a budapesti kamara tagjai közül csak olyan ügyvéd választható, aki a kamarai közgyűlés tagja. Nem választható taggá az, aki a választást megelőző évre eső intézeti járulékkal, akár csak részben is, tartozik. Ugyanezek a szabályok irányadók az intézet felügyelő bizottságára nézve is. A várakozási idő 5 évre száll le, ha az intézeti tag munkaképtelenségét az ügyvédi tevékenység teljesítése közben, vagy ebből folyóan szenvedett baleset, vagy más rendkívüli esemény idézte elő. Az intézet igazgatósági, vagy felügyelőbizottsági tagságát, úgyszintén az intézetnél viselt tisztviselői állását elveszti az az ügyvéd, akinek tagsági joga nemfizetés miatt szünetel. Az ügyvédek további intézkedésig aggkori ellátást az intézettől nem nyerhetnek. Özvegynek, vagy árvának ellátás jár az olyan volt intézeti tag után is, akinek tagsága lemondás folytán szűnt meg és a lemondást követő időben közszolgálatba lépett, de közszolgálata alapján özvegyét nyugdíj, illetőleg árváját nevelési járulék nem illeti meg. Ha az intézeti tag tagsága kezdetén saját ellátásáról lemond s az ellátást csak özvegye és gyermekei részére kívánja biztosítani, az utóbbiakat a megállapítandó mathematikai táblázatban kitüntetett magasabb ellátási összeg illeti. Az intézeti tag az ellátási összeg kétszeresét is biztosíthatja magának, illetve hozzátartozóinak, még pedig úgy, hogy a meghatározott tőkét vagy egyszerre, vagy részletekben befizeti s azon felül a rendes évi járulékot is megfizeti. A kétszerezésre a tag ajánlatot tesz az intézetnek s ehhez kötve van. Az intézet az ajánlatot csak abban az esetben fogadja el, ha a kétszerezésre megfelelő számú tag ajánlkozott s ezek felajánlott befizetései alapján a kétszeres ellátás folyósítása lehetséges. Az ajánlattevő orvosi vizsgálatnak köteles magát alávetni. Ötven évesnél idősebb tag kétszerező ajánlata nem fogadható el. A kétszerezés célját szolgáló díjtartalék külön kezelendő. Az intézet közgyűlésének tagjait 1933. december 31. után újból kell választani. Az ügyvédi kamarák az 1932. december hó 31. napján fennállott intézeti járuléktartozást harminc félévi egyenlő utólagos részletekben kötelesek törleszteni. A kamarák jogosultak a mindenkori hátralékot bármikor egy összegben megfizetni. A kamaráknak a régi járuléktartozásokra adott ez a részletfizetési kedvezmény a tagok fizetési kötelezettségét nem érinti. Ha a kamara által tagjaitól az 1932. évi december hó 31. napjáig fennállott intézeti járulék címén behajtott összeg nagyobb, mint a törlesztési részlet, a behajtott többletet is köteles az intézetnek beszolgáltatni anélkül, hogy a következő években törlesztő részlete emiatt csökkenne. Mezey Sándor. (Folytatjuk.) Budapesti Ügyvédi Kamara. Opler Emil a Budapesti Ügyvédi Kamara új elnökhelyettese. — A Budapesti Ügyvédi Kamara legutóbbi tisztújító közgyűlésén Baracs Marcél után Opler Emil nyerte a legtöbb szavazatot ós ezért a Baracs Marcel elhúnytával megüresedett elnökhelyettesi állásra a törvény értelmében Opler Emil volt meghívandó. A Kamara választmányának szept. 12-én megtartott teljes-ülése a meghívás iránt intézkedett és az ülésen megjelent új elnökhelyettest Pap József elnök néhány meleg szóval köszöntötte. Opler válaszában hangsúlyozta, hogy egész életében az ügyvédségért dolgozott, soha más irányú közéleti tevékenységet ki nem fejtett és fogadalmat tett, hogy új tisztségében is csak az ügyvédség boldogulásának fogja életét szentelni. A választmány intézkedett egyúttal egy megürült választmányi tagsági ln-lvre Bárdos György behívása iránt is. Hírek a vidéki Kamarák köréből. Ügyvédi vándorgyűlés. A miskolci ügyvédi kamara a tagjai közötti baráti érintkezés és együttérzés kimélyítése érdekében elhatározta, hogy a három vármegyében 12 járásbíróságnak egymástól távol eső területein szétszórva működő kartársak között összejövetelek rendszeresítése által fogja lehetővé tenni az egymás közelebbi megismerését. Az első ilyen ügyvédi vándorgyűlést Sátoraljaújhelyben, szeptember hó 24-én d. e. 1/2il órakor a Vármegyeháza nagytermében rendezi a következő tárgysorozattal: 1. Elnöki megnyitó. 2. Nagy Dezső Bálint budapesti ügyvéd előadása : «A községi jegyzők inagánmunkálatai a jogkereső közönség és az ügyvédség szempontjából.)) 3. Dubay István sátoraljaújhelyi ügyvéd előadása : «Az ügyvédség helyzete a kisgazdák és kisiparosokkal való vonatkozásban.* 4. Farkas Gyula edelényi ügyvéd előadása : «Ügyvédek a törvényhozásban.)) 5. Binét Menyhért sárospataki ügyvéd előadása : «Az ügyvédellenes hangulat jogosulatlansága.)) Az előadások után társas ebéd, ebéd után kirándulás, szőllők és borpincék megtekintése. A vándorgyűlésre meghívták Zemplén vármegye és Sátoraljaújhely város bíróságait, közigazgatási hatóságait, társadalmi" egyesületeit és ezek vezetőit. A racionalizálási ankét határozata szerint, mely a bíróságok élénk helyeslésével találkozott, a beadványok külzete a fedőlap báloldalára kerül, a fedőlap jobboldala pedig a bíróság érkeztetési bélyegzője, a bírósági feljegyzések és a bélyegek számára tartandó fenn. A beadvány tartalma a belső (2-ik) oldalon kezdődik. Ne tévessze szem elől, hogy {(közönséges kézbesítésekhez)) az 1. sz. minta, «keresetkézbesítése]chez» a II. sz. minta, ((telekkönyvi kézbesítéseikhez^ a III. sz. minta hrsznákndó.