Ügyvédi Közlöny, 1933 (3. évfolyam, 1-48. szám)

1933 / 31. szám - Indítványok az ügyvédi kar érdekében. A végrehajtókkal szembeni előlegkötelezettség megszüntetése

128 ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 31. SZÁMmazottak szolgálati viszonyáról, mely az ügyvédi irodai alkalmazottakra is kiterjeszteni óhajtotta a más kategóriájú alkalmazottakra vonatkozó • kedvezőbb jogállapotokat, de amely tervezetből a rossz gazdasági viszonyok folytán törvény nem lett, gyakorlatilag ma egyáltalán tekintetbe nem jönnek. 5. Az ügyvédi rendtartás a szolgálati viszonynak magánjogi részét nem szabályozza, csak fegyelmi részét illeti a kamarai fegyelmi hatóságok több döntése ügyvéd és ügyvéd, ügyvéd és ügyvédjelölt, valamint az ügyvédre vonatkozóan, ha bármely irodai alkalmazottja szolgálati járandóságának kifizetésével rosszhiszeműen késlekedik. Ezen elvnek azért van egész különös munkajogi és gyakorlati jelentősége, mert egyedüli tényleges intézkedés a magyar jogban, mely a szolgálati illetmények ki nem fizetéséhez a végrehajtási eljáráson túlmenő szankciókat fűz. 6. Az ügyvéd a szolgálati szerződést összes irodai alkalmazottaival, ügyvéddel, ügyvédjelölttel és a segédszemélyzettel szóbelileg is kötheti. A szerződés feltételeit az általános magánjog által engedett keretben (jó erkölcsökbe ütközés stb.) semmi nem befolyásolja. Ennélfogva érvényes a szokásosnál akár hosszabb próbaidő, a próbaidő meghosszabbítása, határozott időre szóló szerződés és a megszűnés időpontjának többszöri meghosszabbítása, sőt törvényes intézkedés és gyakorlat hiányában tulajdonképpen érvényes a felmondási idő kizárása is, bár ez nem szokás, mert végeredményben mégis cllcnke-Jk <i magánjogi szolgálati viszony természetével. 7. Érvénytelen azonban az olyan megállapodás, mely az ügyvéd-főnöknek több jogot ad, mint az alkalmazottnak. (Például: ha a megállapodás szerint a ügyvéd bármikor elbocsáthatja az alkalmazottat, vagy rövid felmondással,- viszont az alkalmazott csak hosszabb felmondás után léphet ki, — vagy ha aránytalan kötbér vagy kártérítés terhelné az alkalmazottat a szolgálati viszony megszüntetése esetében, midőn például egy alkalmazott-ügyvéd önállósítja magát, vagy ha túlságos hosszú időre köti le magát.) s. A szolgálati viszony tartama alatt a szerződés feltételei az irányadók. A feltételek részletei megállapodás hiányában a felek között kifejlődött és hosszabb idő óta tényleg gyakorolt szokás szerint igazodnak. Ez vonatkozik a mellékilletményekre is, például: remuneráció, nyári szabadság, a túlórákra és ezek díjazására is. Határozott különkikötés nélkül a munka és munkaidő beosztása a szokásos és normális keretben a főnök joga. 0. Az alkalmazott betegsége esetén a Keresk. törvény 56. §-ának analógiájára az a szokás alakult ki az általános magánjognak is megfelelően, hogyha egy havidíjas alkalmazott önhibáján kívül (elsősorban betegség esete) nem túlságosan hosszú ideig szolgálatot nem teljesíthet, azért a Havidíjból levonás nem eszközölhető. Néhány éve az ügyvédi irodai alkalmazottakra is kiterjesztették a kötelező M ABI-biztosítást és azóta az alkalmazott betegség esetében táppénzt kap. Kereskedelmi alkalmazottak egyideig a Keresk. törvény 56. §-a alapján hat hétig kapták a fizetésüket a cégtől és esetleg ezenfelül a táppénzt is a MABI-tól. (Újabban a MÁBI a fizetést a táppénz erejéig önmagára engedmén^yezteti.) Az ügyvédi irodákba a biztosítás bevezetésével kapcsolatosan az a szokás alakult ki, hogy az alkalmazott a hatheti védett időtartamra megkapja a táppénz és a fizetés közötti különbözetet. Ez méltányos megoldás is. A betegségi napok leszámítását a bíróság nem tette magáévá. (Budapesti közp. járásbíróság P. 102,893/1925.) 10. A rögtöni hatályú elbocsátás és kilépés eseteire általában véve az Ipartörvény 94. és 95. §-ait szokták alkalmazni. Minthogy mindkét paragrafusban megvannak az általánosságban mozgó és így kiterjeszthető rugalmas pontok, ú. m. 94. § g) pont; ha a bizalommal való visszaélés által az alkalmazott a főnök érdekeit veszélyezteti és 95. § b) pont; Jia a főnök szerződési kötelezettségeit nem teljesíti stb., adott esetben az analógia szerinti megoldás az ügyvédi irodák sajátos természetére szóló tekintettel sem okoz különleges nehézséget sem a bíróságnak, sem a feleknek. 11. A határozatlan időre szóló szolgálati szerződés a rögtöni hatályú felmondási eseteket kivéve, csak felmondással szüntethető meg. A bírói gyakorlat nem vette át a tényleges szokásból és a munkaügyi rendeletből azt, hogy a felmondás csak a hó végére szólhat, bár a fizetési periódusokra szóló felmondás megfelel a magyar magánjognak. (A háztartási alkalmazott felmondása is a hó végére szól az 1876 : VII. tc. 67. §-a szerint, — lakfelmondások is periodikusak.) Más megállapodás hiányában a felmondási idők : a) irodavezető ügyvéd hat hónap (Kúria P. II. 2607/1927.), b) ügyvédjelölt szokásos felmondása három hónap, c) gépírónők, jogászok, írnokok felmondási ideje hat hét. A többnyelvű gép- és gyorsírónőé is hat hét. (Budapesti törvényszék 38. Pf. 7303/1925.) A fenti felmondási időktől eltérő felmondási idők is lehetségesek, ha pl. egy nagy iroda adminisztrációját egy nem jogi képzettségű alkalmazott, hanem pl. könyvelő önálló hatáskörrel látja el, — vagy egy nagyobb ügyvédi irodában pl. különös jelentősége van a telekkönyvi ügyeknek és ezeket önálló hatáskörrel egy telekkönyvvezetői vizsgával rendelkező személy intézi. A felmondásnak nem kell írásban történnie. Az ügyvéd halála esetében is az ügyvédi iroda alkalmazottainak felmondási idő jár a hagyaték terhére, de a halál ténye a felmondás eszközlésének joghatályával bír, a Kúria fenti P. II. 2607/1927. sz. ítélete szerint. Ugyanezen ítélet kimondta azt is, hogy az alkalmazott ügyvédnek a saját ügyei ellátására rendelkezésére állott kedvezményeknek (az ú. n. rezsi) illetmény jellege nincs és így azok ellenértéke a felmondási időre nem követelhető. 12. Vállalatok jogügyi irodájában vagy vállalati ügyészségeken alkalmazott ügyvédekre, ügyvédjelöltekre ós segéderőkre az 1910/1920. M. E. sz. munkaügyi rendelet vonatkozik. Ebben a kategóriában sokszor vita lehet, hogy a vállalatnak, vagy a vezető ügyvédnek voltak-e alkalmazottai, vagyis hogy kivel állottak jogviszonyban. A kérdés azért fontos, mert a vállalati alkalmazottak helyzete sokkal kedvezőbb. A jogviszony ismertető jelei: Ki fizette az alkalmazottat, ki jelentette be a MABI-nál, adóhivatalnál és kinek teljesített tényleg szolgálatot. 13. Közös irodákban az ügyvédtársak felelőssége az alkalmazottakkal szemben egyetemleges. Amennyiben az alkalmazott ügyvédi irodai teendők mellett másirányú tevékenységet is fejt ki ugyanott, akár közvetlenül az ügyvédfőnöknek, akár a főnök érdekkörében bármely vállalatnak : vita lehet, hogy az ügyvédi irodai alkalmazott nem tekintendő-e vállalati alkalmazottnak is. A bíróságok gyakorlata határkérdésekben (van-e szolgálati viszony, az alkalmaztatás minősége, a munkakör stb.) általában véve az, hogy lehetőleg az alkalmazottra előnyösebb minősítést alkalmazza. 14. A munka ingyenességét a bíróság nem vélelmezi. Ha például egy ügyvédjelölt tanulás céljából lép be egy ügyvédi irodába, az ingyenességet vita esetében bizonyítani lehet és kell. Bizonyos kiadások, például villamosköltség megtérítése, az ingyenesség fogalmát nem zárja ki. Ingyenes teljesítés, ellenkező kikötés hiányában, bármikor, bármely részről megszüntethető. 15. Az ügyvédi irodák külső munkaerői, akik például egyes tárgyalásokat vagy eljárásokat látnak el, információkat szereznek be, vagy a végrehajtási ügyeket intézik, általában véve nincsenek szolgálati viszonyban, hanem megbízás alapján járnak el és így ellenkező kikötés nélkül felmondási időhöz igényük nincs. De ha átalányösszegért vállalják az ügyek bizonyos kategóriájának ellátását, úgy ez már szolgálati viszonynak tekintendő és így más kikötés nélkül csak a szokásos felmondással bontható fél ez a munkaviszony. 16. Minden ügyvédi irodai szolgálati viszonyból származó követelés a Pp. 1. § e) pontja értelmében, összegre való tekintet nélkül, nem fizetési meghagyással, hanem keresettel érvényesítendő a járásbíróság előtt (nem munkaügy). Eltérőleg a kereskedelmi vállalatok tisztviselőire vonatkozó eljárási szabályoktól, az egyhavi fizetés marasztaló ítélet esetében nem végrehajtható és a törvényszék másodfokon 2000 P-n felüli ügyben nem nyilvános előadást tart,, hanem szóbeli tárgyalást. 17. Ügyvéd kény szer egy essége esetében alkalmazottainak követelése előnyös tétel. Csődje esetében nem tömegtartozás, csak I. osztályú követelés. Bánóczi Dénes. Felelős szerkesztő: Dr. Teller Miksa V., Szalay-u. 3.. (Tel.: 20-3-95.) Felelős kiadó: Vállas Lajos. Franklin-Társulat nyomdája: Ábrái V.