Ügyvédi Közlöny, 1933 (3. évfolyam, 1-48. szám)

1933 / 30. szám - Az ügyvédi kar túlzsúfoltságának ellenszereiről. Dr. Gerlóczy Endre, a Budapesti Ügyvédi Kamara ügyészének felszólalása a Magyar Jogászegylet és Budapesti Ügyvédúnió ankétjén [4. r.]

30. SZÁM. ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 123 többi szegény ember ingyen vár, az ügyvé­det legalább megfizetik. 15. Folyamatban levő ügyekben gyak­ran indokolatlan titkolódzással találkozunk a hatóság részéró'l. Ez érthető', ha a felvilá­gosítás az eljárás célját veszélyezteti, de nincs célja annak, hogy az ügy előadója az iratokban lapozva, szinte rébuszokat adjon fel az eljáró ügyvédnek. 16. Éppígy a modern korszellemhez iga­zodva el kell várnunk azt, hogy a hatósá­gok és bíróságok az ügyvédekkel szükség esetén rövid úton is érintkezzenek ós a hiábavaló idő és munkapazarlás helyett, ahol ennek helye van, telefon útján közöl­jék a olyan természetű kívánságokat, ame­lyek pl. hiányzó mellékletek csatolására, ki­egészítő adatok szolgáltatására stb. vonat­koznak. Helytelen, hogy egyes közhatósá­gok az ügyvéd mellőzésével gyakran köz­vetlenül az ügyfélhez fordulnak vagy az elintézésről őt értesítik, mikor pedig ez a kari tekintéllyel semmiképpen össze nem egyeztethető. * * * E rövid javaslatok kivétel nélkül olyanok, amelyek anyagi áldozatot sem a köztől, sem a kartól nem kívánnak és az ügyvéd­ség szolidáris fellépése mellett, ha egyen­ként talán jelentőséggel nem is bírnak, komoly lépést jelenthetnek az ügyvédség jövője szempontjából. Úgy érzem, messze eltértem a tárgytól, hiszen az ankét az ügyvédi pálya túlzsúfolt­ságának megoldása céljából volt egybehíva. Ha azonban a numerus clausus gondola­tát elvetjük és megértjük azt is, hogy az ország leromlott helyzetében külső segít­séget nem várhatunk, akkor az ügyvédség­nek régóta hangoztatott kívánalmai mel­lett, amelyekről itt részletesebben szólni nem kívántam, talán ezek az apró javasla­tok alkalmasak arra, hogy a pályára lépést a tudásbeli és erkölcsi színvonal felemelésé­vel, illetőleg megtartásával kissé nehezebbé tegyék, a túlzsúfoltságot nem erőszakos eszközökkel, hanem az egyenként talán jelentéktelennek látszó reformok életbe­léptetésével legalább részben megszüntes­sék, az ügyvédségnek indokolatlanul egyre alábbszálló tekintélyét pedig visszaszerezzék. A magyar ügyvéd a magyar táblabíró­nak méltó utóda és nem hivatása révén óhajt a középosztályba felemelkedni, ha­nem annak már régóta igazi oszlopa a nemzet fenntartásában. A nemzet pedig a középosztállyal áll vagy bukik, az ügy­védségnek elsőrendű kötelessége tehát, hogy az új idők szellemét megértve, de egyúttal nemes tradícióira is támaszkodva, vissza­szerezze elvesztett régi pozícióját. Budapesti Ügyvédi Kamara. A Budapesti Ügyvédúnió kezdeményezé­sére Gerlóczy Endre a Budapesti Ügyvédi Kamara ügyésze a következő indítványt terjesztette a Kamara titkársága elé : Budapest székesfőváros törvényhatósági bizottsága előreláthatólag a szeptember hó folyamán tartandó első közgyűlésén fogja tárgyalni Budapest székesfőváros lakásbér­letének szabályrendeletét. Az erre vonatkozó tervezet a Fővárosi Közlöny 1933. június 27-i számában jelent meg és a Közlöny kiadóhivatalában (Központi Városház, Vá­rosház-utcai oldal, II. pavillon, I. em. 225. szám) szerezhető be. A lakásbérleti szabályrendelet rendelke­zései a főváros lakossága szempontjából rendkívüli jelentőséggel bírnak, az ügyvéd­séget pedig annál fogva érdeklik legköze­lebbről, mert részben az ügyvédek mint lakók kerülhetnek kapcsolatba az említeti szabályrendelettel, részben pedig mint a háztulajdonosok és a lakók alkalmi képvi­selői számtalan esetben fogják tapasztalni azt, hogy a szabályrendelet keretébe tar­tozó kérdések helyesen vannak-e megoldva vagy sem. A magam részéről abban a meggyőződés­ben vagyok tehát, hogy a budapesti ügyvédi kamara választmányának ezzel a kérdéssel igen behatóan kellene foglalkozni, a Fő­városi Közlöny említett számán kívül pedig megszerzendő volna dr. Németh Béla úr ő méltóságától, a háztulajdonosok szövet­ségének elnökétől, az a módosítást tartal­mazó javaslattervezet is, amelyet ő e tárgy­ban már elkészített. Eme előzetes lépések megtétele után tisz­telettel indítványozom, hogy méltóztassék a Fővárosi Közlöny fent megjelölt számát annyi példányban beszerezni, hogy a vá­lasztmány minden tagjának a szöveg ren­delkezésére állhasson, javaslom továbbá, hogy a kérdés előadására méltóztassék Várkonyi Kálmán választmányi tag urat felkérni, aki a székesfőváros külön bizott­ságában igen intenzíven foglalkozott ezzel a kérdéssel, végül pedig méltóztassék akként intézkedni, hogy mielőtt a kérdés a választ­mány elé kerülne, a törvényelőkészítő bi­zottságunk által minden részletében letár­gyaltassék, úgyhogy a választmány már a megfelelő észrevételek kapcsán foglalkoz­hassék a szabályrendelet tervezetével. Hírek a vidéki Kamarák köréből. A Kecskeméti Ügyvédi Kamara július 31-éh megtartott díszközgyűlés keretében leplezte le néhai balásfalvi Kiss Kálmán­nak, a Kamara nagynevű volt elnökének arckópét. A díszközgyűlésen megjelent a város ós a környék előkelősége a kamara tagjain kívül. Az ünnepi beszédet Sárközy Jenő kecskeméti ügyvéd mondotta és len­dületes szavakban méltatta az elhúnyt elnök érdemeit, majd az ünnepi ülés jegyzőköny­vében adtak kifejezést a Kamara iránta ér­zett hálájának. Hírek a bíróságok köréből. Az újpesti kir. járásbíróságon a napok­ban megvalósult a bírósági gépírószolgálat a budapesti bíróságoknál bevezetett rend­szer szerint. Az iratmásolatokat «Üjpest» felülbélyegzésű iratmásolati jegyek ellené­ben nemcsak helybeli, hanem idegen ügy­védek is igénybevehetik és ezúton kérjük is, különösen az újpesti járásbíróságnál tár­gyaló budapesti kartársakat, hogy az új­pesti ügyvédek gépírószolgálatát másola­tok állandó igénybevétele útján támogas­sák. A gópírószolgálat megvalósítása Má­junké Ernő, az újpesti kir. Járásbíróság agilis elnökének az érdeme, akinek ügybuz­gósága sok akadályt ós nehézséget hárított el az útból. Országos Ügyvédszövetség. Országos Ügyvéd-Múzeum. llégi jogi ok­tatásunk súlyt vetett a szónoki gyakorla­tokra. Az 1777-ben megjelent «Ratio edu­cationis», valamint az 1830-as országos tanügyi bizottság «Opinio» címen összegyűjtött közműve­lődésügyi kódexe előtt is a retorikai művelő­désnek eszménye lebe­gett. A műveltséget a szónoki készséggel azo­nosították. így alakult ki jogi oktatásunkban a római klasszikus stílus imitá­ciója, amelyet a tan­«Futuris causidicis ét judi­Pantheon Advocatorum Artiumquo. terv is táplált cibus» a jövendőbeli ügyvédeknek és bírák­nak a «stylus forensis seu curialis» elsajátí­tása céljából «az ifjúságnak már előre meg kell szereznie a közéletben szükséges nyilvá­nos szereplés és beszéd kellékeit, amelyekre oly nagy szüksége lesz a megyei kongregá­ciók és a diétákon való szereplése alkal­mával». A megyék még a reformországgyűlések idejében is követelik, hogy a tanulók ne csak a kész klasszikus szónoklatot szaval­ják, hanem maguk készítsenek szónoki be­szódeket «iuventus et energiám et qualifica­tionem oratoris nancatur» abban a szellem­ben, mely az indulatok felkeltéséhez ós a szónoki művészet egyéb kellékeihez szük­séges. A juratus ifjúság csakugyan nem egyszer adta tanúságát szónoki képességének. Az Országos Ügyvéd-Múzeum birtoká­ban van egy kiáltvány kézirata (Pesth, 1825. «Ribáry-csoport» ügyvédbaráti tár­saság adománya), amelyet egy juratus ifjú szerkesztett Felsőbüki Nagy Pál, a megye­gyűlések és diéták nagy retora ellen, mert a zajongó ifjúságot kitiltotta a gyűlés ter­méből. A lendületes szöveg bevezetője : «Mint zúgó szél a szirtek homlokán, küzd a bátor sorsának ellenében. Magyar Ifjak! Adjátok-é szavatokat, mellyek szívből jönnek ós szívhez szólanak? Egy hazaáruló — ki az utolsóítóleten tet­teiről számot adand, s ki a honnfi átkaitól sírjában megfordul: Nagy Pál, ma mint alacsony s puffadó lelkű despota, úgy bánt velünk ...!>> Az Országos Ügyvéd-Múzeum egyrészt bemutatja a mult emlékeit, másrészt féltő gonddal ügyeli a, jogi műemlékek lebontá­sára készen tartott csákányokat, mert két­séges, hogy a bontások után következik-e újjáépítés is. Az Országos Ügyvéd-Múzeum rendezésé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom