Ügyvédi Közlöny, 1933 (3. évfolyam, 1-48. szám)

1933 / 30. szám - Az ügyvédi kar túlzsúfoltságának ellenszereiről. Dr. Gerlóczy Endre, a Budapesti Ügyvédi Kamara ügyészének felszólalása a Magyar Jogászegylet és Budapesti Ügyvédúnió ankétjén [4. r.]

30. SZÁM. ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 123 többi szegény ember ingyen vár, az ügyvédet legalább megfizetik. 15. Folyamatban levő ügyekben gyakran indokolatlan titkolódzással találkozunk a hatóság részéró'l. Ez érthető', ha a felvilágosítás az eljárás célját veszélyezteti, de nincs célja annak, hogy az ügy előadója az iratokban lapozva, szinte rébuszokat adjon fel az eljáró ügyvédnek. 16. Éppígy a modern korszellemhez igazodva el kell várnunk azt, hogy a hatóságok és bíróságok az ügyvédekkel szükség esetén rövid úton is érintkezzenek ós a hiábavaló idő és munkapazarlás helyett, ahol ennek helye van, telefon útján közöljék a olyan természetű kívánságokat, amelyek pl. hiányzó mellékletek csatolására, kiegészítő adatok szolgáltatására stb. vonatkoznak. Helytelen, hogy egyes közhatóságok az ügyvéd mellőzésével gyakran közvetlenül az ügyfélhez fordulnak vagy az elintézésről őt értesítik, mikor pedig ez a kari tekintéllyel semmiképpen össze nem egyeztethető. * * * E rövid javaslatok kivétel nélkül olyanok, amelyek anyagi áldozatot sem a köztől, sem a kartól nem kívánnak és az ügyvédség szolidáris fellépése mellett, ha egyenként talán jelentőséggel nem is bírnak, komoly lépést jelenthetnek az ügyvédség jövője szempontjából. Úgy érzem, messze eltértem a tárgytól, hiszen az ankét az ügyvédi pálya túlzsúfoltságának megoldása céljából volt egybehíva. Ha azonban a numerus clausus gondolatát elvetjük és megértjük azt is, hogy az ország leromlott helyzetében külső segítséget nem várhatunk, akkor az ügyvédségnek régóta hangoztatott kívánalmai mellett, amelyekről itt részletesebben szólni nem kívántam, talán ezek az apró javaslatok alkalmasak arra, hogy a pályára lépést a tudásbeli és erkölcsi színvonal felemelésével, illetőleg megtartásával kissé nehezebbé tegyék, a túlzsúfoltságot nem erőszakos eszközökkel, hanem az egyenként talán jelentéktelennek látszó reformok életbeléptetésével legalább részben megszüntessék, az ügyvédségnek indokolatlanul egyre alábbszálló tekintélyét pedig visszaszerezzék. A magyar ügyvéd a magyar táblabírónak méltó utóda és nem hivatása révén óhajt a középosztályba felemelkedni, hanem annak már régóta igazi oszlopa a nemzet fenntartásában. A nemzet pedig a középosztállyal áll vagy bukik, az ügyvédségnek elsőrendű kötelessége tehát, hogy az új idők szellemét megértve, de egyúttal nemes tradícióira is támaszkodva, visszaszerezze elvesztett régi pozícióját. Budapesti Ügyvédi Kamara. A Budapesti Ügyvédúnió kezdeményezésére Gerlóczy Endre a Budapesti Ügyvédi Kamara ügyésze a következő indítványt terjesztette a Kamara titkársága elé : Budapest székesfőváros törvényhatósági bizottsága előreláthatólag a szeptember hó folyamán tartandó első közgyűlésén fogja tárgyalni Budapest székesfőváros lakásbérletének szabályrendeletét. Az erre vonatkozó tervezet a Fővárosi Közlöny 1933. június 27-i számában jelent meg és a Közlöny kiadóhivatalában (Központi Városház, Városház-utcai oldal, II. pavillon, I. em. 225. szám) szerezhető be. A lakásbérleti szabályrendelet rendelkezései a főváros lakossága szempontjából rendkívüli jelentőséggel bírnak, az ügyvédséget pedig annál fogva érdeklik legközelebbről, mert részben az ügyvédek mint lakók kerülhetnek kapcsolatba az említeti szabályrendelettel, részben pedig mint a háztulajdonosok és a lakók alkalmi képviselői számtalan esetben fogják tapasztalni azt, hogy a szabályrendelet keretébe tartozó kérdések helyesen vannak-e megoldva vagy sem. A magam részéről abban a meggyőződésben vagyok tehát, hogy a budapesti ügyvédi kamara választmányának ezzel a kérdéssel igen behatóan kellene foglalkozni, a Fővárosi Közlöny említett számán kívül pedig megszerzendő volna dr. Németh Béla úr ő méltóságától, a háztulajdonosok szövetségének elnökétől, az a módosítást tartalmazó javaslattervezet is, amelyet ő e tárgyban már elkészített. Eme előzetes lépések megtétele után tisztelettel indítványozom, hogy méltóztassék a Fővárosi Közlöny fent megjelölt számát annyi példányban beszerezni, hogy a választmány minden tagjának a szöveg rendelkezésére állhasson, javaslom továbbá, hogy a kérdés előadására méltóztassék Várkonyi Kálmán választmányi tag urat felkérni, aki a székesfőváros külön bizottságában igen intenzíven foglalkozott ezzel a kérdéssel, végül pedig méltóztassék akként intézkedni, hogy mielőtt a kérdés a választmány elé kerülne, a törvényelőkészítő bizottságunk által minden részletében letárgyaltassék, úgyhogy a választmány már a megfelelő észrevételek kapcsán foglalkozhassék a szabályrendelet tervezetével. Hírek a vidéki Kamarák köréből. A Kecskeméti Ügyvédi Kamara július 31-éh megtartott díszközgyűlés keretében leplezte le néhai balásfalvi Kiss Kálmánnak, a Kamara nagynevű volt elnökének arckópét. A díszközgyűlésen megjelent a város ós a környék előkelősége a kamara tagjain kívül. Az ünnepi beszédet Sárközy Jenő kecskeméti ügyvéd mondotta és lendületes szavakban méltatta az elhúnyt elnök érdemeit, majd az ünnepi ülés jegyzőkönyvében adtak kifejezést a Kamara iránta érzett hálájának. Hírek a bíróságok köréből. Az újpesti kir. járásbíróságon a napokban megvalósult a bírósági gépírószolgálat a budapesti bíróságoknál bevezetett rendszer szerint. Az iratmásolatokat «Üjpest» felülbélyegzésű iratmásolati jegyek ellenében nemcsak helybeli, hanem idegen ügyvédek is igénybevehetik és ezúton kérjük is, különösen az újpesti járásbíróságnál tárgyaló budapesti kartársakat, hogy az újpesti ügyvédek gépírószolgálatát másolatok állandó igénybevétele útján támogassák. A gópírószolgálat megvalósítása Májunké Ernő, az újpesti kir. Járásbíróság agilis elnökének az érdeme, akinek ügybuzgósága sok akadályt ós nehézséget hárított el az útból. Országos Ügyvédszövetség. Országos Ügyvéd-Múzeum. llégi jogi oktatásunk súlyt vetett a szónoki gyakorlatokra. Az 1777-ben megjelent «Ratio educationis», valamint az 1830-as országos tanügyi bizottság «Opinio» címen összegyűjtött közművelődésügyi kódexe előtt is a retorikai művelődésnek eszménye lebegett. A műveltséget a szónoki készséggel azonosították. így alakult ki jogi oktatásunkban a római klasszikus stílus imitációja, amelyet a tan«Futuris causidicis ét judiPantheon Advocatorum Artiumquo. terv is táplált cibus» a jövendőbeli ügyvédeknek és bíráknak a «stylus forensis seu curialis» elsajátítása céljából «az ifjúságnak már előre meg kell szereznie a közéletben szükséges nyilvános szereplés és beszéd kellékeit, amelyekre oly nagy szüksége lesz a megyei kongregációk és a diétákon való szereplése alkalmával». A megyék még a reformországgyűlések idejében is követelik, hogy a tanulók ne csak a kész klasszikus szónoklatot szavalják, hanem maguk készítsenek szónoki beszódeket «iuventus et energiám et qualificationem oratoris nancatur» abban a szellemben, mely az indulatok felkeltéséhez ós a szónoki művészet egyéb kellékeihez szükséges. A juratus ifjúság csakugyan nem egyszer adta tanúságát szónoki képességének. Az Országos Ügyvéd-Múzeum birtokában van egy kiáltvány kézirata (Pesth, 1825. «Ribáry-csoport» ügyvédbaráti társaság adománya), amelyet egy juratus ifjú szerkesztett Felsőbüki Nagy Pál, a megyegyűlések és diéták nagy retora ellen, mert a zajongó ifjúságot kitiltotta a gyűlés terméből. A lendületes szöveg bevezetője : «Mint zúgó szél a szirtek homlokán, küzd a bátor sorsának ellenében. Magyar Ifjak! Adjátok-é szavatokat, mellyek szívből jönnek ós szívhez szólanak? Egy hazaáruló — ki az utolsóítóleten tetteiről számot adand, s ki a honnfi átkaitól sírjában megfordul: Nagy Pál, ma mint alacsony s puffadó lelkű despota, úgy bánt velünk ...!>> Az Országos Ügyvéd-Múzeum egyrészt bemutatja a mult emlékeit, másrészt féltő gonddal ügyeli a, jogi műemlékek lebontására készen tartott csákányokat, mert kétséges, hogy a bontások után következik-e újjáépítés is. Az Országos Ügyvéd-Múzeum rendezésé-