Ügyvédi Közlöny, 1933 (3. évfolyam, 1-48. szám)

1933 / 30. szám - Baracs Marcel [nekrológ]

III. évfolyam. 30. szám. Megjelenik minden szombaton. Budapest, 1933. aug. 26. ÜGYVÉDI KÖZLÖNY A JOGTUDOMÁNYI KÖZLÖNY MELLÉKLAPJA A MAGYAR ÜGYVÉDSÉG EGYETEMES ÉRDEKEINEK SZOLGÁLATÁBAN Szerkesztőbizottság: Elnök dr. Kövess Béla; dr, Erdély Sándor, dr.Gerlóczy Endre, dr. Kovácsy Dénes, dr, Kórody István, dr. Teller Miksa. Szerkesztőség: Budapest, V., Szalay-u. 3. Telefon: 20-3-95. A Baracs Baracs Marcel halála mélységes [gyászba'borította a Budapesti Ügyvédi Kamarát, mely tiszteletbeli tagját és elnökhelyettesét vesztette el benne, de gyászol a főváros és az egész ország ügyvédsége is, melynek egyik legkiválóbb reprezentánsa volt a Megboldogult. Halála híre nem ért bennünket váratlanul, mert hiszen másfél éve tudtuk már, hogy menthetetlen, mégis végtelen fájdalom tölti el szívünket elmúlása felett, mert családja után mi, magyar ügyvédek vesztettünk a legtöbbet abban a férfiban, akit a Gondviselés olyan gazdagon ruházott fel a legkiválóbb képességekkel, és aki, bár a közélet legkülönbözőbb terein működött} megmaradt mindig és mindenekfelett ügyvédnek, a jog, az igazság, a szabadság, a haladás lelkes harcosának. Á Megboldogult 44 évig volt tagja a Budapesti Ügyvédi Kamarának, és ebből 34 éven át mint a választmány tagja, mint kamarai ügyész, legutóbb annak elnökhelyettese rendkívüli tevékenységet fejtett ki a Kamara működésében, különösen a fegyelmi judikatúra kifejlesztésében. Mint jogász egyaránt kiváló volt a magánjog, a kereskedelmi és váltó-, valamint a büntetőjog terén, és az utóbbi négy évtized törvényalkotásai közül talán nincs egy, melyhez a parlamentben, a Jogászegyletben, a jogászgyűléseken, a Kamara választmányában, miniszteri ankéteken a legnagyobb alapossággal, a leggondosabb előkészülés és tanulmány után hozzá ne szólt volna. Jellemének egyik legszebb vonása, rendíthetetlen hazaszeretete mellett, az a férfias bátorság, nyíltság, határozottság volt, melynek ügyvédi pályáján is nem egy nagy sikerét, köszönhette. Mindnyájunkat bámulatba ejtett azzal a szinte már vakmerőséggel határos eréllyel, mellyel annak idején még a forradalmi törvényszék embereivel is szembe mert szállni, * Kövess Bélán&k, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnökhelyettesének a temetésen tartott gyászbeszéde, Kiadóhivatal: Budapest, IV., Egyetem-u. 4. Telefon: 85-6-17. Marcel.* Baracs^Marcel sohasem kereste a hatalmasok kegyét, világéletében ellenzéki volt, ami azonban nála nem a mindenáron való akadékoskodást, hanem a nyílt szókimondást, a meg nem hajló szabadságszeretetet jelentette. Soha semmiféle kitüntetést azonkívül, amit kartársai bizalma és szeretete nyújtott neki, nem keresett és nem fogadott el, mert habár az érintkezésben udvarias, előzékeny, szeretetreméltó volt, de a hajlongást az ő kemény gerince nem ismerte. Egyike volt a legelegánsabb és legtartalmasabb szónokoknak, aki mindig választékosan fejezte ki magát, és akinek minden beszéde valóságos műremekszámba ment. Elméjének élességét sokszor bámultuk, amikor az előttünk bonyolultnak, zavarosnak látszó kérdéseket olyan játszi könnyedséggel oldotta meg, hogy véleménye előtt mindnyájan készséggel hajoltunk meg. Önfeláldozó jó barát volt, kinek kedves, szép kék szemei, melyek ha kellett, tudtak szikrázni és villámokat is szórni, bizalmat, reményt öntöttek azokba, akik beléjük néztek. Kedves Marci Barátom, mert hiszen halálod napjáig megőrzött testi és lelki frisseségeddel, fiatalságoddal ezt a becéző nevedet is megőrizte számodra a mi szeretetünk, nem állíthatlak a jövő generáció elé követendő mintaképnek, mert ehhez azokra a fényes tulajdonságokra is szükség volna az epigonoknak, melyeket a Gondviselés csak az olyan kiválasztott kegyeltjeinek juttat osztályrészül, mint aminő Te voltál, de a Te nagy egyéniséged bele kerül abba a magyar ügyvédi pantheonba, melynek megdicsőültjeire, a saját kicsinységének érzetében, hódolattal fog a késő utókor feltekinteni. Baracs Marci, a Budapesti Ügyvédi Kamara, a magyar ügyvédség és a budapesti ügyvédi társadalmi alakulatok nevében, melyeknek nagyrabecsült vezérlő egyénisége voltál, búcsúzom Tőled, legyen áldott az emléked!