Ügyvédi Közlöny, 1933 (3. évfolyam, 1-48. szám)

1933 / 29. szám - Az ügyvédi kar túlzsúfoltságának ellenszereiről. Dr. Gerlóczy Endre a Budapesti Ügyvédi Kamara ügyészének felszólalása a Magyar Jogászegylet és Budapesti Ügyvédúnió ankétjén [3. r.]

118 ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 29. SZÁM­úton távolíttattak el, vagy akik nem voltak kifogástalan előéletűek, ami az ügyvédi hivatás lebecsülését és a kar nívójának le­szállítását jelenti. 2. A felvétel korhatára 40 évben volna megállapítandó, mert nem kívánatos, hogy az élet hajótöröttéi, vagy kiszolgált nyug­díjasok ezen a pályán keressenek menedéket. 8. Nyugdíjas közalkalmazott csupán nyug­díjjogosultságának • felfüggesztése mellett, vagy esetleg csak akkor legyen felvehető, ha nyugdíja a bizonyos meghatározandó maximumot meg nem haladja. E mellett a nyugdíjas bíró vagy közalkalmazott ügy­védi működési köre szélesebb keretekben volna korlátozandó, mert tarthatatlan volna az, hogy a kir. Kúriának az a bírája, aki például a cégügyek legfelsőbbfokú intézé­sévé] foglalkozott, a céghivatal előtt, vagy az a kúriai biintetőbíró, aki ezen a szakon működött, az alsófokú büntetőbíróság vagy az ügyészség előtt már a bejegyzését követő napon ügyvédként eljárhasson. E tilalom szükséges azért is, mert a mai helyzetben a kar háttérbe szorítását jelenti, ha pl. a kúriái bíró e korábbi minőségét hangoz­tatva, ügyvédként túlzott önérzettel taní­taná ki az alsóbbfokú bírót arra nézve, hogy miként döntsön, vagy midőn valaki volt alárendeltjeinél részesülne az ügyvédi kar többi tagjai hátrányára, hacsak külső­ségekben is megnyilatkozó különleges el­bánásban. 4. Szabályozandó az összeférhetetlenség, amelynek két követelménye van ; az egyik, hogy az ügyvédkedés csak főfoglalkozás­ként űzhető, a másik pedig, hogy vannak bizonyos dekorumbeli összeférhetetlenségi esetek, amelyeknek kizárása a kar tekinté­lyét csak emelheti és e mellett az egyenlő feltételek mellett való verseny követelmé­nyeit is megvalósítani van hivatva. 5. Köztudomású, hogy az országgyűlési képviselők valóságos irodákat tartanak fenn, melynek útján kerületük minden választó­jának ügyes-bajos dolgát kénytelenek el­intézni. Ez intézményesen megszüntetendő, mert egyrészt a képviselők csak kisebb számban ügyvédek, úgyhogy működésük a kar erkölcsi és anyagi érdekeit érinti, más­részt pedig az ügyvédképviselők is kényte­lenek olyan munkát kifejteni, amely más ügyvéddel szemben díjazás tárgyát képezi. 6. Intézményesen biztosítandó, hogy az ügyvédi képviselet mint kizárólagos kép­viselet az ország minden hatósága és bíró­sága előtt elfogadtassák, úgyhogy másnak képviseletére csak azok a nem-ügyvédek legyenek jogosultak, akiket családi vagy üzleti kapcsolatuk révén a polgári per­rendtartás ilyenekül elismer. 7. A kontárokat távol kell tartani az ügyvédi természetű munkálkodástól. A zug­írászat remélhetőleg a közeljövőben szigo­rúbb szabályozás és megtorlás alá fog kerülni, de megszüntetendők a jogvédő irodák, pártirodák és szociális jelszavak leple alatt működő egyéb szervezetek is. A szegényvédelmet a kari autonómia körébe kell vonni, de ki kell kényszeríteni olyan rendelkezést is, mely a hatóságnak köteles­ségévé teszi a feljelentést akkor, ha kép­viseletre nem jogosult egyén jár el ügyvéd helyett valamely ügyben. 8. A kari szellem érvényesülése érdeké­ben a tökéletes szolidaritást kell megvaló­sítani, egyetemes érdekű kérdésekben a kar egységes fellépését kell biztosítani, a törvényhozók között a jogász- vagy ügyvéd­blokkot életre kell hozni és a kamaráknak fokozott mértékben kell védőkezüket a kar tagjai fölött tartani. cl) Munkaalkalmak, költségkérdés. 1. A munkaalkalmak szaporítására való törekvés legtermészetesebb követelménye a karnak. E részben az alsófokú közigazga­tási bíróság küszöbönálló megvalósítása eredményt ígér, de más irányban is foko­zott mértékben kell küzdeni az ügyvédi munkakör tágításáért. 2. A közmegbizatások túlzott központo­sítása és egyes szűkebb kategóriák javára való biztosítása nem mindig indokolt, mert a tudás, tapasztalat és megbízhatóság kellé­keit egymagában a fiatalabb kor vagy a tel­jes szegénység nem mindig pótolhatja. E részben szemelőtt kell tartanunk azt, hogy az ügyvéd, ha kenyérkereseti pályát folytat is, mégis csak hivatást tölt be, olyan jogi munkásnak tehát, aki uniformizálható, az ügyvédet nem szabad tekintenünk. 3. Kamarai munkaközvetítő szervezetet kell felállítani, mert ma ezen a téren teljes zavar uralkodik. E mellett a hivatalos szer­vezetre épített munkaközvetítés az előélet igazolása és a korábbi működés adatainak informatív úton való megszerzése révén útját állja a meglepetéseknek ós a kar pozí­ciójához is méltóbb megoldást biztosít. 4. Sablondíjazás helyett az érdemi munka megfelelőbb díjazására kell törekednünk. Az ingyenes munkát az ügyféllel való köz­vetlen kapcsolatban fegyelmi úton kell ki­zárnunk, a rászorultak fordulhatnak az autonóm szegényirodához, olyan helyzetet azonban, hogy valaki más jövedelmezőbb ügyek ígérésével ingyenes munkát kény­szerítsen ki, vagy az «addig is köszönöm*) jelszóval az ügyvéd tudását, rezsijét, ide­jét, segéderőit ingyenesen igénybe vegye, mindenesetre ki kell zárni. Olyan esetben, amidőn a szívesség teljesítése el nem hárít­ható, legalábbis a segélyalap javára vala­mely meghatározott minimális összeget be kellene fizettetni, ennek kötelező voltát az irodákban kifüggesztendő táblákkal kel­lene publikálni, a kötelezettségnek elmulasz­tását pedig fegyelmi megtorlással kellene büntetni. 5. Készkiadásos és munkauzsora-meg­állapodásokat, valamint az átalányok kér­dését elvi szempontból kell szabályozni. 6. Megvalósítandó volna.a kamarai bírás­kodás költségügyekben elsőfokú érdemleges jogorvoslattal. Ez a szakszerű és gyors el­intézést biztosítj fellebbezés megenge­dése pedig megnyugtató garanciát nyújt. Végre is, ha a fegyelmi ügyek elbírálására a kar megérett, semmivel sem indokolható az a feltevés, hogy az ugyanilyen termé­szetű, de anyagi vonatkozású kérdéseket bizonyos normák követése mellett a kar közmegnyugvással maga el ne intézhesse. 7. Korszerű perenkívüli díjszabás lenne készítendő, mely más megegyezés hiányá­a bíróságra is kötelező legyen, az érdemi munka figyelembevételét biztosítható tá­gabb keretek között. A mai ügyvédi díj­szabás olyan túlzott díjtételeket alkalmaz, amelyek a díjszabás komolyságát kizárják és alkalmazását egyszerűen lehetetlenné teszik. 8. Az ügyvédi költségek kérdésében sok jogos kívánalmunk van azok biztosítása ós rangsora szempontjából. Ki kell küz­denünk : a) az ügyvédi költségekre az önálló végrehajtási jogot, b) a saját féllel szemben való meg­állapítást, úgyhogy az utolsó tárgyaláson csatolandó költségjegyzékkel az egész ügy­komplexum díjazása megállapítható legyen. Kívánatos ez annál is inkább, mert a Ppé. 18. §-ának alkalmazása a fél és az ügyvéd között bizonyos diszharmóniát jelent, ellen­felek gyanánt állítja őket egymással szembe és olyan kényelmetlen momentumot visz bele a bizalmi viszonyba, amely lehetőleg ki­kerülendő. c) A költségekre tulajdonjogot kell biz­tosítani az ügyvéd javára, cl) a megtartási jogot az illető fél terhére más ügyekben felmerült költségekre is ki kell terjeszteni, ej a költségek után kamatot kell bizto­sítani, végül f) kívánnunk kell azt is, hogy a kényszer­adós ügyvédjének költségei a vagyontöme­get előnyös tételként terheljék. (Bef. köv.) Országos Ügyvédszövetség. Országos Ügyvéd-Múzeum. A secento barokkosbájú művészete sugárzik erről a bélyegalakú műlapról, amelyet az Országos Ügyvéd-Múzeum címer­pajzsául választott Ver­bőczy Hármaskönyve XVI. század elejéről származó első kiadásá­nak eredeti címlapja nyomán. Justicia, akinek fen­ségét a régi fametsző­és könyvnyomtató-mes­ter jóvoltából Gráciák kísérik, oly kecsesen len­díti a mérleg mindkét serpenyőjét, hogy primitív bájával pillanatra megbékélteti még azt is, akinek az ügye szükségképpen könnyebbnek találtatott. íme, látnivaló: «Ars in minimis maxima!» Az Országos Ügyvéd-Múzeum fenti címer­pajzsa mindenképpen méltó arra, hogy a jogszolgáltatás körüli nemes hivatásművé­szetünk minden gyakorló tagjának szellemi fegyvertárát — az ügyvédek jogi könyv­tárát — mintegy címerül ex librisként dí­szítse. Az Országos Ügyvéd-Múzeum sok­ezer példányban készíttette el bélyeg és ex libris alakjában e művészi értékű Ver­bőczyánát és fillérekért küldi el elsősorban ex librisként leendő használatra minden kartársunknak, mely ex libris az e helyütt közölt bélyegalaknak mintegy kétszere­sen nagyított mása. Szeretném hinni, hogy kartársaim ezen törekvéseinkben nemcsak nagymultú ka­Pantheon Advocatorum Artiumque.

Next

/
Oldalképek
Tartalom