Ügyvédi Közlöny, 1933 (3. évfolyam, 1-48. szám)
1933 / 29. szám - Az ügyvédi kar túlzsúfoltságának ellenszereiről. Dr. Gerlóczy Endre a Budapesti Ügyvédi Kamara ügyészének felszólalása a Magyar Jogászegylet és Budapesti Ügyvédúnió ankétjén [3. r.]
118 ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 29. SZÁMúton távolíttattak el, vagy akik nem voltak kifogástalan előéletűek, ami az ügyvédi hivatás lebecsülését és a kar nívójának leszállítását jelenti. 2. A felvétel korhatára 40 évben volna megállapítandó, mert nem kívánatos, hogy az élet hajótöröttéi, vagy kiszolgált nyugdíjasok ezen a pályán keressenek menedéket. 8. Nyugdíjas közalkalmazott csupán nyugdíjjogosultságának • felfüggesztése mellett, vagy esetleg csak akkor legyen felvehető, ha nyugdíja a bizonyos meghatározandó maximumot meg nem haladja. E mellett a nyugdíjas bíró vagy közalkalmazott ügyvédi működési köre szélesebb keretekben volna korlátozandó, mert tarthatatlan volna az, hogy a kir. Kúriának az a bírája, aki például a cégügyek legfelsőbbfokú intézésévé] foglalkozott, a céghivatal előtt, vagy az a kúriai biintetőbíró, aki ezen a szakon működött, az alsófokú büntetőbíróság vagy az ügyészség előtt már a bejegyzését követő napon ügyvédként eljárhasson. E tilalom szükséges azért is, mert a mai helyzetben a kar háttérbe szorítását jelenti, ha pl. a kúriái bíró e korábbi minőségét hangoztatva, ügyvédként túlzott önérzettel tanítaná ki az alsóbbfokú bírót arra nézve, hogy miként döntsön, vagy midőn valaki volt alárendeltjeinél részesülne az ügyvédi kar többi tagjai hátrányára, hacsak külsőségekben is megnyilatkozó különleges elbánásban. 4. Szabályozandó az összeférhetetlenség, amelynek két követelménye van ; az egyik, hogy az ügyvédkedés csak főfoglalkozásként űzhető, a másik pedig, hogy vannak bizonyos dekorumbeli összeférhetetlenségi esetek, amelyeknek kizárása a kar tekintélyét csak emelheti és e mellett az egyenlő feltételek mellett való verseny követelményeit is megvalósítani van hivatva. 5. Köztudomású, hogy az országgyűlési képviselők valóságos irodákat tartanak fenn, melynek útján kerületük minden választójának ügyes-bajos dolgát kénytelenek elintézni. Ez intézményesen megszüntetendő, mert egyrészt a képviselők csak kisebb számban ügyvédek, úgyhogy működésük a kar erkölcsi és anyagi érdekeit érinti, másrészt pedig az ügyvédképviselők is kénytelenek olyan munkát kifejteni, amely más ügyvéddel szemben díjazás tárgyát képezi. 6. Intézményesen biztosítandó, hogy az ügyvédi képviselet mint kizárólagos képviselet az ország minden hatósága és bírósága előtt elfogadtassák, úgyhogy másnak képviseletére csak azok a nem-ügyvédek legyenek jogosultak, akiket családi vagy üzleti kapcsolatuk révén a polgári perrendtartás ilyenekül elismer. 7. A kontárokat távol kell tartani az ügyvédi természetű munkálkodástól. A zugírászat remélhetőleg a közeljövőben szigorúbb szabályozás és megtorlás alá fog kerülni, de megszüntetendők a jogvédő irodák, pártirodák és szociális jelszavak leple alatt működő egyéb szervezetek is. A szegényvédelmet a kari autonómia körébe kell vonni, de ki kell kényszeríteni olyan rendelkezést is, mely a hatóságnak kötelességévé teszi a feljelentést akkor, ha képviseletre nem jogosult egyén jár el ügyvéd helyett valamely ügyben. 8. A kari szellem érvényesülése érdekében a tökéletes szolidaritást kell megvalósítani, egyetemes érdekű kérdésekben a kar egységes fellépését kell biztosítani, a törvényhozók között a jogász- vagy ügyvédblokkot életre kell hozni és a kamaráknak fokozott mértékben kell védőkezüket a kar tagjai fölött tartani. cl) Munkaalkalmak, költségkérdés. 1. A munkaalkalmak szaporítására való törekvés legtermészetesebb követelménye a karnak. E részben az alsófokú közigazgatási bíróság küszöbönálló megvalósítása eredményt ígér, de más irányban is fokozott mértékben kell küzdeni az ügyvédi munkakör tágításáért. 2. A közmegbizatások túlzott központosítása és egyes szűkebb kategóriák javára való biztosítása nem mindig indokolt, mert a tudás, tapasztalat és megbízhatóság kellékeit egymagában a fiatalabb kor vagy a teljes szegénység nem mindig pótolhatja. E részben szemelőtt kell tartanunk azt, hogy az ügyvéd, ha kenyérkereseti pályát folytat is, mégis csak hivatást tölt be, olyan jogi munkásnak tehát, aki uniformizálható, az ügyvédet nem szabad tekintenünk. 3. Kamarai munkaközvetítő szervezetet kell felállítani, mert ma ezen a téren teljes zavar uralkodik. E mellett a hivatalos szervezetre épített munkaközvetítés az előélet igazolása és a korábbi működés adatainak informatív úton való megszerzése révén útját állja a meglepetéseknek ós a kar pozíciójához is méltóbb megoldást biztosít. 4. Sablondíjazás helyett az érdemi munka megfelelőbb díjazására kell törekednünk. Az ingyenes munkát az ügyféllel való közvetlen kapcsolatban fegyelmi úton kell kizárnunk, a rászorultak fordulhatnak az autonóm szegényirodához, olyan helyzetet azonban, hogy valaki más jövedelmezőbb ügyek ígérésével ingyenes munkát kényszerítsen ki, vagy az «addig is köszönöm*) jelszóval az ügyvéd tudását, rezsijét, idejét, segéderőit ingyenesen igénybe vegye, mindenesetre ki kell zárni. Olyan esetben, amidőn a szívesség teljesítése el nem hárítható, legalábbis a segélyalap javára valamely meghatározott minimális összeget be kellene fizettetni, ennek kötelező voltát az irodákban kifüggesztendő táblákkal kellene publikálni, a kötelezettségnek elmulasztását pedig fegyelmi megtorlással kellene büntetni. 5. Készkiadásos és munkauzsora-megállapodásokat, valamint az átalányok kérdését elvi szempontból kell szabályozni. 6. Megvalósítandó volna.a kamarai bíráskodás költségügyekben elsőfokú érdemleges jogorvoslattal. Ez a szakszerű és gyors elintézést biztosítj fellebbezés megengedése pedig megnyugtató garanciát nyújt. Végre is, ha a fegyelmi ügyek elbírálására a kar megérett, semmivel sem indokolható az a feltevés, hogy az ugyanilyen természetű, de anyagi vonatkozású kérdéseket bizonyos normák követése mellett a kar közmegnyugvással maga el ne intézhesse. 7. Korszerű perenkívüli díjszabás lenne készítendő, mely más megegyezés hiányáa bíróságra is kötelező legyen, az érdemi munka figyelembevételét biztosítható tágabb keretek között. A mai ügyvédi díjszabás olyan túlzott díjtételeket alkalmaz, amelyek a díjszabás komolyságát kizárják és alkalmazását egyszerűen lehetetlenné teszik. 8. Az ügyvédi költségek kérdésében sok jogos kívánalmunk van azok biztosítása ós rangsora szempontjából. Ki kell küzdenünk : a) az ügyvédi költségekre az önálló végrehajtási jogot, b) a saját féllel szemben való megállapítást, úgyhogy az utolsó tárgyaláson csatolandó költségjegyzékkel az egész ügykomplexum díjazása megállapítható legyen. Kívánatos ez annál is inkább, mert a Ppé. 18. §-ának alkalmazása a fél és az ügyvéd között bizonyos diszharmóniát jelent, ellenfelek gyanánt állítja őket egymással szembe és olyan kényelmetlen momentumot visz bele a bizalmi viszonyba, amely lehetőleg kikerülendő. c) A költségekre tulajdonjogot kell biztosítani az ügyvéd javára, cl) a megtartási jogot az illető fél terhére más ügyekben felmerült költségekre is ki kell terjeszteni, ej a költségek után kamatot kell biztosítani, végül f) kívánnunk kell azt is, hogy a kényszeradós ügyvédjének költségei a vagyontömeget előnyös tételként terheljék. (Bef. köv.) Országos Ügyvédszövetség. Országos Ügyvéd-Múzeum. A secento barokkosbájú művészete sugárzik erről a bélyegalakú műlapról, amelyet az Országos Ügyvéd-Múzeum címerpajzsául választott Verbőczy Hármaskönyve XVI. század elejéről származó első kiadásának eredeti címlapja nyomán. Justicia, akinek fenségét a régi fametszőés könyvnyomtató-mester jóvoltából Gráciák kísérik, oly kecsesen lendíti a mérleg mindkét serpenyőjét, hogy primitív bájával pillanatra megbékélteti még azt is, akinek az ügye szükségképpen könnyebbnek találtatott. íme, látnivaló: «Ars in minimis maxima!» Az Országos Ügyvéd-Múzeum fenti címerpajzsa mindenképpen méltó arra, hogy a jogszolgáltatás körüli nemes hivatásművészetünk minden gyakorló tagjának szellemi fegyvertárát — az ügyvédek jogi könyvtárát — mintegy címerül ex librisként díszítse. Az Országos Ügyvéd-Múzeum sokezer példányban készíttette el bélyeg és ex libris alakjában e művészi értékű Verbőczyánát és fillérekért küldi el elsősorban ex librisként leendő használatra minden kartársunknak, mely ex libris az e helyütt közölt bélyegalaknak mintegy kétszeresen nagyított mása. Szeretném hinni, hogy kartársaim ezen törekvéseinkben nemcsak nagymultú kaPantheon Advocatorum Artiumque.