Ügyvédi Közlöny, 1933 (3. évfolyam, 1-48. szám)

1933 / 25. szám - Az ügyvédkérdés az igazságügyi tárca költségvetésének vitájában

104 ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 25. SZÁM: tudomású dolog, ebből erednek az ügyvéd­ellenes hangulat szimptomái. Miután pedig a közvélemény mindig hajlamos az általá­nosításra, ez kihat az egész ügyvédi karra. Országos Ügyvédszövetség. A Pécsi Országos Ügyvédgyűlésre. Az Országos Ügyvédmúzeumot karunk törté­nelmi hivatásművészetének tanúságtételéül állította az Országos Ügyvédszövetség. Az Ügyvédmúzeum ekkép nemcsak az ügy­védség kimagasló emlék jele, hanem élő karunk, élő intézménye kíván lenni. Ma még csak aránylag szerény anyaggal rendelkező keret. Azonban kultúrcentrummá fejleszthető! Palládiumunk lehet, a kar len­dülő akaratából. Ma az adja fokozottabb jelentőségét, hogy multunknak és hagyományainknak meg­felelően, mai megítélésünket is az ügyvédi hivatás eszményi magasságához kívánja fel­emelni — a jogélet emlékeinek, a szemlélet erejével ható, eme kollektív megjelenítése. — Ma, amikor sokhelyütt, az elfogultság és félreértés homályával kell megküzdenie ka­runknak ! A nemzet életével egybefonódott sors, a mi ügyvédi hivatásunk, ősrégi, akár a parttalan Idő. S miként ez, a magyar lét és nemlét határain emelkedik kettős arcá­val ... A mi tekintetünk is a múltba szánt, és míg a jövőbe vetjük horgonyunkat, ke­mény akaratunk riadva szól: «Vidimus jam alios ventos! . . . Navigare necesse est! .,..>»,ú ..v i-.,, , , ivv\ ,v,.; ír Ügyvédi Egyesületek. Az Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdíj­intézet június 18-án tartotta meg rendes évi közgyűlését Pap József elnöklete mellett. A közgyűlésen a budapesti és a vidéki kamarák által megválasztott közgyűlési tagok nagy számban jelentek meg. Az elnök megnyitó beszédében bejelentette hogy az igazságügyminiszter még ebben a hónapban beterjeszti a nyugdíjintézet által javasolt azt a törvényjavaslatot mely lehetővé teszi, hogy a Kamarák 1.077,600 pengőt kitevő intézeti tartozásaikat annuitásos alapon hosszabb időtartamon belül törleszthessék le. — Az 1982. évi működésről szóló jelen­téseket zárszámadásokat és 1933. évi költ­ségvetést a közgyűlés tudomásul vette és jóváhagyta. Ezeknek mélyreható tárgya­lása során felszólaltak Oppler Emil, Nádai Jenő, Medvigy Gábor, Forgács Dezső (Mis­kolc), Bejiő Alfréd, Murányi László (Nyíregy­háza). Haas Sándor (Miskolc), Szentiványi Dezső, Winkler Elemér (Szeged), DrobniLajos (Győr), Széli Gyula (Szeged) ós Wilheim Lajos (Szeged). — Nagyobb vita indult meg abban a kérdésben, hogy áttérjen-e az inté­zet az ú. n. kirovó-kiosztó rendszerre, avagy megmaradjon-e az eddigi tartalékolási rend­szer mellett, de végül Metzler Gusztáv és Gyöngyösi József felvilágosításai után igen nag}' szótöbbséggel az eddigi állapot fenn tartása mellett döntött a közgyűlés. — 28 szavazattal 11 ellenében elfogadta a köz­gyűlés Bejtő Alfrédnak azt az indítványát, hogy az intézet tulajdonát képező három bérház kezelését a jövőben ne az intézet ügyésze, hanem az igazgatóság által kije­lölendő három kartársra bízzák. — Néhány fellebbezés elintézése után, a tíz tagból álló új igazgatóságot és az öttagú felügyelő­bizottságot választották meg. Kirándulás a Kékesre. A Kibáry-csoport ügtyvédbaráti társaság június hó 15-én — Űrnapján — nagyon jól sikerült társas­kirándulást rendezett a Kékesre, az ország legmagasabb hegycsúcsára. Reggel 1/i 8 órakor indult a 60 résztvevővel megtelt két külön autóbusz Budapestről, 1/2 10 órakor villásreggelire megálltak Gyöngyösön, 11 órára felérkeztek a gyönyörű, .új, Kékes­szállóhoz, ahonnan még ebéd előtt szép sétát tett a társaság a kilátótoronyhoz és Saskőre. A szállóban elfogyasztott ebéd után 30-an Párádra rándultak át, majd a Mátraházán elfogyasztott uzsonna után vi­dám hangulatban este 10 órakor egy felejt­hetetlenül szép nap emlékével érkeztek haza a fővárosba. .A kiránduláson Nelky Elek a budapesti közp. kir. járásbíróság ehiöke és Fődi Dezső közigazgatási bíró is részt­vettek. Panaszok a községi jegyzők munkálatai ellen. A kir. Közjegyzők Közlönyében (májusi szám) olvassuk : Ismételten is módunkban áll az alábbiakban egész terjedelmében kö­zölni egy «jegyzői magánmunkálatot», egy adásvételi szerződést, amelyet Nagy Mihály és Antal Mária sukorói lakosok 1933. év februárius hó 20. napján kötöttek, s amely szerződésben a jegyző az immár megszokott recept szerint hallgatással mellőzte azt a szerződés egész joghatályát érintő csekély­séget, hogy Nagy Mihály és Antal Mária már két év óta törvényes házasságot kötött ós tényleges életközösségben együttélő há­zastársak. A bíróságot előreláthatólag több vonatkozásban is foglalkoztató s a feleknek perköltségekben és egyéb anyagi károsodás­ban jelentős tandíjakat okozó szerződés szö­vege a következő : «Adásvételi szerződés)). Melyet egyrészről Nagy Mihály sukorói la­kos, mint eladó, másrészről Antal Mária sukorói lakos, mint vevő között következő­leg köttetett: Vevőfél ezennel elismeri, hogy a jelen szerződésben körülírt birtokot a kitett vételárért megvette, . annak azonban csak Nagy Mihály halála után lép teljes birtokába és használatába, vevő fizeti és viseli a jelen jogügylet után kiszabandó jogilletéket, tu­lajdonjog bekebelezési költségeket, az in­gatlannak a mai naptól járó összes közter­heit. Kelt Sukoró, 1933. évi február hó 20-án. Nagy Mihály s. k., Antal Mária s. k. Előt­tünk : Szabó Gyula s. k., Varga György s. k. mint tanúk.» Ne zárkózzék el az ügyvédi vétívek útján való kézbesítések elől, mert ez a kézbesítési rendszer az ügyvédség érdekeit szolgáló igen életrevaló líjítás. Szemle. Francia ügyvédek szolidaritása. Antibes­ben, a francia Kiviérán történt, hogy Favre bíró tárgyalótermében néhány ügyvéd tár­gyalás közben a terem egyik sarkában halkan beszélgetett. A bíró csendet kért, de néhány perc uralva az ügyvédek újból szót váltottak,, mire a bíró őket a teremből kiutasította. Távozás közben egyikük odaszólt a bíró­nak, hogy: «eljárását megfogja magának jegyezni.)) A bíró erre a bíróság megsértése­miatt háromnapi elzárásra ítélte az ügyvé­det. Az összes jelenlévő ügyvédek eltávoztak és nyomban panasszal fordultak a bíró felettes hatóságához, másrészt az ügyvédi kamarának is nyomban jelentést tettek. A kamara választmánya utasította a kamara összes tagjait, hogy Favre bíró előtt minden képviseletet utasítsanak vissza, eltiltván őket nevezett bíró előtt tárgyaláson való megjelentéstől. Ezt az utasítást minden ügyvéd pontosan követte, úgy, hogy az antibesi bíróság előtt valósággal megállt az igazságszolgáltatás működése. Mindez addig tartott, amíg Favre bíró más bírósághoz való áthelyezését nem kérte. Ami meg is történt. A fentiek gondolkodóba ejthetnek a felett, hogy nálunk hasonló incidens vájjon hogyan intéztetnék el. Nálunk is ért már ügyvédet inzultus, de az elégtételadás, illetve vevésnek ilyen öntudatos, gyors és hatékony módjára senki, a kamara választmánya sem gondolt. Átirat és felterjesztés, néhány hónappal később sablonos válasz : mindaz, amit nálunk hasonló esetben az ügyvédség el­érhet. H. K. Sajtószemle. A «Választottbíráskodás» havi folyóirat­nak, a Hallá Aurél miniszteri tanácsos el­nöklete alatt nemrég megalakult Választott­bíráskodási Központ közlönyének első száma most jelent meg Újlaki Géza ügyvéd, a Központ ügyvezető főtitkára szerkesztésé­ben. Tartalmazza az elnök ós főtitkár cik­keit az új intézmény jelentőségéről, a szer­dezeti szabályzatot, eljárási ügyrendet, a víjszabást, a választottbírósági elnökök és­bírák névjegyzékét ós egyéb tudnivalókat. Az elnök bevezető cikkében az új intézmény szükségességét azzal indokolja, hogy a ki rályi bíróságok a csökkentett létszám mel­lett csak nagyon lassan tudják a jogvitákat eldönteni. Szerintünk az intézmény meg­valósítása elkésett. Ma, mikor a perek száma oly mórtékben csökkent, hogy a bí­rákat alig tudja az állam foglalkoztatni, mi­kor oly rövidek a terminusok, amiket mindig kívántunk, a választott bíráskodás sokat vesztett régi jelentőségéből. Ne kicsinyelje le az ügyvédi vétív elő­nyeit, mert sok kicsi sokra megy. Felelős szerkesztő: Dr. Teller Miksa V., Szalay-u. 3. (Tel.: 20-8-98.) Felelős kiadó: Vállas Lajos. Franklin-Társulat nyomdája : Géczy Kálmán.

Next

/
Oldalképek
Tartalom