Ügyvédi Közlöny, 1932 (2. évfolyam, 1-49. szám)

1932 / 6. szám - A választás mérlegét

6. SZÁM. ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 23 dással és igen szellemesen a tárgyat, kitérvén a római jog alapelveitől végig a magyar joggyakorlatra és a magánjogi törvényjavaslatban lefektetett jogi szabályozásra. A nagy figyelemmel hallgatott előadást Barta Jenő, a szövetségi osztály alelnöke köszönte meg. Előadás után a Korona-szálló külön termében társasvacsora volt az előadó tiszteletére. Az Országos Ügyvédszövetség pécsi osztálya és a Magyar Jogászegylet Gazdaságjogi Intézetének pécsi csoportja február—május hónapokban rendezi ügyvédek, ügyvédjelöltek, bírák és bírósági fogalmazók részére könyvviteli szaktanfolyamát. E tanfolyam ünnepélyes megnyitása alkalmából a pécsi osztály és a Gazdaságjogi Intézet pécsi csoportja január hó 28-án délután 6 órakor Pécsett, az egyetem aulájában Bozóky Géza prorektor, egyetemi ny. r. tanár elnökleté alatt együttes ülést tartott, amelyen az elnöki megnyitó után Molnár Máiton igazgatótanácsi tag a könyvviteli tanfolyam céljáról, Pályi Gyula, a budapesti osztály titkára a mehanikus könyvvitelről és a kereskedelmi könyvek bizonyító erejéről, Kundtner Róbert, a budapesti továbbképző tanfolyam tanára pedig a mérlegről tartottak előadásokat. Az együttes ülést Faluhelyi Ferenc egyetemi ny. r. tanár, jogi kari dékán üdvözlő szavai rekesztették be. A könyvviteli szaktanfolyamot a pécsi kereskedelmi és iparkamara közgyűlési termében fogják hetenként 2 órában tartani. A tanfolyamnak, amelynek hallgatása teljesen díjtalan, vezetője és előadója Markovich Dávid pécsi felsőkereskedelmi iskolai tanár és törvényszéki hites szakértő. A tanfolyam megnyitása után este a pécsi Széchenyi étteremben inn-vacsora volt, amelyen Nyulászi János a transzfermoratóriumról, Király Ferenc pedig az országos ügyvédi értekezletek tervéről tartottak előadást. Magyar Jogászegylet. A Magyar Jogászegylet részvényjogi bizottsága jan. 29-én tartott tizedik ülésén a német részvényjogi tervezetnek az egyesülésre, « társasági vagyon átruházására és az érdekközösségi megállapodásra vonatkozó rendelkezéseivel foglalkozott. Ez anyag előadója Kohner Artúr ügyvéd terjedelmes tanulmányban terjesztette elő véleményét, amelyben nagy alapossággal a felmerülő kérdéseknek minden részleteire kiterjedt. Az első felszólaló, Sichermann Bernát ki is emelte ennek a különös gonddal készült előadói véleménynek érdemét, majd maga is hosszabb előadásban bírálta a tervezetet, amelynek ezek a részei, véleménye szerint, nem a legsikerültebbek. A beolvadó részvénytársaság igazgatóinak felelősségéről igen érdekesen és figyelmet keltőén beszélt Hetényi József ítélőtáblai bíró, amely kérdéshez a bizottság elnöke, Schuster Rudolf is hozzászólt. Eésztvett még a vitában Görög Frigyes ügyvéd és az előadó Kohner Artúr. Az International Law Association magyar csoportjának és a Magyar Jogászegyletnek január hó 30-án tartott együttes ülésén Szászy István egyetemi magántanár előadást tartott az országgyűlés szerepéről a nemzetközi szerződések kötésénél. Az előadó ismertette a különböző államok tételes alkotmányjogi rendelkezéseit és a parlamenteknek a szerződéskötéssel kapcsolatos szerepével foglalkozó nemzetközi jogi és közjogi elméleteket. Ezután rátért a magyar alkotmány tételes rendelkezéseinek, az 1920. évi I. törvénycikk 13. §-ában foglalt elveknek analizálására és behatóan boncolta e szakasznak nemzetközi jogi és belső közjogi jelentőségét. Kifejtette, hogy az államfő szerződéskötési hatáskörét korlátozó belső alkotmányjogi rendelkezéseknek nemzetközi jogi jelentőségük nincs, amennyiben a nemzetközi jog szabályai szerint megkötött és szabályszerűen megerősített szerződés az államot nemzetközi jogilag abban az esetben is köti, ha az államfő a szerződést az alkotmány rendelkezéseinek megsértésével kötötte meg. Ha a belső közjogi korlátozó rendelkezéseknek nemzetközi jogi jelentőségük volna, ez a nemzetközi szerződések megkötését gyakorlatilag lehetetlenné tenné, mert a szerződő államok a szerződéskötés előtt nem vizsgálhatják egymás alkotmányjogi szabályait. Az említett 13. § belső közjogi jelentőségének ismertetése során az előadó kifejtette, hogy az ebben a szakaszban foglalt alapelv, amelynek értelmében a törvényhozás tárgyaira vonatkozó szerződésekhez az országgyűlés hozzájárulása szükséges, cs;<k a XIX. század végétől és a XX. század elejétől kezdve tekinthető törvényhozási gyakorlatunkban határozottan kialakult tételes jogszabálynak. Az előadó nem osztja a közjogi irodalomban uralkodó azt a felfogást, amely szerint az országgyűlés már 1848 előtt is a szerződéskötés tényezőjének volt tekintendő oly értelemben, mintha alkotmányunk már 1848 előtt is megkívánta volna a törvényhozás tárgyaira vonatkozó szerződéseknél az országgyűlés jóváhagyását és a törvénybeiktatást. Ennek ellenmond törvényhozási gyakorlatunk és az a körülmény, hogy 1848 előtt alig egy-két szerződést cikkelyeztek be. A kiegyezés utáni törvényhozási gyakorlat ismertetése után az előadó kifejtette, hogy a mai közjogi alapelveink értelmében, a kormánynak a törvényhozás tárgyára vonatkozó nemzetközi szerződéseket a megerősítés előtt kell beterjesztenie az országgyűlésnek hozzájárulás céljából. Habár ez a törvény szövegéből határozottan nem következik, a törvény szelleméből és inten-1 cióiból mégis következtethető. Végül kifejtette, hogy amíg a magyar közjog szerint az országgyűlés a törvényhozás szempontjából kizárólagos hatáskörrel bír, mert az országgyűlés által elfogadott törvényjavaslat már a kormányzói kihirdetés előtt is törvénynek tekintendő, addig a szerződéskötés szempontjából a szerződéskötési hatáskör meg van osztva a kormányzó és az országgyűlés között, amennyiben a törvényhozás tárgyaira vonatkozó szerződések megkötésénél a szerződéskötési akaratot az országgyűlés és a Kormányzó együtt hozzák létre. Ne kicsinyelje le az ügyvédi vétív előnyeit, mert : sok kicsi sokra megy. Ügyvédi Egyesületek. A Budapesti Ügyvédúnió még az ősszel elhatározta, hogy ú. n. racionalizálási ankéttt fog tartani, amelynek feladata lesz javaslatokat kidolgozni arra nézve, hogy a bíróságok tehermentesítése érdekében végrehajtott és többé-kevésbbé sikerült egyszerűsítések után mikép lehetne egyszer már az ügyvédi k munkáját is racionalizálni, és az ügyvédséget, különösen a bíróságon kifejtett munkájával kapcsolatban a felesleges sallangoktól megszabadítani. A racionalizálási ankét előkészítésére a Budapesti Ügyvédúnió külön bizottságot küldött ki, amely Teller Miksa vezetésével hónapokon keresztül feldolgozta az egész anyagot és amely bizottság elaborátumával már teljesen elkészült.- Ennek folytán a Budapesti Ügyvédúnió vezetősége az Ügyvédi Kör vezetőségével karöltve már kitűzte a racionalizálási ankét terminusait, éspedig a kamarai választások lezajlása utáni időre, hogy ilyképpen ezen nagyfontosságú ankétnek a legszélesebb körű érdeklődést biztosítsa. A racionalizálási ankét első estje 1932. március 3-án lesz, mikor is a perrendtartási részt Ribáry Ernő fogja ismertetni. A második estén, március 10-én, a végrehajtási rész következik Boda Ernő és a telekkönyvi rész Gutman Lajos előadásában. A harmadik est, március 17-re tűzetett ki, mikor is a cégjogra vonatkozó racionalizálási javaslatokat Sichermann Frigyes, a csőd és kényszeregyességi eljárásra vonatkozókat pedig Schleifer Pál fogja ismertetni. Gondoskodás történt oly irányban is, hogy a felvetett javaslatokhoz a bírói kar kitűnőségei is hozzászóljanak. Vitaülés az ügyvédi költségek kérdéséről. Lapunk 1931. szeptember 15-i számában közöltük volt, hogy a Budapesti Ügyvédúnió az idény folyamán három közérdekű ankét megtartását határozta el, ú. m. : a valutajogi ankétet, amely a legteljesebb siker jegyében folyt le, a racionalizálási ankétet, amely március havában fog megtartatni, és amelyet követni fog április 7-én és 14-én az ügyvédi költséganket, melynek előadóiul Konrád Ernő és Ribáry Géza kérettek fel. Ezzel az ankéttel a Budapesti Ügyvédúnió az ankétjei sorát programmszerűen mc gvalósítja. Az Ügyvédek Reformszövetsége szokásos havi tár sas vacsoráját a közelgő kamarai választásokra való tekintettel a rendesnél nagyobb keretek között tartotta meg a Hungáriában január 27-én. A vacsorán háromszáz ügyvéd vett részt és ünnepelte az est szónokai! : Varannai Istvánt, Medvigy Gábort, Gerlóczy Endrét, Rásó Lajost, Kramer Emilt, Ács Jenőt, Kertész Adolfot és Beck Salamont. A Ribáry-csoport ügyvédbaráti társaság január 30-án tartotta ez idényben 11. estélyét, amelynek többszáz résztvevője színültig megtöltötte a Bristol-szálló összes termeit. Különös megelégedéssel regisztráljuk, hogy a közeli kamarai'választások dacára a legkülönbözőbb pártálláshoz tartozó ügyvédek a legteljesebb harmóniában egybeolvadva hódoltak az ügyvédi szolidaritás eszméjének. Az estélyen Tőkés Anna, a niagyar^színművészct egyik legragyogóbb