Ügyvédi Közlöny, 1932 (2. évfolyam, 1-49. szám)

1932 / 8. szám - Amíg egy telekmegosztási kérelem eljut odáig [...] - Az "átmeneti bifurkáció"

32 ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 8. SZÁM. datlan joggyakorlattal rendelkeznek! És, hogy az nem volt meddő, arról az oklevél tanúskodik. A bifurkáció ilyetén elgondolása a fiatalok szemében az öregek önzése. Nem lenne jobb a numerus claususnál, mert ugyan hol található az a merész kliens, aki két ügyvéddel kívánná magát képviseltetni, hisz ösztönszerűleg is a nagyobb költségre gondolna, és így inkább ahhoz fordulna, ki érdekeit kezdettől végig képviselhetné. Jó magam is ezt tenném! De az igazságszolgáltatás is sérelmet szenvedne, mert számos kiváló jogászkapacitás 10 éven át nem fejthetne ki önálló működést a jelentősebb bírói fórumok előtt. Vájjon az egyforma oklevéllel rendelkező járásbíró és törvényszéki stb. bíró közötti rang- és fizetésbeli eltérést kizárólag a több gyakorlati év s nem elsősorban a személyi kiválóság, a rátermettség szülte ? Márpedig Szivessy Lehel úr elgondolását a bírói karra vonatkoztatva, idős járásbírót elképzelni sem lehetne, miután az többévi joggyakorlattal rendelkezik. Az <ádeiglenes bifurkáció)) esetén az idősebb generációnak már a kollegialitás szelleménél fogva is le kellene mondani a járásbíróságok előtti képviseletekről, hogy a védelmet kereső közönség egy része kénytelen legyen minket is igénybevenni. Ez sem lehetetlenebb gondolat, mint a fiatal ügyvéd kiskorúvá nyilvánítása. A joggyakornokot nem szabad összetéveszteni a fiatal ügyvéddel, mert ez utóbbi ügyvédi diplomával rendelkezik, az előbbi pedig vizsga előtt állván, természetes, hogy segédmunkát végez. Az orvos pedig a maga kisebb értékű diplomájával különösebb nehézség nélkül fiatalon rendelőt nyithat és közhivatalt is vállalhat. Szolidárisán, a karban lévő öregeknek és fiataloknak együttműködésével kellene a közvélemény figyelmét az ügyvédség felé fordítani és nem a kamarán belül egymással marakodni. Az illetékesek pedig sokkal helyesebben tennék, ha huzamos időn át egyáltalában nem vennének fel újabb jelölteket. Miért ne ereszthetnék le sorompóikat a kamarák, mikor a közületek már sokkal előbb ehhez a radikális, de hatásos gyógymódhoz fordultak. Ezzel biztosítanék az egész jogászgeneráció megélhetését ; az öregekét is, a fiatalokét is. Enzsől Sándor. Külföldi ügyvédség hírei. Végrehajtási iroda ügyvédek számára. Az 1929. évi szegedi vándorgyűlésen Ribáry Géza vetette fel az ú. n. ügyvédi végrehajtási irodák felállításának tervét, majd az Országos Ügyvédszövetségnek 1929. évi november hó 25-i bizottsági ülésén Kórody István előadó terjesztette elő részletesen indokolt javaslatát, miképpen kellene az OÜSz vezetése és legszigorúbb ellenőrzése mellett egy központi végrehajtási irodát megszervezni. Ezzel a kérdéssel azóta a magyar ügyvédség nem foglalkozott, megvalósult azonban ez a terv már Németországban, és most Deutsch Maurus wieni ügyvéd a következőkben írja le az osztrák ügyvédek ezirányú mozgalmát : «Az osztrák perrendtartás megengedi, hogy az ügyvédek a végrehajtás foganatosításánál irodai személyzetük közreműködését is igénybe vehetik, de csak akkor, ha az illető alkalmazott már legalább háromévi ügyvédi irodai gyakorlattal rendelkezik és részére a kamara főnöke kérésére erről tanúsítványt állít ki. Az ilymódon képesített helyettesek közbenjárási díjaként a díjszabásszerinti teljes költség állapíttatik meg. Minthogy azonban maguk az ügyvédek és ügyvédjelöltek csak a legritkább esetben vesznek részt maguk a foglalásoknál, az ügyvédi irodai alkalmazottak pedig legnagyobbrészt nők, akik érthetően nem alkalmasak erre a szerepre, a legtöbb irodának hiányzik a megfelelően képzett és jogosított személyzete. Ezért most az osztrák ügyvédek gazdasági szervezete — a bevált németországi példára való figyelemmel is — foglalkozni kezdett ezzel a kérdéssel, sőt egy kiküldött előkészítőbizottság már ki is dolgozta egy ügyvédi végrehajtási iroda tervezetét. E szerint az ügyvédek gazdasági szervezete — lehetőleg a wieni végrehajtási bíróság épületében — egy ügyvéd vezetése alatt végrehajtási irodát létesít, amely megfelelő számú szakképzett alkalmazottal rendelkezik. Az iroda csakis ügyvédek részéről érkező megkereséseket teljesít. A végrehajtások foganatosításához szükséges helyettesítési meghatalmazást az iroda ügyvédfőnöke adja, a foganatosítást pedig az iroda alkalmazottja formailag, mint a vezető ügyvéd segédje, teljesíti. A megállapított közbenjárási díj a megkereső ügyvédet illeti, a végrehajtási iroda pedig a helyettesítési skála szerinti díjat, kb. a megállapított díj felét kapja. Minthogy az iroda a lefoglalt és elszállított ingóságok beraktározása tekintetében szállító cégekkel megfelelően előnyös megállapodásokat köthet, a beraktározás ilyen módon egyszerűbb és olcsóbb is lesz. Az irodával kapcsolatosan egy adóskartoték alapján létesítendő információsiroda is terveztetik. Ha ez a terv az osztrák ügyvédség körében kedvező fogadtatásra fog találni, úgy igen komoly szükséglet lesz kielégíthető. A végrehajtások nagyobb eredményességgel fognak járni, s így a jogkereső közönség javát is szolgálják a mellett, hogy a megbízó ügyvéd javára megállapított közbenjárási díjak sem mennek veszendőbe. A végrehajtási iroda tisztán közhasznú intézmény volna : jövedelme az irodában alkalmazott ügyvédek és egyéb alkalmazottak fizetésére, az ezen felüli haszon pedig kizárólag ügyvédjóléti célokra lesz fordítandó.» Szemle. Halálozások. Az elmúlt héten Halász Frigyes, gyalui Bernát Ároéd, óhegyi Lajos és Vajáa Mihály budapesti ügyvédkartársaink haláloztak el. Családtagjaiknak őszinte részvétünket nyilvánítjuk. A kecskeméti kir. törvényszék előtt mosl folyik a szándékos emberölés bűntettével vádolt Fischl Frigyes ellen a büntető főtárgyalás. Erre a kir. törvényszék szükségesnek látta egyik budapesti kartársunknak megidézését, aki természetesen nem szívesen vállalkozott a mai nehéz időkben arra, hogy egy egész napot szenteljen ennek, különös tekintettel arra is, hogy azt sem tudhatta, mikor kerülhet sor reá. Erre vonatkozó beadványára a főtárgyalást vezető tanácselnök a következő végzéssel értesítette őt : ((Értesítem, hogy amennyiben 1932. február hó 16-i határnapon megjelenni nem tudna, úgy megfelelő lesz, ha február hó 15. napján d. e. fél 12 órakor jelenik meg, amikor tanúkihallgatása azonnal fog eszközöltetni, úgyhogy Kecskemétről Budapest felé induló 1 óra 28 perces vonattal még tanú visszautazhat, vagy ha februát 16-án alkalmasabb a megjelenés, elég lesz, ha d. e. fél 12 órára jelenik meg. akkor is úgy fog kihallgattatni, hogy déli 1 óra 28 perckor visszautazhat*. íme szép példája annak, hogyan kell a bíróságnak az ügyvéddel szemben előzékenynek és figyelmesnek lennie, és hogyan kell és lehet is azzal törődnie, hogy az ügyvéd részére a tanuzási kötelezettség terhét valahogyan csökkentse. Ez a végzés nemcsak ígéret maradt, hanem ennek szellemében járt is el a tanácselnök, mert amikor az illető kartársunk a főtárgyaláson jelentkezett és névjegyét beküldte, néhány perc múlva már félbe is szakította az épp akkor folyamatban lévő kihallgatását a sértett özvegynek, kihallgatta kartársunkat és elbocsátotta olyan időben, hogy kényelmesen visszautazhatott a legközelebbi vonattal, úgyhogy csak egy és háromnegyed órát kellett összesen Kecskeméten töltenie. A székesfővárosi m. kir. pénzügyigazgató úr 1619/1932. eln. számú határozatában közölte az Országos Ügyvéd Ligával, hogy körrendeletében utasította a pénzügyigazgatóság összes fő és ügyosztályvezetőit, valamint a kerületi m. kir. adófelügyelőségek főnökeit, hogy a jövőben az ügyvédeket 1j2 12 órától 12 óráig mindenkor soron kívül fogadják. Sajtószemle. Mit kell a magyar ügyvédnek az osztrák jogból tudnia? Deutsch Maurus wieni ügyvéd a Jogtudományi Közlöny 1931. évi 24. és 28. számában "megjelent tanulmányát külön füzetben is kiadta. A kis füzet rövid és áttekinthető volta ellenére annyira teljesnek mondható, hogy csaknem mindent felölel, amit a magyar ügyvédnek az osztrák házasságjogból, váltójogból, polgári perrendtartásból és végrehajtási jogból tudnia kell, vagyis amire leginkább szüksége lehet a gyakorlatban. Világosítsa fel a közönyös és kétkedő kartársakat az írógépszolgálat óriási előnyeiről. Felelős szerkesztő: Dr. Teller Miksa V., Szalay-u. 3. (Tel.: 20-3-9K.) Felelős kiadó: Vállas Lajos. Franklin-Társulat nyomdája : Géczy Kálmán.