Ügyvédi Közlöny, 1932 (2. évfolyam, 1-49. szám)

1932 / 8. szám - Amíg egy telekmegosztási kérelem eljut odáig [...] - Az "átmeneti bifurkáció"

32 ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 8. SZÁM. datlan joggyakorlattal rendelkeznek! És, hogy az nem volt meddő, arról az oklevél tanúskodik. A bifurkáció ilyetén elgondolása a fiata­lok szemében az öregek önzése. Nem lenne jobb a numerus claususnál, mert ugyan hol található az a merész kliens, aki két ügyvéddel kívánná magát képviseltetni, hisz ösztönszerűleg is a nagyobb költségre gondolna, és így inkább ahhoz fordulna, ki érdekeit kezdettől végig képviselhetné. Jó magam is ezt tenném! De az igazságszol­gáltatás is sérelmet szenvedne, mert szá­mos kiváló jogászkapacitás 10 éven át nem fejthetne ki önálló működést a jelentősebb bírói fórumok előtt. Vájjon az egyforma oklevéllel rendelkező járásbíró és törvény­széki stb. bíró közötti rang- és fizetésbeli eltérést kizárólag a több gyakorlati év s nem elsősorban a személyi kiválóság, a rá­termettség szülte ? Márpedig Szivessy Lehel úr elgondolását a bírói karra vonatkoz­tatva, idős járásbírót elképzelni sem le­hetne, miután az többévi joggyakorlattal rendelkezik. Az <ádeiglenes bifurkáció)) esetén az idő­sebb generációnak már a kollegialitás szel­leménél fogva is le kellene mondani a já­rásbíróságok előtti képviseletekről, hogy a védelmet kereső közönség egy része kény­telen legyen minket is igénybevenni. Ez sem lehetetlenebb gondolat, mint a fiatal ügyvéd kiskorúvá nyilvánítása. A joggyakornokot nem szabad össze­téveszteni a fiatal ügyvéddel, mert ez utóbbi ügyvédi diplomával rendelkezik, az előbbi pedig vizsga előtt állván, természetes, hogy segédmunkát végez. Az orvos pedig a maga kisebb értékű diplomájával különösebb ne­hézség nélkül fiatalon rendelőt nyithat és közhivatalt is vállalhat. Szolidárisán, a karban lévő öregeknek és fiataloknak együttműködésével kellene a közvélemény figyelmét az ügyvédség felé fordítani és nem a kamarán belül egymás­sal marakodni. Az illetékesek pedig sokkal helyesebben tennék, ha huzamos időn át egyáltalában nem vennének fel újabb jelöl­teket. Miért ne ereszthetnék le sorompóikat a kamarák, mikor a közületek már sokkal előbb ehhez a radikális, de hatásos gyógy­módhoz fordultak. Ezzel biztosítanék az egész jogászgeneráció megélhetését ; az öre­gekét is, a fiatalokét is. Enzsől Sándor. Külföldi ügyvédség hírei. Végrehajtási iroda ügyvédek számára. Az 1929. évi szegedi vándorgyűlésen Ribáry Géza vetette fel az ú. n. ügyvédi végrehajtási irodák felállításának tervét, majd az Orszá­gos Ügyvédszövetségnek 1929. évi novem­ber hó 25-i bizottsági ülésén Kórody István előadó terjesztette elő részletesen indokolt javaslatát, miképpen kellene az OÜSz vezetése és legszigorúbb ellenőrzése mellett egy központi végrehajtási irodát megszer­vezni. Ezzel a kérdéssel azóta a magyar ügyvédség nem foglalkozott, megvalósult azonban ez a terv már Németországban, és most Deutsch Maurus wieni ügyvéd a kö­vetkezőkben írja le az osztrák ügyvédek ezirányú mozgalmát : «Az osztrák perrendtartás megengedi, hogy az ügyvédek a végrehajtás foganato­sításánál irodai személyzetük közreműkö­dését is igénybe vehetik, de csak akkor, ha az illető alkalmazott már legalább há­romévi ügyvédi irodai gyakorlattal rendel­kezik és részére a kamara főnöke kérésére erről tanúsítványt állít ki. Az ilymódon képesített helyettesek közbenjárási díja­ként a díjszabásszerinti teljes költség álla­píttatik meg. Minthogy azonban maguk az ügyvédek és ügyvédjelöltek csak a leg­ritkább esetben vesznek részt maguk a fog­lalásoknál, az ügyvédi irodai alkalmazottak pedig legnagyobbrészt nők, akik érthetően nem alkalmasak erre a szerepre, a legtöbb irodának hiányzik a megfelelően képzett és jogosított személyzete. Ezért most az osztrák ügyvédek gazdasági szervezete — a bevált németországi példára való figye­lemmel is — foglalkozni kezdett ezzel a kér­déssel, sőt egy kiküldött előkészítőbizott­ság már ki is dolgozta egy ügyvédi végre­hajtási iroda tervezetét. E szerint az ügyvédek gazdasági szerve­zete — lehetőleg a wieni végrehajtási bíró­ság épületében — egy ügyvéd vezetése alatt végrehajtási irodát létesít, amely meg­felelő számú szakképzett alkalmazottal ren­delkezik. Az iroda csakis ügyvédek részéről érkező megkereséseket teljesít. A végre­hajtások foganatosításához szükséges he­lyettesítési meghatalmazást az iroda ügyvéd­főnöke adja, a foganatosítást pedig az iroda alkalmazottja formailag, mint a vezető ügyvéd segédje, teljesíti. A megállapított közbenjárási díj a megkereső ügyvédet illeti, a végrehajtási iroda pedig a helyettesítési skála szerinti díjat, kb. a megállapított díj felét kapja. Minthogy az iroda a lefoglalt és elszállított ingóságok beraktározása te­kintetében szállító cégekkel megfelelően elő­nyös megállapodásokat köthet, a beraktá­rozás ilyen módon egyszerűbb és olcsóbb is lesz. Az irodával kapcsolatosan egy adós­kartoték alapján létesítendő információs­iroda is terveztetik. Ha ez a terv az osztrák ügyvédség köré­ben kedvező fogadtatásra fog találni, úgy igen komoly szükséglet lesz kielégíthető. A végrehajtások nagyobb eredményességgel fognak járni, s így a jogkereső közönség javát is szolgálják a mellett, hogy a megbízó ügyvéd javára megállapított közbenjárási díjak sem mennek veszendőbe. A végrehajtási iroda tisztán közhasznú intézmény volna : jövedelme az irodában alkalmazott ügyvédek és egyéb alkalma­zottak fizetésére, az ezen felüli haszon pedig kizárólag ügyvédjóléti célokra lesz fordí­tandó.» Szemle. Halálozások. Az elmúlt héten Halász Frigyes, gyalui Bernát Ároéd, óhegyi Lajos és Vajáa Mihály budapesti ügyvédkartár­saink haláloztak el. Családtagjaiknak őszinte részvétünket nyilvánítjuk. A kecskeméti kir. törvényszék előtt mosl folyik a szándékos emberölés bűntettével vádolt Fischl Frigyes ellen a büntető fő­tárgyalás. Erre a kir. törvényszék szük­ségesnek látta egyik budapesti kartársunk­nak megidézését, aki természetesen nem szívesen vállalkozott a mai nehéz időkben arra, hogy egy egész napot szenteljen ennek, különös tekintettel arra is, hogy azt sem tudhatta, mikor kerülhet sor reá. Erre vo­natkozó beadványára a főtárgyalást vezető tanácselnök a következő végzéssel értesí­tette őt : ((Értesítem, hogy amennyiben 1932. február hó 16-i határnapon meg­jelenni nem tudna, úgy megfelelő lesz, ha február hó 15. napján d. e. fél 12 órakor jelenik meg, amikor tanúkihallgatása azon­nal fog eszközöltetni, úgyhogy Kecskemét­ről Budapest felé induló 1 óra 28 perces vonattal még tanú visszautazhat, vagy ha februát 16-án alkalmasabb a megjelenés, elég lesz, ha d. e. fél 12 órára jelenik meg. akkor is úgy fog kihallgattatni, hogy déli 1 óra 28 perckor visszautazhat*. íme szép példája annak, hogyan kell a bíróságnak az ügyvéddel szemben előzé­kenynek és figyelmesnek lennie, és hogyan kell és lehet is azzal törődnie, hogy az ügyvéd részére a tanuzási kötelezettség terhét valahogyan csökkentse. Ez a végzés nemcsak ígéret maradt, hanem ennek szel­lemében járt is el a tanácselnök, mert amikor az illető kartársunk a főtárgyaláson jelent­kezett és névjegyét beküldte, néhány perc múlva már félbe is szakította az épp akkor folyamatban lévő kihallgatását a sértett özvegynek, kihallgatta kartársunkat és el­bocsátotta olyan időben, hogy kényelmesen visszautazhatott a legközelebbi vonattal, úgyhogy csak egy és háromnegyed órát kel­lett összesen Kecskeméten töltenie. A székesfővárosi m. kir. pénzügyigazgató úr 1619/1932. eln. számú határozatában közölte az Országos Ügyvéd Ligával, hogy körrendeletében utasította a pénzügyigaz­gatóság összes fő és ügyosztályvezetőit, va­lamint a kerületi m. kir. adófelügyelőségek főnökeit, hogy a jövőben az ügyvédeket 1j2 12 órától 12 óráig mindenkor soron kívül fogadják. Sajtószemle. Mit kell a magyar ügyvédnek az osztrák jogból tudnia? Deutsch Maurus wieni ügy­véd a Jogtudományi Közlöny 1931. évi 24. és 28. számában "megjelent tanulmányát kü­lön füzetben is kiadta. A kis füzet rövid és áttekinthető volta ellenére annyira teljes­nek mondható, hogy csaknem mindent fel­ölel, amit a magyar ügyvédnek az osztrák házasságjogból, váltójogból, polgári per­rendtartásból és végrehajtási jogból tudnia kell, vagyis amire leginkább szüksége lehet a gyakorlatban. Világosítsa fel a közönyös és kétkedő kar­társakat az írógépszolgálat óriási előnyeiről. Felelős szerkesztő: Dr. Teller Miksa V., Szalay-u. 3. (Tel.: 20-3-9K.) Felelős kiadó: Vállas Lajos. Franklin-Társulat nyomdája : Géczy Kálmán.

Next

/
Oldalképek
Tartalom