Ügyvédi Közlöny, 1932 (2. évfolyam, 1-49. szám)

1932 / 5. szám - A választás elé - Az ügyvédvizsgálóbizottság alakuló ülése

20 ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 5. SZÁM. De ha az ügyvédség és a politika rokoni kötelékeit kívánjuk szemléltetni: Gambetta, Waldeck-Rousseau, Viviani és Poincaré alak­jaira gondoljunk. Mindenekelőtt Gambetta Delescluze érdekében tartott védőbeszéde — valóságos vádirat a császárság ellen, mely már ébredő gyökereiben hervadt volt — ko­rán árulta el szenvedélyes vérmérsékletét, mely jellemezte egész politikai pályafutá­sán. Ügyvéd volt, kit a gondjaiba vett ügy egészen magával ragadott. Nem habozott szembeszállni a bírákkal, hogy igazolja vé­dence gesztusát, mely miatt vád alá került, és mely abban állott, hogy a decemberi bar­rikádok elesettjei emlékoszlopára nyilvános gyűjtést kezdeményezett. Tudják meg, — fejezte be Gambetta védőbeszédét — nem félek sem az Önök lenézésétől, sem fenyege­téseiktől. Azt mondották Önök : császári ügyvéd, fel fogjuk jelenteni, meg fogjuk rendszabályozni. Nem fenyegetések ezek vájjon? Nos hát, hallják meg, ez utolsó sza­vam : lesújthatnak reánk, de becsületünket sohasem érinthetik és le nem verhetnek minket.» Már a köztársaság embere volt. És Waldeck-Eousseau, aki legelső meg­választása óta mindig vissza-visszatért a jogi kérdésekhez. De társai között messze kiválva, példájá­val és sorsával olvasztotta egybe az állam­férfi és ügyvéd hivatását René Viviani. Kell-e csodálkozni azon. hogy az ember, politikai pályafutásának csodálatos eredményei elle­nére iá, mindig kezdő munkásságára gondolt ? Ezt a munkásságot nem Raymond Poincaré, sem Millerand soha el nem hagyta és vissza­tért mindkettő a bíróság termeibe állam­férfiúi feladatának befejezése után. Ez azért van, mert az ügyvédi talár ezek számára is lelki presztízst jelent. Ügyvéd a jelenlegi kormány elnöke is : Pierre Laval. «Homo novus», mint a rómaiak mondot­ták. Származására és rendszerére nézve egy­aránt. Az amerikaiaknál iránta ébredt nagy érdeklődésben van logika. Hasonlít azokhoz az államférfiakhoz, akik az Egyesült-Álla­mokban nagyjelentőségű helyeket foglal­tak el. Pierre Laval neve ma, amikor a hatalom gyakorlása annyi kiváló tulajdonságtól van feltételezve, méltán sorakozik dicsőséges ügyvédelődei neve mellé. Szemle. ÜTE ! Kartársaink sporttal és turisz­tikával foglalkozó csoportja folyó hó 9-én a kamara tanácstermében megtartott népes közgyűlésén «Ügyvédek Túrista Egyesülete* címen egyesületté alakult. Kartársaink ezen legújabb tömörülése a gyalog-, vízi- és sí­túrák űzésén kívül későbbi programmként egyéb sportok űzését is célul tűzte ki. Csak hála és elismerés illetheti meg a szervező­ket, akiknek volt elég kitartásuk és lelke­sedésük ahhoz, hogy a mai küzdelmes viszo­nyok között a gondoktól sanyargatott ügy­védek nagy tömegének új utat mutassanak arra, hogy miként lehet a súlyos időket a mozgás, a levegő és a napsugár segítségül­hívásával testi és lelki elernyedés nélkül el­viselni. Az egyesület, mely mint szervezet­len társaság már hónapok óta intenzív túra­tevékenységet fejtett ki, elnökévé: alsó­viszokai Gerlóczy Endrét, ügyvezető alel­nökké pedig : Loschitz Ferencet választotta meg. Társelnökök : Budinszky László, Nyáry Miklós, Oláh Gyula, I'ályi Gyula. Főtitkár : Szóld Ferenc. Ügyész : kézdivásárhelyi Jancsó Kálmán. Pénztáros : Friedmann La­jos. Ellenőr : Bessenyey László. Titkárok : Biirger Károly és Somló Ödön. Az új egye­sület összejöveteleit minden hét keddjén 7 (hét) órakor tartja a kamara kis tanács­termében ; túrakiírásait a napilapok szom­bati számai közlik. Sajtószemle. Illetékügyi Közlöny. Hegyessi Gyula : «Re­formok az illetékeknél)) című cikkében a szo­ciális gondolat hiányát panaszolja illeték­törvényeinkben, különösen a visszterhes ingatlanátruházásoknál, ahol a kis családi házakra nézve illetékmentességet kíván, míg a nagyobb bérházaknál progresszív illetéket. Ugyancsak a progresszív illeték mellett nyi­latkozik az örökösödési illeték és törvény­kezési illeték tételeinél is. Kokas Lajos : «Az illetékügyi egyezmények múltja és jövője)) című cikkében a nemzetek szövetségének pénzügyi bizottsága által a kettős illetéke­zés, illetékügyi jogvédelem ügyében 1923. április 3-án benyújtott tervezettel foglalko­zik. Közli a lap a 7400/1931. P. M. sz. ren­delet teljes szövegét. Ügyvédek Lapja. Scháffer Adorján : ((Ka­marai ügyek» címen a közeledő kamarai választásokkal foglalkozik s taglalja azokat a programinpontokat, amelyek az ügyvédi pártok célkitűzéséből megvalósíthatók, Beck Salamon «Pollák Illlés mint ügyvédi) címen valóságos apoteózisát adja a kar örökemlékezetű kiválóságának. Berényi Sán­dor : ((Zárlat a kényszeregyességi eljárás folyamán» című cikkében a budapesti királyi ítélőtáblának egy elvijelentó'ségű határo­zatát veszi bonckés alá. Dombóvári Géza válaszol Berend Béla és Vámbéry Rusztem a rögtönítélő bíráskodásról tartott előadá­saira és Scháffer Adorján hasonlótárgyú cikkére. Vályi Lajos az ügyvédi gyakorlat korszerű kérdésével foglalkozik. Rendkívül érdekes Hirsch Ödön cikke : (Jellegzetes eset a jogbizonytalansághoz)) címen, amely­ben a finánchatóságok ama jogfosztó gya­korlatát teszi szóvá, mellyel az eddig fel­tételesen illetékmentesnek deklarált köt­leveleket illetékkötelesekké teszik. Egri Bónis Pál: «Hitelsértés és adósvédelem)) című cikkében védelmére kél a hitelsértési törvényjavaslatnak, bár annak büntetési tételeit maga is túlzottnak tart ja. Közli a lap a budapesti Ügyvédi Kamara felterjesz­tését az uzsora javaslat tárgyában. Ügyvédszövetségi Közlöny. Teljes egészé­ben közli Beck Salamonnak az Országos Ügyvédszövetség Pollák Illés emlékére szen­telt díszközgyűlésen tartott magas szár­nyalású emlékbeszédét. A szövetségi köz­lemények rovatában beszámol a bírósági gépírószolgálat és ügyvédi vét ívek forgal­máról, valamint a Szövetségnek az illeték­ügyi törvény módosítása tárgyában lefoly­tatott akciójáról. ^ Magyar Jogélet januári száma vezércik­ként Juhász Andor kúriai elnöknek évnyitó beszédét közli. A rendeleti jogszabályal­kotások korában nem árt idéznünk beszéd­jéből : «Csak ahhoz értő és rendkívül óvatos kezekkel szabad hozzányúlni közigazgatá­sunk sok viharral dacolt struktúrájához, hogy az továbbra is szikla vára maradhasson a jognak és az igazságnak)). Sebestyén Ernő: «Nincs szükség ilyen uzsoratörvényre» című cikke az uzsoratörvényjavaslat abszurdi­tásait emeli ki. Mészöly Imre : «Az ügyvéd búcsúja» címen hatásos cikket írt a kar nehéz helyzetéről. Az Ügyvéd. Molnár Márton a kamarai választásokkal foglalkozik «A hadállások)) című cikkében erősen ellenzéki szempont­ból. Vitéz Botond Béla az igazságügyminisz­ter úr törvényhozó figyelmébe ajánl egy előzetes szakértői esetet, melyet valamelyik vidéki közjegyző azért halasztott el, mert az alispán vadászaton volt. Hajdú Miklós : «Nem ütik a jogászt agyon?» címen a bi­zonyos illetékes és illetéktelen körök által táplált ügyvédellenes hangulatot teszi szóvá. Ugyanezt a témát tárgyalja Ballagi Ernő: «Szabad préda-e az ügyvéd ?» című cikke. Törvények. 1931 : XXXIII. tc. az ország Szent Ko­ronája egyik őrének megválasztásáról. 1931 : XXXIV. tc. az építkezések elő­mozdítását célzó egyes intézkedésekről, és az Országos Lakásépítési Hitelszövetkezet­ről szóló 1930 : XLI. tc. kiegészítése tár­gyában. 1931 : XXXV. tc. a földbirtokrendezés befejezésével kapcsolatos tennivalók ellátá­sáról. Igazságügyi vonatkozású rendeletek. 180/1932. M. E. sz. rendelet az egyes hitelügyi kérdések szabályozása tárgyában. (1932. január 10. Bpest'i Közi.) 380/1932. M. E. sz. rendelet a külföldi fizetési eszközök és követelések bejelentésé­ről, valamint a kivitt vagyontárgyak ellen­értékének beszolgáltatását biztosító köt­bérről szóló 1931 : XXXII. tc. 3. §-ának végrehajtása tárgyában kiadott 6970/1931. M. E. sz. rendelet kiegészítéséről. (1932. január 20. Bpesti Közi.) Válogatás nélkül rendelje meg minden peres ügyében az összes jegyzőkönyvek és határozatok iratmásolatait, mert : ezzel a gépírószolgálat fennmaradását és a rend­kívül mérsékelten megszabott iratmásolati díjak fenntartását biztosítja. Felelős szerkesztő: Dr. Teller Miksa V., Szalay-u. 3. (Tel.: 20-3-95.) Felelős kiadó: Vállas Lajos. Franklin-Társulat nyomdája: Géczy Kálmán.

Next

/
Oldalképek
Tartalom