Ügyvédi Közlöny, 1932 (2. évfolyam, 1-49. szám)

1932 / 5. szám - A választás elé - Az ügyvédvizsgálóbizottság alakuló ülése

18 ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 5. SZÁM. a legjobbak részére is alig jelent erkölcsi elismerésnél egyebet. Az elhelyezkedési viszonyok a bírói és ügyvédi pályán egyre nehezebbek, sőt majdnem lehetetlenek, de más főiskolai képesítést igénylő élethivatá­sokban sem könnyebbek. A maga részéről mindenkor nagy meg­értéssel és íigyeleminel kísérte a jogász­ifjúság elhelyezkedési problémáit, és adott esetben készségesen nyújtotta segítségét is, amire a bizottság tagjait is kéri. Ám ez a rokonszenv, — mondotta amit a jogászifjúsággal szemben mindenki­nek éreznie kell, nem terjedhet odáig, hogy az ítéletet befolyásolja akkor, amikor valaki­nek bírói vagy ügyvédi képesítése felett kell dönteni. Súlyt kell helyezni arra, hogy a képesítő-vizsgát a bírói és ügyvédi pá­lyára készülő ifjaink olyan komolyan fog­ják fel, mint amilyen komoly és döntő je­lentősége annak a jövőbeli jogszolgáltatás jósága és fejlődése szempontjából van. A bírói és ügj'védi pálya komoly szaktudást igényel, és nem szükséges, hogy ezekre képesítést nyerjen az is, aki az állami élet e fontos élethivatásai által igényelt szak­képzettségnek megnyugtató bizonyítékát nem szolgáltatja. A megnyitó beszéd után Vinczenty Gusz­táv terjesztette elő titkári jelentését a bizott­ság 1931. évi működéséről.. A jelentés sze­rint az 1931. évben a bizottság az előző 775-el szemben 735 jelöltet vizsgáztatott, éspedig 298-at a vizsga első, 293-at annak második részéből. Az összes vizsgákból. 521 az ügyvédjelöltekre, 215 a bírósági és más gyakorlatban levő jelentkezőkre esett. Képesítőoklevelet 1931-ben a bizott­ság 296 jelölt részére állított ki; tehát 15-tel kevesebbet, mint az előző évben. A jelentés kitért a vizsgálat eredményeinek ismerte­tésére is és e szerint az előző évi 8 °/0-kal szemben 1931-ben mindkét szakcsoportból összesen a vizsgázóknak 6 %-a utasíttatott vissza. Kitüntetétssl összesen 15 jelölt tett vizsgát, éspedig 9 bírósági joggyakornok és 6 ügyvédjelölt. A jelentéshez elsőnek Nagy Dezső Bálint ügyvéd szólt hozzá, aki utalva arra a gya­korlatra, amely szerint a közigazgatási és pénzügyi jog kérdezés tárgyává nem tétetik, jóllehet úgy az ügyvédi, mint a bírói gyakorlat e tárgykörből ma egyformán széles ismereteket kíván, kéri az elnököt: adjon tájékoztatást a bizottság részére a felvetett kérdésben a jövőben követendő magatartásra. Káinoki Bedő Sándor az eddigi gyakorlat fenntartása mellett foglalt, állást. Degré Miklós elnök utalt arra, hogy a fel­vetett kérdés tárgyában a rendelet 30. §-a tartalmazza a megfelelő intézkedést, amely szerint a jelölttől a közigazgatási és pénzügyi jognak ismeretét abban a mértékben, aminő­ben az az ügyvédi és bírói hivatáshoz szük­séges, meg kell kívánni. Simay Gyula táblabíró azon javaslatára pedig, hogy a vizsgáztatás inkább hetenkint több napon, több bizottság alakítása útján történjék, egy bizottság elé pedig legfeljebb négy jelöltnek vizsgája tűzessék ki, és ekként mód adassék a cenzornak arra, hogy nyu­godt kérdezéssel a jelölt készültségéről ma­gának megnyugtató tájékozást szerezhes­sen : elnök utalt arra, hogy e tekintetben ő van hivatva a rendet meghatározni, és igyekszik a felhozott és maga által is helyes­nek talált indokok figyelembevétele mellett, a vizsgáztatás rendjét megállapítani. A teljes-ülés ezután az ötös- és hetes­bizottság megválasztásával véget ért. Budapesti Ügy védi Kamara. Budapesti Ügyvédi Kamara. Figyelmez­tetés. Az 1874 : XXXIV. te. 13. §-a, vala­mint a kamara 2585/1875. számú körirata értelmében minden ügyvéd tartozik az 1931. évben nála bejegyezve volt jelöltek­ről a jelentést a kamaránál 1932. január31-ig benvuitani. d 4 * * A Budapesti Ügyvédi Kamara elnöksége megállapodott a m. kir. pénzügyigazgató­sággal az ügyvédek 1932. évi forgalmi adója tekintetében. A megállapodás szerint a a budapesti ügyvédek forgalmi adóalapjának fejkvótája az 1931. évi 2800 pengővel szem­ben 2400 pengőre szállíttatott le. Titkok titkának minősítette a Budapesti Ügyvédi Kamara fegyelmi bírósága Med­vigy Gábor elnöklésével és Gerlóczy Endre előadásában azt a beszélgetést, amelyet az ügyvéd védencével folytatott. A fegyelmi bíróság határozata szerint a védőnek véden­cével folytatott négyszemközti beszélge­tését olyan áttörhettetlen fal veszi körül, amelyen keresztül még szófoszlányok sem hatolhatnak át — ha véletlenül el is hang­zott egy-egy elítélendő szó, az mások ré­szére ilyen esetben nem hallható. Gyönyörű szavak, amelyek az ügyvédi hivatás védelmének szentségét oly szépen és pregnánsan fejezik ki, hogy ércbe kíván­koznak. Amíg az ügyvédség vezetői a köz­ismerten szigorú erkölcsi alapon álló fe­gyelmi bíráskodás magas piedesztálján ily erővel szállnak síkra az ügyvédi hivatás szabad gyakorlása érdekében, addig az ügy­védség bizalommal tekinthet jövőjébe. Hírek a vidéki Kamarák köréből. A nyugdíjjárulék nemfizetése miatt törölt szegedi ügyvédek érdeklődéssel olvasták Steyskal Ottó kecskeméti kartársunk IJ„-V. I­meztető közleményét ezen lap előző számá­ban. A Szegedi Ügyvédi Kamara vezetősége sem képzelte azonban azt, hogy a törlés azonnal foganatba vétetik, hanem f,udta, hogy a törlés csak a határozat jogerőre emelkedése után hajtható végre és remélte is. hogy a törlő határozat ellen minden érdekelt fellebbezéssel fog élni és időközben tartozását ki fogja fizetni. A kamara ve­zetősége reményében nem is csalatkozott, amennyiben a fellebbezést tényleg az összes érdekeltek benyújtották, kivéve azokat, akik hátralékukat már időközben rendez­ték. — s valószínű, hogy a fellebbező ügy­védek is ki fogják egyenlíteni hátralékukat a fellebbezési eljárás tartama alatt, vagyis mielőtt még a Kúria határozata nekik ki kézbesíttetnék — úgy, hogy a törlés tény­leges végrehajtására talán egyetlenegy eset­ben sem fog sor kerülni. Hírek a bíróságok köréből. A telekkönyvi ügyek ügyforgalma a köz­ponti kir. járásbíróságon. Az 1931. évben a központi kir. járásbírósághoz 54,079 te­lekkönyvi iktatmány érkezett (1930-ban 53,895), mely évről elintézetlenül maradt 330, úgyhogy az elintézendő darabok száma 54,409 volt. Ebből elintézést nyert 53,621, úgyhogy elintézetlenül maradt 788 (1930-ban 330). Jóllehet az év végével elintézetlenül maradt telekkönyvi iktatmányok száma több mint kétszerese az 1930. év végén el­intézetlenül maradt telekkönyvi iktatmá­nyok számának, a helyzet kielégítőnek mondható. A beérkezett darabokat figye­lembevéve ugyanis a napi érkezések száma átlagban 148, és így az elintézetlenül ma­radt telekkönyvi iktatmányok ötnapi be­érkezési quantumnak felelnek meg, ami nagyjában azt jelenti, hogy minden beér­kezett iktatmány legfeljebb öt nap alatt nyer elintézést. Biztosítási perek beosztása a közp. kir. járásbíróságon. A jogkereső közönség régi kívánságát valósította meg a központi kir. járásbíróság elnöke, amidőn a biztosítási pereket az egy(s percsoportokon belül állandóan kijelölt bírákra rendelte kiosztani. Nevezetesen: az A) percsoportban Gyurányi Ernő és Gáspár József, a BJ percsoportban Téglás István és Tergovits Károly, a C) percsoport­ban Winter Ernő és Martinovits Géza, a D) percsoportban Fendrich Hugó és Varrók Béla járásbírák látják el a biztosítási pe­reket. Tömegfelhívási napok a budapesti köz­ponti kir. járásbíróságnál. Hétfőn az A), B), DJ és E) percsoportok, kedden a C) percsoport és az F) percsoportból a váltó­perek alcsoportja, szerdán a B), DJ, E) percsoport és az F) percsoportból a lak­bérleti perek alcsoportja, csütörtökön az A) , C), DJ percsoport és az F) percsoport­ból a lakbérleti perek alcsoportja, pénte­ken az A), BJ, C) percsoport és az F) per­csoportból az igényperek alcsoportja tart tömegfelhívási napot. Szombaton tömeg­felhívás nincs. A fölajstrom számcsoportjai a budapesti központi járásbíróságnál. Célszerű intéz­kedés, hogy a budapesti központi kir. járás­bíróságnál az egyes peres és perenkívüli csoportok előre kijelölt számcsoportokkal dolgoznak, miáltal lehetővé válik, hogy valamely szám alapján minden további tudakozódás nélkül megállapíttassék, hogy a konkrét ügy mely csoporthoz tartozik. E végből közérdekűnek látjuk ezen szám­csoportoknak áttekinthető leközlését. — 1—100,000 A) percsoport, 100,001—200,000 B) percsoport, 200,001—300,000 C) per­csoport, 300,001—400,000 DJ percsoport. 400,001—415,000 E) percsoport, 600,001 — 520.000 F) percsoport, 540,001—580,000 G) perenkívüli csoport, 580,001—600,000 J) megkeresési csoport, 850,000-től HJ végrehajtási csoport. Törvénynapok a központi kir. járásbíró­ságnál. Az összes percsoportok egyöntetűen kedden és pénteken 121/2—1 1/2 órák között tartják a rendes törvénynapot, amikor a felek idézés nélkül is megjelenhetnek, külö-

Next

/
Oldalképek
Tartalom