Ügyvédi Közlöny, 1932 (2. évfolyam, 1-49. szám)

1932 / 32. szám - A látszatadó és az ügyvédi kar

II. évfolyam. 32. szám. Megjelenik minden szombaton. Budapest, 1932. sze.pt. _3. ÖGYVEDI KÖZLÖNY A JOGTUDOMÁNYI KÖZLÖNY MELLÉKLAPJA A MAGYAR ÜGYVÉDSÉG EGYETEMES ÉRDEKEINEK SZOLGÁLATÁBAN Szerkesztőbizottság: Elnök dr. Kövess Béla; dr. Erdély Sándor, dr. Gerlóczy Endre, dr. Kovácsy Dénes, dr. Ribáry Géza, dr. Teller Miksa. Szerkesztőség: Budapest, V., Szalay-u. 3. Telefon: 20-3-95. Kiadóhivatal: Budapest, IV., Egyetem-u. 4. Telefon: 85-6-17. látszatadó és az ügyvédi kar.* A látszatadó bevezetésének tervével a pénzügyminisztérium már tavaly foglalkozott, akkor azonban a társadalom felzúdulása és az érdekképviseletek meggyó'ző érveinek hatása alatt életbeléptetésétől elállott. Most, egy esztendő' multával Vargha Imre pénzügyi államtitkár úr mégis kibocsátotta a látszatadó-rendeletet, éspedig a tavaly tervezettnél sokkal szigorúbb formában. A rendelet kimondja, hogy akinek 10,000 pengőn felüli jövedelme van, köteles azt a kérdőívet kitölteni, amelyen az adóhivatal érdeklődik nála életmódja bizonyos körülményeire vonatkozólag. A kérdőívet még nem küldötték ugyan szét, de már most bizonyos, hogy kérdéseket fognak feltenni a pénzügyi hatóságok aziránt, hogy mekkora az adóalany lakása, mennyi bért fizet, hány szobából és milyen mellékhelyiségekből áll a lakás, mennyi a család háztartási költsége, hány alkalmazottja van, mennyi társadalombiztosító járuléka, mennyit tesz ki a gázszámla, a villanyszámla, a telefonszámla, mennyi a fűtési kiadása, mennyit fordít ruházati cikkekre, nyaralásra, üdülésre, szórakozásra, önművelődésre, mennyit utazik, jár-e külföldön, hogy utazik stb., stb. A rendelet jogot ad a pénzügyi hatóságoknak arra, hogy ezen életkörülmények után kutasson és ha a nyíltan vagy titokban beszerzett adatokból és információkból úgy látja, hogy az adófizető életmódja nagyobb jövedelemnek felel meg, mint amennyi után adózik, akkor e «vélelem» szerint adóztatja őt meg. Ez nem jelent egyebet, mint azt, hogy a rendelet életbeléfteti a becslési eljárást a jövedelemadónál. Az adókivető hatóság felbecsüli az adózó életmódját, kimondja, hogy ilyen életmódhoz ennyi meg ennyi jövedelem szükséges és megadóztatja a szükséglet után. * Lapzárta után örömmel értesülünk róla, hogy a látszatadórendelet sérelmes rendelkezéseit a kormány visszavonta. (Szerk.) A rendeletnek ez az intézkedése minden társadalmi osztályra rendkívül veszélyes, a legveszélyesebb és a legigazságtalanabb azonban kétségtelenül az ügyvédekre nézve. Az ügyvéd ugyanis hivatásánál fogva kénytelen «látszólag» úgy élni, mintha sokat keresne, mintha nála egy pár pengő erre vagy arra nem is számítana. Az ügyvéd kénytelen a város belső területén lakni, éspedig tágas és jól berendezett lakásban, hogy ügyfelét megfelelő miliőben •— várhassa. Természetesen kell hogy legyen megfelelő villanyvilágítása és telefonja, ez a foglalkozásához tartozik. Az ügyvédnek kell kávéházba, vendéglőbe, klubba, színházba járni, hogy ügyfelével társadalmi érintkezést tarthasson fenn. Hivatásához tartozik az is, hogy időnként vendégeket lásson magánál és néhány cigaretta, szivar akadjon a házában. Hivatásához tartozik az is, hogy rendesen öltözködjék, különben elveszti ügyfelei bizalmát, no meg a bíróság iránti tisztelet is azt követeli, hogy megfelelő öltözetben jelenjék meg a tárgyaláson. Nos hát, a szükségadó-rendelet után mindebből, ami az ügyvédi hivatáshoz tartozik, ami csak szükséges látszat, abból mindből «adóismérvfi válik, azok után «vélelmezik» az ügyvéd jövedelmét és vetik ki az adóját még akkor is, ha a látszat fenntartása végett adósságokba veri magát, vagy egyes vagyontárgyait eladogatja! A rendelet 1. §-hoz adott utasítás 3. bekezdése ugyanis kimondja, hogy : «Az a körülmény, hogy az adózó azt állítja vagy igazolja is azt, hogy adósságokat csinált, illetőleg hogy vagyontárgyakat eladott, a vélelmezett egyéb jövedelmek megállapításánál figyelembe nem vehető, illetve e címen a vélelmezett jövedelem összege nem csökkenthető. Ennek folytán ennek a kérdésnek a tárgyalásába bocsátkozni se szabadt). Ha tehát az ügyvéd feleségének szanatóriumra van szüksége, hiába igazolja, hogy kölcsönpénzből kezeltette a feleségét vagy régi ékszereket adott el, jövedelmének megállapításánál a gyógykezeltetés «külsőismérv» marad! E katasztrofális rendi let visszavonása végett sorompóba kell lépnie az egész magyar társadalomnak foglalkozásra való különbség nélkül. A küzdelem már meg is kezdődött. A magyar ügyvédség álljon az élére ennek a küzdelemnek a polgári szabadság nevében, a kar és a köz érdekében! Fábián Béla. Hírek a bíróságok köréből. A törvénykezési szünet kérdésével egyik legutóbbi számunkban már foglalkoztunk. A próbaként bevezetett szünet gyermekbetegségekben szenved. A főbaj az, hogy a szüneti bírák saját referádájuknak nem szüneti természetű ügyeit is tárgyalják a szünet alatt egyrészt, másrészt pedig — különösen a budai oldalon — olyan ügyek is szüneti kiosztás alá kerültek, amelyek nem igényelnek feltétlenül szüneti, azonnali elintézést. Ügyviteli szabály szerint a halasztó hatályú igénykeresetek, a váltóperek is feltétlenül sürgősen intézendők el. Ezzel szemben azonban a gyakorlati élet ezeknek a pereknek szüneti elintézését nem feltétlenül követeli meg. Az igényperek — amennyiben halasztó hatályúak — egyáltalán nem mondhatók sürgőseknek, a váltóperek pedig csak a biztosítási végrehajtás elrendeléséig sürgősek. A további elintézés itt nem sürgős. Ezekéi az ügyeket tehát a szüneti elintézésből feltétlenül ki kell emelni, mert ez az érdeke a bíróságnak s a pihenésre" szoruló ügyvédségnek is. A budapesti kir. törvényszéken a legutóbbi kinevezések, illetve áthelyezések folytán ;;z ügybeosztásban változások állottak elő. Szűcs Béla a 43. számú fellebbezési tanácsba nyert beosztást s ezenfelül az 52. számú tanácsban a hitbizományi ügyekegyik referense lett, Zayzon Ernő ideiglenes beosztást kapott a 27. számú fellebbezési tanácsba, Prahács Géza a 28. számú fellebbezési fanácshoz került, Vidor János az újonnan felállított 44. számú fellebbezési tanács tagja lett. Ennek a tanácsnak a vezetésével a törvényszék elnöke Csató László tanácselnököt bízta meg, másik tagja Eöttevényi Olivér kir. törvényszéki bíró. A tí.nács főként tartási természetű ügyekkel foglalkozik. A 15. számú tanács vezetését Bauer Zsigmond tanácselnök vette át, a 31. számú tanács vezetését szabadságideje leteltével szeptember hó közepétől Gémesy István tanácselnök látja el. Bauer Zsig-