Ügyvédi Közlöny, 1932 (2. évfolyam, 1-49. szám)

1932 / 31. szám - Az elsőfolyamodású bíróságok törvénykezési szünete

122 ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 31. SZÁM. Nem értjük azonban, miért nem elégszik meg a nyíregyházai ügyvédi kamara azzal, ha a jelölt tevékenységét minden esetben a principális igazolja ? Hírek a bíróságok köréből. A budapesti központi kir. járásbíróság elnökétől nyert értesülés szerint az 1932. augusztusi bérnegyed alkalmából száznál jóval több esetben fordult elő, hogy a bérlők nem ürítették ki a bérleményt a felmondási idő lejártakor, annak dacára, hogy a háztulajdonosok felmondását annak idején saját maguk elfogadták volt vagy pláne a felmondást saját maguk eszközölték. A bérlők ezen kiköltözködési vonakodása a háztulajdonosokat természetesen a legnagyobb nehézségek elé állítják, mert hiszen az új bérlő nemcsak elállhat a bérleti szerződéstől, ha neki a háztulajdonos a bérleményt kellő időre rendelkezésére bocsátani nem tudja, hanem ezenfelül kártérítési igényeket is érvényesíthet a háztulajdonossal szemben. Ennek tulajdonítható, hogy ilyen esetekben a háztulajdonosok ügyvédei a legnagyobb erőfeszítéssel igyekeztek a bíróság gyors határozatát kieszközölni a kiürítési kötelezettség megállapítása kérdésében, ám annak dacára, hogy a bíróság a legnagyobb készséggel sietett a hozzá jogsegélyért fordulók segítségére, a legtöbb esetben két, sőt még több hétig is eltartott, amíg a kiüresítés kikényszerítésének alapjául szolgáló határozat meghozható volt. Ily körülmények között a bérlők nem egy esetben jogellenes előnyöket tudtak maguknak biztosítani, voltak esetek, amidőn a háztulajdonos az egész bérhátralékot elengedte a volt bérlőjének, sőt még a költözködési költségeket is viselte, csakhogy kiköltözési kötelezettségének megfeleljen, sőt hallottunk oly esetről is, amidőn a bérlőnek ezenfelül még sikerült egy félévi lakbért, mint készpénzfizetést, kierőszakolni a maga javára a háztulajdonos részéről. Mindezen joghátrányoknak és veszélyeknek könnyen elejét lehet venni a Pp. 627. §-ának alkalmazásával. Vannak jogszabályok, amelyek életrevalóságuk dacára nehezen mennek át a köztudatba, ezek közé tartozik a Pp. 627. §-a is és így jó szolgálatot vélünk teljesíteni igen t. kartársainknak, amidőn ezen szakaszra figyelmüket felhívjuk. A Pp. 627. §-a ugyanis lehetővé teszi, hogy mind a bérbeadó, mind a bérlő a bérleti idő utolsó hat hónapján belül bíróság útján felhívhatja ellenfelét, hogy a kitűzött határidő lejártával a bérlet tárgyát adja át, illetőleg vegye át. Ezen felhívás egy tisztára blankettáris sablonos kérvénynyel, egészen jelentéktelen bélyegköltséggel kieszközölhető, és ha a háztulajdonos mindazon esetekben, amidőn a legkisebb aggály van aziránt, hogy a felmondási idő lejártával a bérlője a lakást kiüríteni fogja, ilyen felhívást kibocsáttat, akkor a felmondási idő lejártakor oly bírói határozat fog rendelkezésére állani, amelynek alapján a bérlemény kiüresítését azonnal kikényszerítheti. Ne kicsinyelje le az ügyvédi vétív előnyeit, mert sok kicsi sokra megy. Országos Ügyvédszövetség. Az Országos Ügyvédszövetség július hó 22-én megtartott központi tisztikari ülésén behatóan foglalkozott az ú. n. gazdamora-. tóriumrendelettel és Medvigy Gábor elnöklete mellett egy szakbizottságot küldött ki az igazságügyi kormányhoz intézendő felterjesztés megszövegezésére. A bizottság jelenleg a vidéki osztályok idevágó kívánalmait gyűjti össze. * * * A Szövetség kiküldöttei útján résztvett a Nemzetközi Ügyvédúnió hágai és a Nemzetközi Jogászegylet oxfordi kongresszusain, ahol is Nagy Emil, Király Ferenc, Oppler Emil és Havas Károly képviselték a magyar érdekeket. * * * Az Országos Ügyvédszövetség 1932. évi «Ügyvédi Határidő-Napló»-ját, mely rövidesen meg fog jelenni, ez évben az Ügyvédotthon Egyesülettel együttesen adja ki. A Napló az eddigieknél bővebb tartalommal és olcsóbb áron fog megjelenni és közli Magyarország helységnévtárát is. A Szövetség ezúton is felhívja tagjai figyelmét a Naplóra, melyre előjegyzéseket a «Minerva»-nyomda máris elfogad. Bírósági gépírószolgálat. Folyó év márciusában volt két esztendeje, ho^y a gépírószolgálat a budapesti bíróságoknál megindult és így ez az intézmény ma már 30 hónapos sikeres múltra tekinthet vissza. Bízvást elmondhatjuk, hogy a bírósági gépírószolgálat az összes hozzáfűzött reményeket nemcsak beváltotta, hanem túl is szárnyalta. A budapesti bíróságokat elképzelni nem lehet ma már gépírószolgálat nélkül, az írógépek hiánya a tárgyalások menetét egyenesen megbénítaná. A gépírószolgálat anyagi eredményei is megfelelnek a várakozásnak. A folyó év eleje óta a fenntartási költségek fedezhetők a gépírószolgálat hármas bevételi forrásaiból, t. i. az iratmásolatokért elért jövedelmekből, az ügyvédi vétívszolgálat hasznából és a kamarai segélyből, sőt f. évi március óta, amikor az amortizációs teher a meginduláskor szolgálatba állított gépekre megszűnt, jelentékeny sufficit is mutatkozik, mellyel a kezdetben előállott deficit lassanként leapasztható lesz. Különösen örvendetes esemény az iratmásolati díjbevételek állandó emelkedése, ami arra mutat, hogy mind nagyobb azok száma, akik az iratmásolatokat állandóan igénybe veszik. Ma már ott tartunk, hogy csak ritka kivétel az olyan ügyvéd, aki saját érdekének félreismerésével és az ügyvédi szolidaritásból folyó kötelesség negligálásával az iratmásolat átvételét visszautasítja. Némi visszaesést jelentett a gépírószolgálat anyagi eredményeiben az idén, ha nem is jogilag, de tényleg megvalósított nyári törvénykezési szünet, amikor a tárgyalások túlnyomó részben szünetelvén, a gépírószolgálat legfőbb bevételi forrása, t. i. az iratmásolatok díjbevétele úgyszólván teljesen elmaradt. A gépírószolgálat vezetősége ezt egyrészt a kiadások csökkentésével igyekezett ellensúlyozni, amennyiben a gépíró-iroda gya kornokok a nékik engedélyezeit kélheti fizetéses szabadság mellett kel bei i fizetésnélküli szabadságra küldettek, másrészt önkéntes adományok útján sikerült a deficit szaporodását megakadályozni. Intézetek, melyek a gépírószolgálat közösségébe részjegyek jegyzésével beléptek volt, vállalt obiigójukat megfelelő adományösszegekkel megváltották, így nevezetesen a Belvárosi Takarépkénztár részéről 1000 P a Pesti Magyar Keresk. Bank « 1000 « a Magyar-Olasz Bank « 850 « a Hangya « 450 « a Magyar Ált. Takarékpénztár « 300 « a Pesti Hazai Első « « 800 « adományt sikerült a bírósági gépírószolgálat részére biztosítani, és remélhető, hogy ezt a példát a gépírószolgálat közösségébe beléped lobbi intézetek és részjegyzők is követni fogják. Az adományozóknak a gépírószolgálat vezetősége ezúton tolmácsolja az ügyvédség bálás köszönetét nemeslelkű adományaikért, mellyel nemcsak az ügyvédség, hanem a bíróságok és az egész magyar igazságszolgáltatás háláját is kiérdemelték. (rg.) Ügyvédi Egyesületek. A Budapesti Ügyvédúnió, mely a lefolyt évadban két nagysikerű ankétet rendezett, éspedig a valutajogi ankétet és a racionalizálási ankétet, ezidén folytatja ankétjei sorozatát, az ügyvédi költségankéttel. Mialatt a Budapesti Ügyvédúnió vezetősége tevékenyen dolgozik a racionalizálási ankét által elfogadott javaslatok megvalósításán, — a racionalizálási ankét helyeslésével találkozott javaslatok száma nem kevesebb mint 163-ra rúg! — addig már folynak az előkészületek az ügyvédi költségankét megszervezésén, mely előreláthatólag szeptember végén veszi kezdetét. Az ügyvédi költségankét előadóival a Budapesti Ügyvédúnió Konrád Ernő és Rejtő Alfréd kartársainkat jelölte ki, az ankéten való részvételét bejelentette az Ügyvédek Beformszövetsége is, mely a maga részéről előadóként Steinhausz Ernőt delegálta. A budapesti ügyvédúnió vezetősége ezúton hívja fel úgy a budapesti, mint a vidéki kartársakat, hogy az ügyvédi költségkérdésre vonatkozó indítványaikat az ankételőadóival mielőbb közöljék. A költségankéten különösen megvitatás alá fognak kerülni az alábbi kérdések : 1. a kötelező költségelőleg kérdése, 2. az irányadó ügyvédi díjskálák kötelező voltának biztosítása, 3. a különböző ügyvédi kamarák területén és különböző bíróságoknál alkalmazott ügyvédi díjskálák egységesítésének kérdése, 4. A készkiadásos megállapodások elleni küzdelem, 5. a már kiérdemelt ügyvédi költség leszámítolása, 6. biztosítási végrehajtási jog a már — bár nem jogerősen — megítélt ügyvédi költségekre, 7. azon korábbi jogállapot visszaállítása, hogy az ügyvédi költségek a perben a