Ügyvédi Közlöny, 1932 (2. évfolyam, 1-49. szám)

1932 / 27. szám - Országos Ügyvédi Értekezlet

106 ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 27. SZÁM. Hálásan köszönöm, hogy amikor az or­szág ügyvédsége összegyűlt, hogy saját dol­gairól tanácskozzon, felkeresett engem és különösen jólesett, hogy az Önök szónoka beszédében megadta nekem azt az elég­tételt, hogy a mai súlyos viszonyok kö­zött — mint a szavaiból ki lehetett érezni — az igazságügyminiszter néha azzal tesz jót az ügyvédi karral, hogy ha bizonyos dolgo­kat nem enged keresztülvinni. Tehát nega­tív irányban kell rengeteg erőpazarlást kifejteni. Végtelenül jólesik, hogy az ügy­védi kar kiváló tagja, aki sok mindenbe belelát, is konstatálja ezt. De pozitív irány­ban sem szabad tovább késedelmeskedni. Nem azt értem ez alatt, hogy megváltoz­tatjuk a gazdasági viszonyokat, amelyek­nek függvénye az ügyvédség sorsa, de ha jóakarattal és kellő hozzáértéssel foglal­kozunk a kérdéssel, meglehet találni az olyan pozitív intézkedések lehetőségét, ame­lyek a munkaalkalmakat szaporítják és a most nagyon megcsorbított lehetősége­ket a régi állapotba visszahozzák. Itt van mindenekelőtt az okirati kény­szerről szóló törvényjavaslat sorsa. Egy­szer már a Budapesti Ügyvédi Kamara küldöttsége előtt kifejtettem, hogy nem rajtam mult, hanem — ezt meg kell álla­pítanom — az ügyvédi karnak a bizottság­ban résztvevő jelentékeny számú tagjain mult, hogy apró kis szőrszálhasogató kér­dések miatt, amelyekben nem tudott egyet­érteni az ügyvédi kar a közjegyzői karral, hosszadalmas vita kerekedett. Ha akkor nem vetették volna vissza a javaslatot, ennek összes előnyeit az ügy­védek most már élvezhetnék. Az okirati kényszerről szóló törvényjavaslatban benne van a telekkönyvi ügyekben való ügyvédi képviselet. Hajlandó vagyok esetleg most jönni egy javaslattal, — az előkészületeket megtettem — hogy a városokban meg­oldassák a telekkönyvi kérdésben az ügy­védi képviselet. A cégbírósági kérdést szin­tén hajlandó vagyok megvizsgálni, hogy mit lehet átvenni. A békebírói törvénynek mielőbbi tető alá hozásán is gondolkodom és még ezt megelőzőleg a középfokú köz­igazgatási bíróság felállításán. Ez óriási haladás lesz úgy az ügyvédség, mint az ország szempontjából, mert igen nagy munkaalkalmakat fog eredményezni. Igyekeztem pozitív irányban más vonat­kozásokban is foglalkozni az ügyvédi kér­déssel. Felkértem az ügyvédi kar egyik díszét, Dési Gézát, akinél jobb ismerője talán nincs az ügyvédi kérdéseknek, legyen segítségemre, hogy az ügyvédséget érdeklő kérdések törvényhozási szabályozása olyan formában készíttessék el, hogy az közel­jövőben törvényerőre emelkedhessék. Beletartozik ebbe a jogászképzés, az ügyvédképzés, beletartozik az ügyvédi rend­tartás bizonyos irányú reformja és nem tudom elhallgatni, hogy amikor három év előtt azt mondtam, hogy nem foglalkozom a numerus claususszal, ekkor ezért nagy éljenzést kaptam, most pedig azt mondom, hogy a jövő érdekében és elsősorban a nagy tapasztalatokkal, de könyökkel nem ren­delkező ügyvédek érdekében meg kell barát­kozni — mindjárt hozzáteszem, hogy de­mokratikus autonóm alapon — a numerus clausus gondolatával. Ezért kértem fel Dési Gézát, és meg vagyok győződve, hogy olyan szellemben fogja csinálni, amely keresztül­vihető lesz éspedig különös figyelemmel a bifurkáció gondolatára éspedig elsősor­ban az idősebb ügyvédség részére azzal a hozzáadással, hogy nem szeretném, ha szer­zett jogokat érintene. Itt vannak azután azok a kérdések, ame­lyek tárgyaltattak az OHE-val való meg­egyezés dolgában. Ugyanígy a földteher­rendezéssel kapcsolatos kérdések is. Ugyanazzal az energiával, amelyekkel igye­keztem a negítavumokat elhárítani, igyekez­tem annyit megmenteni, amennyit lehet, a munkaterületekből, rajta leszek, hogy új munkaterületeket szerezzek, és ahol veszély forogna fenn, a legmesszebbmenőleg igyek­szem elhárítani. Matöbbet nem tudok mon­dani. Egyet ígérek: az ügyvédséggel szemben, amelyből vétettem, nagy kollégialit ássál vállalom a felelősséget, mint amely kolle­gialitásában az ügyvédi kart megszerettem. Az ügyvédi kar érdekeit mindig hangsú­lyozni fogom és számtalan esetben hang­súlyoztam is, amiről nem is tudtak és a közeljövőben is úgy a képviselőházban, mint a felsőházban kifejezésre fogom juttatni azt a tiszteletet és megbecsülését az ügy­védi karnak, mert a mai viszonyok között, amikor oly méltatlanul támadják, meg kell történnie és meg fog történni illetékes hely­ről e nyilatkozatnak. Önök közeledjenek mindig bizalommal, hiszem, hogy nem vesz­tenek vele semmit. Országos Ügyvédi Értekezlet. Az Országos Ügyvéd szövetség által életbe­hívott Országos Ügyvédi Értekezlet első összejövetelét június hó 23-án tartotta. Az értekezletet, amelyen 17 ügyvédi kamara, 15 szövetségi osztály, a Szövetség központja és az ügyvédtársadalmi intézmé­nyek százhetven delegátussal vettek részt, Fittler Dezső, az Országos Ügyvédszövetség elnöke nyitotta meg, vázolta az Értekezlet jelentőségét, majd átadta az elnöklést az értekezlet megválasztott elnökének, Nyu­lászi Jánosnak, aki elnöki beszédében rá­mutatott arra, hogy a társadalmi és gazda­sági rend kialakulása folytán át kell ala­kulnia az ügyvédségnek is. A régi magyar ügyvéd mint jurium vagy bonorum direk­tor játszott szerepet, a mai ügyvéd mint Wirtschaft-jurist teljesítheti hivatását. Az értekezlet társelnökeinek megválasz­tása után Neubauer Ferenc, a Szövetség kaposvári osztálya elnökének elnöklete mel­lett rátértek a napirend tárgyalására, mely­nek során a következő indítványokat ter­jesztették elő : A Szövetség debreceni osztálya intézke­dést sürget, hogy az ügyvédellenes táma­dásokra a méltó válasz mindenkor meg­adassék és az ügyvédség méltóságának meg­felelő elégtétel megszereztessék. Ugyancsak a debreceni osztály állásfogla­lást sürget az altruista bankoknak azon el­járása ellen, amely a földteherrendezés cél­jaira folyósítandó kölcsönöket teljesen indo­kolatlanul oly magas költséggel terheli, amelyek az egész földteherrendezést ko­molytalanná és céljaikban veszélyeztetet­tekké teszik. Az indítvány rámutat arra, hogy az egyik altruista intézet egy 6100 P-s kölcsönnél, amelynek jórésze adóhátralékra volt fordítandó, 975 P lebonyolítási díjai és költséget számított fel. Ugyanez az inté­zet egy 800 P-s kölcsön megszavazásával kapcsolatban, mely összegből adó és illeték­hátralékra 387 P esett, lebonyolítási díj és költség címén 380 P-t számított fel. A Szövetség kecskeméti osztálya a kar közveszélyes túlzsúfoltságának megszünte­tésére sürget intézkedéseket, aminek kap­csán azt kívánja, hogyha valamely ügyvédi kamara tagjainak létszáma oly nagy, hogy újabb tagok felvétele a lajstromba már fel­vett ügyvédek hivatásszerű megélhetését veszélyeztetné : az illető ügyvédi kamara közgyűlése kimondhatja, hogy újabb tago­kat csak üresedés esetén vesz fel. Ha vala­mely ügyvédi kamara területén már a jelen­legi létszám is veszélyezteti a tagok hivatás­szerű megélhetését, az illető ügyvédi ka­mara közgyűlése kimondhatja, hogy csak minden második megüresedő tagsági helyet tölt be. A felvétel az illető ügyvédi kamará­nál való jelentkezés sorrendjében eszköz­lendő. Felvételre jelentkezni egyszerre csak egy kamaránál lehet. Állást foglal a jöve­delemhalmozások ellen, hatásosabb véde­kezést kíván a zugírászat ellen, kívánatos­nak tartja községi ügyészek alkalmazását a nagyközségeknél, végül azt, hogy telek­könyvi beadványoknál az ügyvédi ellen­jegyzés kötelezővé tétessék. A Szövetség pécsi osztálya a földmívelés­ügyi minisztérium VII. ügyosztályának blankettáira hívja fel a figyelmet, amelyen kiköttetik, hogy a felek a szerződést és a foglaló lekötését csakis az ügynök irodájá­ban eszközölhetik, ellenkező esetben egy­más jutalékaiért kölcsönösen felelnek. Ez­által a hatóság a feleket egyenesen kény­szeríti, hogy az ügynökhöz menjenek szer­ződést készíteni, ellenkező esetben olyan szavatosságot állapít meg, mely magán­jogunk alapvető elveivel ellenkezik és amely­nek szankciója sem lehet, de a felek meg­tévesztésére mégis alkalmas. Az Országos Ügyvédotthon Egyesület e köz­megbízatásokból eredő 10°/0-os részesedés felerészének az Egyesület javára való for­dítását sürgeti. Forgács Dezső, Miskolci Ügyvédi Kamara titkára, a túlzsúfoltságnak rendeleti úton való megszüntetését kívánja az ügyvéd­helyettesi intézmény visszaállításával és az ügyvédi vizsga két részletben való le­tehetésének megszüntetésével. Giskán Jakab, a Szövetség budapesti osztá­lyának társelnöke, a bíróságok területi kiiga­zításának a racionalizáció kívánalmai folytán szükséges módjaira, valamint a közigazgatási reformmal kapcsolatos eszmékre hívja fel a figyelmet részletes előterjesztésében. Kuthi Sándor, a Szövetség debreceni osz­tályának ügyvezető titkára azt javasolja, hogy míg a végrehajtók államosítására nem kerül a sor, addig az önsegély elve alapján, a jól bevált német és osztrák mintára java­solja a ^végrehajtási jogsegélyt), mint ügyvédi szervnek, egyelőre Budapesten, létesítését.

Next

/
Oldalképek
Tartalom