Ügyvédi Közlöny, 1932 (2. évfolyam, 1-49. szám)

1932 / 27. szám - Országos Ügyvédi Értekezlet

106 ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 27. SZÁM. Hálásan köszönöm, hogy amikor az ország ügyvédsége összegyűlt, hogy saját dolgairól tanácskozzon, felkeresett engem és különösen jólesett, hogy az Önök szónoka beszédében megadta nekem azt az elégtételt, hogy a mai súlyos viszonyok között — mint a szavaiból ki lehetett érezni — az igazságügyminiszter néha azzal tesz jót az ügyvédi karral, hogy ha bizonyos dolgokat nem enged keresztülvinni. Tehát negatív irányban kell rengeteg erőpazarlást kifejteni. Végtelenül jólesik, hogy az ügyvédi kar kiváló tagja, aki sok mindenbe belelát, is konstatálja ezt. De pozitív irányban sem szabad tovább késedelmeskedni. Nem azt értem ez alatt, hogy megváltoztatjuk a gazdasági viszonyokat, amelyeknek függvénye az ügyvédség sorsa, de ha jóakarattal és kellő hozzáértéssel foglalkozunk a kérdéssel, meglehet találni az olyan pozitív intézkedések lehetőségét, amelyek a munkaalkalmakat szaporítják és a most nagyon megcsorbított lehetőségeket a régi állapotba visszahozzák. Itt van mindenekelőtt az okirati kényszerről szóló törvényjavaslat sorsa. Egyszer már a Budapesti Ügyvédi Kamara küldöttsége előtt kifejtettem, hogy nem rajtam mult, hanem — ezt meg kell állapítanom — az ügyvédi karnak a bizottságban résztvevő jelentékeny számú tagjain mult, hogy apró kis szőrszálhasogató kérdések miatt, amelyekben nem tudott egyetérteni az ügyvédi kar a közjegyzői karral, hosszadalmas vita kerekedett. Ha akkor nem vetették volna vissza a javaslatot, ennek összes előnyeit az ügyvédek most már élvezhetnék. Az okirati kényszerről szóló törvényjavaslatban benne van a telekkönyvi ügyekben való ügyvédi képviselet. Hajlandó vagyok esetleg most jönni egy javaslattal, — az előkészületeket megtettem — hogy a városokban megoldassák a telekkönyvi kérdésben az ügyvédi képviselet. A cégbírósági kérdést szintén hajlandó vagyok megvizsgálni, hogy mit lehet átvenni. A békebírói törvénynek mielőbbi tető alá hozásán is gondolkodom és még ezt megelőzőleg a középfokú közigazgatási bíróság felállításán. Ez óriási haladás lesz úgy az ügyvédség, mint az ország szempontjából, mert igen nagy munkaalkalmakat fog eredményezni. Igyekeztem pozitív irányban más vonatkozásokban is foglalkozni az ügyvédi kérdéssel. Felkértem az ügyvédi kar egyik díszét, Dési Gézát, akinél jobb ismerője talán nincs az ügyvédi kérdéseknek, legyen segítségemre, hogy az ügyvédséget érdeklő kérdések törvényhozási szabályozása olyan formában készíttessék el, hogy az közeljövőben törvényerőre emelkedhessék. Beletartozik ebbe a jogászképzés, az ügyvédképzés, beletartozik az ügyvédi rendtartás bizonyos irányú reformja és nem tudom elhallgatni, hogy amikor három év előtt azt mondtam, hogy nem foglalkozom a numerus claususszal, ekkor ezért nagy éljenzést kaptam, most pedig azt mondom, hogy a jövő érdekében és elsősorban a nagy tapasztalatokkal, de könyökkel nem rendelkező ügyvédek érdekében meg kell barátkozni — mindjárt hozzáteszem, hogy demokratikus autonóm alapon — a numerus clausus gondolatával. Ezért kértem fel Dési Gézát, és meg vagyok győződve, hogy olyan szellemben fogja csinálni, amely keresztülvihető lesz éspedig különös figyelemmel a bifurkáció gondolatára éspedig elsősorban az idősebb ügyvédség részére azzal a hozzáadással, hogy nem szeretném, ha szerzett jogokat érintene. Itt vannak azután azok a kérdések, amelyek tárgyaltattak az OHE-val való megegyezés dolgában. Ugyanígy a földteherrendezéssel kapcsolatos kérdések is. Ugyanazzal az energiával, amelyekkel igyekeztem a negítavumokat elhárítani, igyekeztem annyit megmenteni, amennyit lehet, a munkaterületekből, rajta leszek, hogy új munkaterületeket szerezzek, és ahol veszély forogna fenn, a legmesszebbmenőleg igyekszem elhárítani. Matöbbet nem tudok mondani. Egyet ígérek: az ügyvédséggel szemben, amelyből vétettem, nagy kollégialit ássál vállalom a felelősséget, mint amely kollegialitásában az ügyvédi kart megszerettem. Az ügyvédi kar érdekeit mindig hangsúlyozni fogom és számtalan esetben hangsúlyoztam is, amiről nem is tudtak és a közeljövőben is úgy a képviselőházban, mint a felsőházban kifejezésre fogom juttatni azt a tiszteletet és megbecsülését az ügyvédi karnak, mert a mai viszonyok között, amikor oly méltatlanul támadják, meg kell történnie és meg fog történni illetékes helyről e nyilatkozatnak. Önök közeledjenek mindig bizalommal, hiszem, hogy nem vesztenek vele semmit. Országos Ügyvédi Értekezlet. Az Országos Ügyvéd szövetség által életbehívott Országos Ügyvédi Értekezlet első összejövetelét június hó 23-án tartotta. Az értekezletet, amelyen 17 ügyvédi kamara, 15 szövetségi osztály, a Szövetség központja és az ügyvédtársadalmi intézmények százhetven delegátussal vettek részt, Fittler Dezső, az Országos Ügyvédszövetség elnöke nyitotta meg, vázolta az Értekezlet jelentőségét, majd átadta az elnöklést az értekezlet megválasztott elnökének, Nyulászi Jánosnak, aki elnöki beszédében rámutatott arra, hogy a társadalmi és gazdasági rend kialakulása folytán át kell alakulnia az ügyvédségnek is. A régi magyar ügyvéd mint jurium vagy bonorum direktor játszott szerepet, a mai ügyvéd mint Wirtschaft-jurist teljesítheti hivatását. Az értekezlet társelnökeinek megválasztása után Neubauer Ferenc, a Szövetség kaposvári osztálya elnökének elnöklete mellett rátértek a napirend tárgyalására, melynek során a következő indítványokat terjesztették elő : A Szövetség debreceni osztálya intézkedést sürget, hogy az ügyvédellenes támadásokra a méltó válasz mindenkor megadassék és az ügyvédség méltóságának megfelelő elégtétel megszereztessék. Ugyancsak a debreceni osztály állásfoglalást sürget az altruista bankoknak azon eljárása ellen, amely a földteherrendezés céljaira folyósítandó kölcsönöket teljesen indokolatlanul oly magas költséggel terheli, amelyek az egész földteherrendezést komolytalanná és céljaikban veszélyeztetettekké teszik. Az indítvány rámutat arra, hogy az egyik altruista intézet egy 6100 P-s kölcsönnél, amelynek jórésze adóhátralékra volt fordítandó, 975 P lebonyolítási díjai és költséget számított fel. Ugyanez az intézet egy 800 P-s kölcsön megszavazásával kapcsolatban, mely összegből adó és illetékhátralékra 387 P esett, lebonyolítási díj és költség címén 380 P-t számított fel. A Szövetség kecskeméti osztálya a kar közveszélyes túlzsúfoltságának megszüntetésére sürget intézkedéseket, aminek kapcsán azt kívánja, hogyha valamely ügyvédi kamara tagjainak létszáma oly nagy, hogy újabb tagok felvétele a lajstromba már felvett ügyvédek hivatásszerű megélhetését veszélyeztetné : az illető ügyvédi kamara közgyűlése kimondhatja, hogy újabb tagokat csak üresedés esetén vesz fel. Ha valamely ügyvédi kamara területén már a jelenlegi létszám is veszélyezteti a tagok hivatásszerű megélhetését, az illető ügyvédi kamara közgyűlése kimondhatja, hogy csak minden második megüresedő tagsági helyet tölt be. A felvétel az illető ügyvédi kamaránál való jelentkezés sorrendjében eszközlendő. Felvételre jelentkezni egyszerre csak egy kamaránál lehet. Állást foglal a jövedelemhalmozások ellen, hatásosabb védekezést kíván a zugírászat ellen, kívánatosnak tartja községi ügyészek alkalmazását a nagyközségeknél, végül azt, hogy telekkönyvi beadványoknál az ügyvédi ellenjegyzés kötelezővé tétessék. A Szövetség pécsi osztálya a földmívelésügyi minisztérium VII. ügyosztályának blankettáira hívja fel a figyelmet, amelyen kiköttetik, hogy a felek a szerződést és a foglaló lekötését csakis az ügynök irodájában eszközölhetik, ellenkező esetben egymás jutalékaiért kölcsönösen felelnek. Ezáltal a hatóság a feleket egyenesen kényszeríti, hogy az ügynökhöz menjenek szerződést készíteni, ellenkező esetben olyan szavatosságot állapít meg, mely magánjogunk alapvető elveivel ellenkezik és amelynek szankciója sem lehet, de a felek megtévesztésére mégis alkalmas. Az Országos Ügyvédotthon Egyesület e közmegbízatásokból eredő 10°/0-os részesedés felerészének az Egyesület javára való fordítását sürgeti. Forgács Dezső, Miskolci Ügyvédi Kamara titkára, a túlzsúfoltságnak rendeleti úton való megszüntetését kívánja az ügyvédhelyettesi intézmény visszaállításával és az ügyvédi vizsga két részletben való letehetésének megszüntetésével. Giskán Jakab, a Szövetség budapesti osztályának társelnöke, a bíróságok területi kiigazításának a racionalizáció kívánalmai folytán szükséges módjaira, valamint a közigazgatási reformmal kapcsolatos eszmékre hívja fel a figyelmet részletes előterjesztésében. Kuthi Sándor, a Szövetség debreceni osztályának ügyvezető titkára azt javasolja, hogy míg a végrehajtók államosítására nem kerül a sor, addig az önsegély elve alapján, a jól bevált német és osztrák mintára javasolja a ^végrehajtási jogsegélyt), mint ügyvédi szervnek, egyelőre Budapesten, létesítését.