Ügyvédi Közlöny, 1931 (1. évfolyam, 1-14. szám)

1931 / 14. szám - A párizsi stagiairek idei első conferance-a [...]

14. SZÁM. ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 63 korlátozták, továbbá solicitor, barristerjelölt és 21 éven aluli egyén nem vezethető be vendégül. Feltétel az is, hogy a bevezetett vendégnek ugyanolyan neműnek kell lenni, mint a bevezető barrister, tehát ha a barrister férfi, akkor csak férfivendéget hozhat magával ós megfordítva barristernő csak nőt. Végül a vendégnek ugyanazon asztalnál kell ülnie, amelynél az a barrister ül, aki őt bevezette. Amikor azonban a bencher-ek tartják saját vendégeik részérc az ú. n. grand night (nagy estet), azon csak a barristerek és a jelöltek vehetnek részt. Az első ilyen vendégestet f. é. május 7-én tartották meg. A bevezetett vendégnek az a 'privilégiuma van (the privihge of diningin-hall), hogy vendéglátójával a Hallban ebédelhet. A megjelent tizenkét vendég közül egy hölgy is volt, kit egy barristernő vezetett be. A vendégest az Inn tagjainak teljes megelégedésére folyt le, minélfogva elhatározták, hogy minden tervi time-b&n egy vendégestet tartanak, melynek napját az Inn kincstárnoka határozza meg. Úgy a napisajtó, mint egyik jogi lap humorosan foglalkozott avval az incidenssel, •ami a Lincoln's Innhen történt. Az idén március hónapban a ritka zord idő elől néhány vadkacsa az Inn kertjébe menekült, holott az Innhe senki idegen be nem léphet. A The Times a kacsákkal két cikkben foglalkozott a fenti értelemben, akkor, mikor meglelték őket a kertben, a másikban pedig, midőn onnan eltávoztak. Az egyik jogi szaklap pedig azt írta, hogy a kacsák valószínűleg azt hitték, hogy term time varj, és így ha ott ebédelnek, ez nekik csak hasznára válhat. Téves volna azonban az a hiedelem, hogy ez a humorizálás az angol bart körülvevő előkelőség és exkluzivitás kigúnyölása. Az angol a rendkívüli nagy állatszeretetével sokszor szereti az állatot személyesíteni és evvel kapcsolatosan humorosan azt érzékeltetni, amit máskor komolyan mond el. Dr. Admeto (láza. Az ügyvédi gondosság határai. A német Reichsgericht egy ítéletében olvassuk : (Hivatalos gyűjtemény, 104—111.) Egy francia cég javára egy német ügyvéd a német birodalmi vasutak ellen 6000 birodalmi márka s járulékainak fizetése iránt elsőbírói, de jogorvoslatra való tekintet nélkül végrehajtható ítéletet nyert. Kérte a végrehajtás elrendelését és azt a vasút ingatlanaira és követeléseire foganatosította, fizetés után a másodbíróság a kielégítési végrehajtást a . vasút panaszára szabálysértőnek minősítette, mire a vasúttársaság az ügyvédet a kifizetett 7753 márka tőkének és 8 % kamatainak visszafizetésére perelte. Az alapperben a másodbíróság a végrehajtható elsőfokú ítéletet időközben megváltoztatta és a birodalmi vasutakat csak 2500 márka megfizetésére kötelezte. A vasút pere az ügyvéd ellen nem vezetett eredményre. Döntő kérdés volt, vájjon vétkesség terheli-e az ügyvédet azért, mert a hessani jog azon rendelkezését nem vette figyelembe, mely szerint a hitelező az ilyen közérdekű intézményt előre írásban figyelmeztetni tartozik arra, hogy végrehajtható bírói határozata van és csak a kellő figyelmeztetést követő egy hónap múlva foganatosítsál ja. a végrehajtást. A legfelsőbb német bíróság abból indult ki, hogy jogi tévedés kizárhatja a vétkességet. Ehhez azonban az szükséges, hogy a tévedés menthető legyen ; a tévedőnek a forgalomban megkívánt gondosság mellett is azon téves jogi felfogáshoz kellett jutnia, hogy az ő kártokozó cselekménye megengedett és jogos. Az alperes javára szól, hogy a birodalmi vasutakról szóló törvény nemrégen lépett életbe ; az a kérdés, vájjon a birodalmi vasutak kereskedelmi társasági jellegük ellenére is közjogi jellegű intézmény, a legfelsőbb bíróság által csak később tisztáztatott. Az alperes azon álláspontját, hogy a birodalmi vasutak nem esnek a közjogi intézmények fogalma alá, az elsőbíróság is osztotta. A másodbíróság is csak a birodalmi vasutak ingatlanára, foganatosított foglalást semmisítette meg, de érintetlenül hagyta a vasutak kövei éléseire vezetett foglalást, ezen kérdésben felmerült jogi tévedése alperesnek ennélfogva menthető. Nem volt igazolható az sem. hogy az alperest a jóerkölcsökbe ütköző magatartás terheli. A fellebbezési bíróság megállapította, hogy az alperesi ügyvéd a másodfokú bíróságnak azon határozatát , mellyel a. kielégítési végrehajtást elrendelő határozatot megváltoztatta, a foganatosítás időpontjában még nem kapta kézhez. Az a sürgősség, mellyel az alperesként, szereplő ügyvéd a kielégítési végrehajtás foganatosítását szorgalmazta, avval magyarázható, hogy a hat év óta függőben lévő perben ügyfele javára meghozott ítéletnek hatályt akart szerezni, éspedig olyan ellenféllel szemben, aki megbízója ellen mindenféle jogi eszközzel harcolt. Olyan ítéletet, melyet a bíróság jogorvoslatra való tekintet nélkül végrehajthat ónak nyilvánított, jogosítva van az ügyvéd a lehető legsürgősebben foganatosítani. A párizsi stagiairek idei első conferance-a. A francia közéleti események legnevezetesebbjei közé tartozik a párizsi barreau sla.giaire-jeinek az igazságügyi év elején tartott első conferance-a. Ez évben ez december hó 4-ón tartatott meg ősi szokás szerint a párizsi ügyvédi rend nagy könyvtárszobájában. Az ülésen a nemrégen megválasztott új batonnier, Maitre Léouzon le l)uc elnökölt. Jelenvolt a kormány néhány tagja, köztük Leon Berarcl igazságminiszter, Louis Eollin kereskedelemügyi miniszter, Cathala helyettes államtitkár. A párizsi h; rreau meghívottjaf'között láthatók voltak a francia és külföldi (belga, svájci, csehszlovák, lengyel) barreauk és nemzetközi jogászi szervezetek kiküldöttjei, a francia felsőbíróságok tagjai és természetesen a volt batonnier-k és a barreau választmányának tagjai. Az elnöklő batonnier a hősi halált halt ügyvédek megemlékezése és a conferance-ok titkárai díjának odaítélése után finoman szerkesztett beszédben magas ívelésű szavakkal hódolt közvetlen elődjének, Poincarénak, ki megrendült egészsége miatt kénytelen volt e tisztségéről lemondani. Ezután a hagyományoknak megfelelően a szorosan vett ügyvédi kérdésekre tért át. Megállapította, hogy a stagiairek száma állandó csökkenést mutat, mely körülmény megcáfolja azt a véleményt, hogy túlzsúfolt a barreau. Míg 1910. évben 1017, 1931. évben már csak 609 a párizsi barreau stagiaire-jeinek száma. Utóbbi számban pedig bentfoglaltatik a női stagiaire-k 125-öt kitevő tömege. Annak ellenére, hogy nők is ellepik e pályát és ellenére annak, hogy a párizsi barreau nagy vonzóerejénél fogva sok vidéki ügyvéd jön fel Párizs ha, az ügyvédi rend tagjai számának progresszív csökkenése várható. Ugyanez a helyzet déli Franciaország nagybarreauinál, ahol — bár az ügyek nagy mértékben szaporodnak — a stagiaire-k száma 60-ról 32-re csökkent vagy KözépFranciaországban, ahol egy 30 tagból álló barreauban nincs több, mint 12 stagiaire. A stagiaire-k jogi képzésére vonatkozólag megjegyzi, hogy vannak barreauk, így a versaillei, ahol a stagiaire-k minden évben 1200 szegényügyet tartoznak ellátni, vagy a marseillei, ahol a batonnier 30 stagiaÍrének naponta 60—70 ügyet oszt ki. Magától értetődik, hogy ezekben díjazás nem jár, illetve a kapott díjat, mely ügyenkinl 22-50 frankot tesz ki, tartozik a stagiaire a barreau nyugdíjpénztárába befizetni. Egyéb kérdések megtárgyalása után a batonnier meleg szavakban emlékezett meg az elmúlt igazságügyi évben elhalt kartársakról s ezután befe jezve beszédét, a jelenvoltak nagy tapsokban adtak kifejezést elragadtatásuknak. Végül — hagyomány szerint — a conferance első két titkára tartott beszédet, az egyik Busson-Billault volt batonnier-ről, a másik pedig Morus Tamás peréről. Meitner Hugó. A berlini ügyvédi kart is súlyosan érinti a gazdasági krízis. A kebelében működő Arbeitsamt der deutschen Bechtsanwaltschaft-nál 1931. október havában 420 jogász jelentkezett és munkát keresett, közöttük 120 ügyvéd, 170 assessor, 130 referencián de a. hivatalnál mindössze 11 állás várt betöltésre. Szemle. ítélet harmadik személy javára. Harmadik személy javára szóló ügyletekről mindnyájan tudunk, de azt még nem hallottuk, hogy bíróság harmadik, perben nem álló személy javára döntse el a pert, a nélkül, hogy ezt akár a peres felek, akár a harmadik személy kérte volna. íme, itt közöljük a tanulságos esetet : B. Nándor budapesti bej. cég a budapesti közp. kir. járásbíróságnál 27,489/1930. sz. alatt keresetet indít 100 P iránt J. Béla e.-i cég alperes ellen, előadva azt, hogy alperes, mint ügynök, eladott felperes megbízásából D. Bálintnak egy motorkerékpárt, annak vételárára 100 P előleget felvett, azonban azt eladónak nem adta át. Alperes a kereseti tényállításokat nem tagadja, azzal védekezik azonban, hogy a kezeihez befolyt összeg éppen fedezi az ő kikötött jutalékát, amelyet jogosítva van megtartani azért, mert az eladási ügylet felperes eladó hibájából nem ment foganatba, miután felperes csak az esetben volt hajlandó a motorkerékpárt D. Bálint vevőnek leszállítani, ha utóbbi a kötlevélben kikötöttnél magasabb vételárat fizet ós a vételár hitelezett részéért megfelelő kezest állít, ós ezen utólagos kikötések folytán J). Bálint vevő az ügylettől elállód.