Ügyvédi Közlöny, 1931 (1. évfolyam, 1-14. szám)

1931 / 13. szám - A királyi ügyész a szerencsétlen bűnbeesett ügyvéd elleni [...]

54 ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 13. SZÁM. kező észrevételeinket terjesztjük Nagyméltóságod elé : «1. A nyíregyházi kir. törvényszék területén levő járásbíróságok egyik csoportja az 1930. évi XXXIV. te. 65. §-át akként magyarázza, hogy a községi elöljáróság csak a 25 P-t meg nem haladó követelések tekintetében foganatosíthat ingó végrehajtást. 2. A járásbíróságok másik csoportja és az ügyvédek azon jogi álláspontot vallják, hogy a községi elöljáróság a 25—100 P-s' ügyekben is foganatosíthat végrehajtást, a szerint, amint a végrehajtató a végrehajfcást a községi elöljáróság által vagy bírói kiküldött állal térik eszközöltetni. Ezen felfogás igazolására a Pp. 762. §-ára hivatkoznak, amely §-nak második bekezdése elrendeli, hogy a községi bíróság az ítélet végrehajtását magában az ítéletben rendeli el s a végrehajtás a közadók behajtásának módjára (ör\ énik. 3. Beá kell mutatnunk arra, hogy felfogásunk szerint nemcsak a Pp. 762. §-ával ellenkezik az első bekezdés szerint elfoglalt álláspont, hanem a végrehajtást szenvedő oknélküli megterhelését vonja maga után, mert az egyes községekbe kiszálló bírói végrehajtó költsége tetemesen nagyobb, mint a helyben levő községi elöljáróság által felszámítható végrehajtási költség. 4. Az egységes eljárás biztosításának okából azon kérdéssel fordulunk Nagyméltóságodhoz : Méltóztassék megfelelő módon gondoskodni arról, hogy járásbíróságaink a vitás § helyes értelmezésére irányítást nyerhessenek. Az autent ikus magyarázat megadása anynyival inkább sürgős, mert vármegyénk alispánja a túlterhelt községi elöljáróság tehermentesítése szempontjából szívesen magáévó tette az első csoport törvénymagyarázatát ós a községi elöljáróságokhoz egy rendeletet bocsátott ki, amely szerint 25—100 pengős ügyekben végrehajtást ne foganatosítsanak.)) Az egységes bírói és ügyvédi vizsgálóbizottság. Az egységes bírói és ügyvédi vizsgálóbizottság folyó évi október és november havában összesen 114 vizsgát tartott, amely 83 ügyvédjelölt és 31 bírósági joggyakornok között oszlott meg. A 114 jelentkező közül a bizottság mindössze öl jelöltet — tehát a jelentkezők 2 %-át — képesítette kitüntetéssel. Ez a tény egyáltalában nem jelenti a jelentkezők átlagának kiváló készültségét. Viszont az a körülmény, hogy abizottság összesen 114 jelölt közül csupán 23 jelölt — tehát a jelentkezők 20%-ának — vizsgáját nem fogadta el, azt látszik igazolni, hogy a jelöltek átlagosan kellő lcészültsóget igazoltak. A visszautasítottak közül 17 ügyvédjelölt és 6 bírósági joggyakornok volt. Drágább az iratok lemásolására fecsérelt munkaidő az iratmásolatok rendkívül mérsékelten megszabott díjánál. Ne törje a fejét, hogy mi törtónt a múlt tárgyaláson, hanem vegye igénybe a jegyzőkönyvek iratmásolatait. Országos Ügyvédszövetség. Az Országos Ügyvédszövetség december hó 13-án elhúnyt alapítójának és elnökének, Pollák Illésnek emlékezetére gyászünnepségei tartott az Ügyvédi Kamara dísztermében. A mély gondolatokban gazdag emlék beszédet Beck Salamon mondotta. Pollák Illést mint embert, mint jogászt, mint írót és filozófust állította a nagyszámban megjelent hallgatóság elé, amelynek soraiban a jogász világ számos előkelősége között Kir diner Viktor kir. kúriai bíró az igazságügyminiszter képviseletében, továbbá Magyar István kir. koronaügyészi is megjelentek. I. Az Országos Ügyvédszövdség december hó 13-án tartotta meg évvégi igazgatótanácsi ülését Fittler Dezső elnöklésével, aki is kegyeletes szavakkal emlékezett meg Sebestyén Samuról, az igazgatótanácsnak az év folyamán elhúnyt tagjáról. Vészi Mátyás a Szövetség erélyes tiltakozását fejezte ki a Váry Albert országgyűlési képviselő és Lindmayer Béla, kir. ügyész részéről az ügyvédi karral szemben elhangzott támadások miatt. Király Ferenc alelnök ismertette a Szövetség működését, különösen a nemzetközi kapcsolatok kiépítését, Szalay Zoltán a vidéki osztályok működéséről számolt be. Stein László főpénztáros jelentése után Nagy Dezső Báliéit az illetékügyi bizottság jelentését és az ennek alapján az igazságügyi kormányhoz intézendő felterjesztés szövegét ismertette. Bibáry Géza beszámolt a bírósági gépírószolgálat nagy eredményeiről, az ügyvédi vétívek újabb alakjáról, valamint az ügyvédi tudakozólapokról, mely intézmények megteremtése körüli fáradozásaiért az igazgatótanács Varannai István indítványára jegyzőkönyvi köszönetet szavazott. Stcinhaus Ernő részletes bélyegjegyzék használatának bevezetése iránti indítványát, valamint Vészi Máti/ásnak, a Szövetségi Közlöny és Határidő-napló átszervezésére vonatkozó indítványát elfogadták. Pályi Gyula referált a hites könyvvizsgálói intézmény rendszeresítéséről. Jelentette, hogy az egyetemi könyvviteli tanfolyamot 200-nál több ügyvéd látogatja. Molnár Márton a felállítandó gazdasági tanfolyam ügyében tett jelentést. Biró László a budapesti osztály működéséről számolt be. Wagner György pedig a Szövetség könyvtárának és folyóirattárának ügyeiről tett jelentést. II. Az Országos Ügyvédszövetség november hó 30-án az Ügyvédi Körben Fittler Dezső elnökletével ankétet rendezett a szükségrendeletek igazságügyi vonatkozásainak kritikája tárgyában. Ifj. SzigetiLászló általánosságban ismertette az ankét célját. Sichermann Frigyes a devizajogterület hiányaira mutatott rá. Kollár László a kamatkérdésben kiadott rendeletet ismertette. Az ankét december hó 7-i folytatásán Borsodi Miklós részletes és példákkal is illusztrált előadásában a végrehajtási jog kérdéseivel foglalkozott. Gutman Lajos, Frankéi Pál és Vadász Imre szóltak hozzá az érdekes előadásokhoz. Az Országos Ügyvédszövetség egri osztálya december 6-án ünnepélyes keretek között újjáalakult. Ezzel a Szövetség működő osztályainak száma 19-re emelkedett. Az újjáalakuló közgyűlést Brünauer Bálint kamarai elnök, mint korelnök, nyitotta meg, majd megejtetett az osztály tisztikarának megválasztása. Elnök : Barsy István, társelnök : Svára Artúr, titkár : Alföldi Béla, pénztáros : Heller Béla; igazgatótanácsi tagok pedig : Petró Kálmán és Erlach Sándor lettek. Ezenkívül megválasztatott a 20 tagból álló választmány. Barsy István székfoglaló beszédében kiemelte azt a jó viszonyt, amely az egri bíróságok és az ügyvédi kar között fennáll. Szalay Zoltán a Szövetség központjának nevében, Vészi Mátyás a budapesti osztály nevében Barta Jenő a miskolci osztály nevében, Kürcz Jakab, a miskolci ügyvédi kamara elnökhelyettese a miskolci ügyvédi Kamara nevében, és végül Galbory József, az egri kir. törvényszék elnöke az egri bíróságok nevében üdvözölte szívélyes szavakkal az ügyvédi kart és az újjáalakított egri osztályt. Az alakuló közgyűlést társasebéd követte. Az Országos Ügyvédszövetség miskolci osztálya december 7-ón Hercz Ödön elnökletével előadó-ülésl tartott, amelyen Szalay Zoltán : «A magzatelhajtás modern büntetó'jogi problémái)) címen fejtette ki, hogy a jövő törvényhozásnak ezt a kérdést ki kell vennie a bűncselekmények köréből. Varannai István : «Üj kamat jogszabályok* címen tartott előadásában reámutatott e kérdés rendezetlenségére és az általános hitelélet szempontjából való veszedelmeire. Az előadásokat társasvacsora követte. Magyar Jogászegylet. A Magyar Jogászegylet december 19Tén (szombaton) délután 5 1/2, órakor tartja a Budapesti Ügyvédi. Kamara dísztermében évi rendes közgyűlését, amelynek napirendje : 1. Elnökválasztás ; 2. elnöki székfoglaló ; 3. a választmány évi jelentése ; 4. pénztári jelentés ; 5. az 1931/32. egyesületi évre a tagdíjak megállapítása ; <!.. pályázat eredményének kihirdetése és jeligés levelek felbontása ; 7. Simons W altér, a németbirodalmi törvényszék nyug. elnökének tiszteletbeli taggá választása; 8. az elnökválasztás folytán megüresedő tisztség betöltése ; 9. három számvizsgáló választású. A Magyar Jogászegylet részvényjogi bizottsága december 11-én tartott hatodik ülésén olyan tagok is megjelentek, akik eddig nem vettek részt a bizottság munkálkodásában, mint Ternovszky, a kir. Kúria bírája s IV. tanácsának' vezetőtagja. Sándorfy kúriai bíró az igazságügyminisztérium ós Hallá Aurél min. o. tanácsos a kereskedelemügyi minisztérium törvényelőkészítő osztályának tagjai. Ez ülés első tárgya a német részvényjogi tervezetnek a közgyűlési határozatok semmisségére és megtámadhatóságára vonatkozó része volt, amelyről Dávid István kúriai bíró adott véleményt. A vita főleg arról folyt, hogy a semmisség kérdése mikép szabályoztassék és hogy a megtámadás jogával szemben a részvénytársaságok jogos érdekei mikép óvassanak meg. Hozzászóltak a kérdésekhez : Sichermann, Kuncz professzor, Reitzer Béla, Oppler Emil, Lévy Béla és az előadó Dávid István. A napirend második tárgyával, a revízió kérdésével, amelyről Nyulászi János ós Vajda Ákos