Ügyvédi Közlöny, 1931 (1. évfolyam, 1-14. szám)

1931 / 11. szám - A Magyar Jogászegylet részvényjogi bizottsága nov. 27-én tartott ülésén [...] - Az Egyesült-Államok háborús igényei Magyarország ellen [...]

46 ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 11. SZÁM. alaplajstromát, amely ellen 49 felszólamlás adatott be, de felszólamlással élt a rendelet 4. §-a alapján a kamara ügyésze általában az egész alaplajstrom ellen s így a választmánynak mód adatott arra, hogy az egészet felülvizsgálja, a kamarai ügyész esetenként nyilatkozván arról, hogy kiknél él felszólamlással a felvétel és kiknél ,a kihagyás miatt. A kamarának 278 tagja van s a végleges alaplajstrom a következő képet mutatja : a miskolci kir. törvényszék területén van 196 bejegyzett ügyvéd, ebből miskolci 126 (felvétetett 79), miskolcvidéki 70 (felvéve 49), a sátoraljaújhelyi törvényszék területéről bejegyzett ügyvédek létszáma 82 (felvéve 60), vagyis az összesen bejegyzett 278 közül felvétetett 188 = 62%, a hármasbizottság által felvett 51 %-al szemben. A kihagyott ügyvédeknél a kihagyási okok a következők : tíz, illetve öt évre kihagyatott fegyelmi büntetés vagy vádhatározat miatt 21 ; tíz éven belüli kirendelésekből 10,000 P-t meghaladó keresethezjutás miatt 2; legalább 2000 P-t elért ilyen című kereset miatt 1934. szeptember l-ig kihagyatott 31 ; 250 P-s havi fizetés vagy nyugdíj miatt 27 ; 5000 P forgalmi adóalap utáni forgalmi adófizetés okából 9 ügyvéd. 300 P vagy ezt meghaladó kamatai tagdíjat senki sem fizet a kamaránál. A debreceni királyi járásbíróság elnökének megkeresése a Debreceni Ügyvédi Kamaráin)/. A debreceni kir. járásbíróság elnöke f. hó 9-i átiratában értesítette az ügyvédi kamarát, hogy 1932. január hó 1. napjától a bíróság kizárólag a Pp. 94—95. §-aiban felsorolt képviseletre jogosultak jelentkezéseit fogja a perfelvételi tárgyalások alkalmával is elfogadni. Ezzel tehát Debrecenben is megszűnik a világháború következtében előállott munkaerőhiány és gazdasági helyzet által kitermelt azon anomália, hogy a tömeges tárgyalásokon az irodai nem diplomás segédszemélyzet, joghallgatók és gépirókisasszonyok is jelentkezne! nek. Hírek a bíróságok köréből. A Munkásbiztosítasi Felsőbíróság november 28-i ünnepi teljes-ülésén Vályi Sándor elnök elismerően emlékezett meg az ügyvédi karról következő szavakkal : «A Jogvédői karnak, amely a mi jogszolgáltatásunknak is igen jelentős tényezője, a társadalombiztosítási bíráskodásban azóta nyílott meg szélesel)b működési tere, amióta hatáskörünk a magánjogi vonatkozású jogterületekre is ki van terjesztve. Sajnálom, hogy mai házi ünnepünkön ennek egészen szűkre korlátozott jellege miatt közvetlenül nem üdvözölhetem az Ügyvédi Kart és a Biztosító Intézetek ügyészeit, de távollétükben is kifejezem bírói társaim nevében is irányukban rokonérzésünket annak kiemelésével, hogy az igazság felderítését célzó munkánkban mindenkor nagyra értékeltük a jogvédői kar közreműködését, és kívánatosnak tartjuk, hogy a legtöbb esetben fáradozásuk mértékével arányba nem is hozható anyagi ellenszolgáltatás dacára minél több fél önzetlen képviseletét vállalni méltóztassanak.» Országos Ügyvédszövetség. Az Országos Ügyvédszövetség nagy elnöke, Pollák Illés emlékezetére december hó 13-án déli 12 órakor a budapesti ügyvédi kamara dísztermében gyászünnepsóget rendez, amelyen az einlékbeszédel Beck Salamon mondja. II. Az Országos Ügyvédszövetség igazgatótanácsa december 13-án — vasárnap — d. e. háromnegyed 10 órakor a budapesti ügyvédi kamarában ülést tart, amelyen az ügyvezető alelnök, íőpénztáros és főtitkár jelentéseinek meghallgatása után Nagy Dezső Bálint és Steinhaus Ernő az illetékügyi módosításokkal kapcsolatos kari kívánalmakról, Vészi Mátyás az Ügyvódszövetségi Közlöny és Határidőnapló átszervezéséről, Pálágyi Róbert pedig a folyóirat és könyvtár újjászervezéséről terjesztenek elő indítványokat. Az igazgatótanács ülése nem nyilvános, azon csak a központi tisztikar tagjai és az osztályok által kiküldött igazgatótanácsi tagok vehetnek részt. Az Országos Ügyvédszövetség nemzetközi jogibizottsága november hó 27-én Nyulászi János vezetése alatt ülést tartott, amelyen a devizaforgalmat! szabályozó szükségrendelet ékkel kapcsolatosan előállt jogi helyzetet és ennek a nemzetközi forgalomban való következményeit — különös tekintettel a magyar ügyvédi kart érintő kérdésekre — tárgyalták. Urbach Lajos, Frank József, Giskán Jakab, Barna Károly és Gündisch Guidó hozzászólásai után, amelyekben a felszólalók ;.' szükségrendeletekkel megkötött gazdasági rend belföldi vonatkozásaira is kitértek és azok egyes jogi hiányaira rámutattak, a bizottság úgy határozott, hogy — az igazságügyminiszter úrnak előzetes megkérdezése után — az ú. n. utódállamokügyvédei állandó konferenciájának vezetőségével fog érintkezésbe lépni annak tisztázása végett, hogy vajjo'n nem volna-e szükséges a hazánkban és más államokban életbeléptetett korlátozó intézkedések lebontását, illetve megfelelő jogi rendezéssel elviselhetőbbétételét az egyes államok ügyvédségei útján szorgalmazni. Ezután Király Ferenc alelnök az International Law Association 1932-ben Budapesten, tartandó konferenciájának előkészítő munkálatait és a napirendre tűzendő kérdések tervezetéi ismertette, majd beszámolt a Lambert professzor iniciatívájára megindított új nemzetközi tudományos akcióról : az összeh.asonlító jogi nemzetközi konferenciát szervező mozgalomról, amelynek bizottságába az Országos Ügyvédszövetség közbelépésére a Szövetség kiküldöttei is meghívattak. Magyar Jogászegylet. /y h Magyar Jogászegylet részvény jogi bizottsága nov. 27-én tartott negyedik ülésén elsősorban a német tervezetnek az igazgatóságra s a felügyelőbizottságra vonatkozó szakaszaival foglalkozott, amelyeknek előadója Sichermann Bernát. Nem volt véleményeltérés abban,' hogy a hatalmaknak és kötelességeknek oly megoszlása, mint amilyen a német igazgatóság és felügyelőbizottság közt fennálló, a részvénytársaság működését csak előnyösen befolyásolhatja. Élénkebb vita csak a kisebbségi képviselet kérdéseiben volt, amelyet az új, igazgatótanácsnak nevezett, felügyelőbizottságban Kuncz professzor a törvényben megenged ni kívánt, míg Sichermann és Lévy Béla a kérdés megoldását az alapszabályokra óhajtották bízni. Hozzászóltak még e kérdésekhez Reitzer Béla és Bátor Viktor. A napirend második tárgya a felvilágosítási jog és kötelezettség problémája volt. A német «Spruchstelle»-nek nem akadtak barátai. Sichermann közlése szerint ezt különben a német tervezők is elejteni készülnek. E közlés szerint a németek a felvilágosítás követelhetésének jogát megfelelő részvénybirtokhoz kívánják kötni. Ehhez, hogy az egyéni kérdezési lehetőségnek érintése nélkül a felvilágosítási jog ne mint egyéni, hanem mint kisebbségi jogosítvány szabályoztassók, Lévy Béla is hozzájárult azzal, hogy vitás esetekben peren kívül a cégbíróság döntsön, amelynek elsőfokú döntése ellen csak a felvilágosításra kötelezett félnek adassék felfolyamodási lehetőség. A felvilágosítási jog érvényesítése mellett szólalt meg fel Kuncz professzor, míg annak korlátolása mellett érveltek a vállalatok igaz érdekeire tekintettel Sichermann, Reitzer és különösen Bátor Viktor előadó. >XAz Egyesült-Államok háborús igényei Magyarország ellen. Boér Elek közigazgatási bíró, az Amerikai-Magyar-Osztrák Vegyes Döntő Bizottság magyar kormányügyvivője tartott f. hó 28-án a Magyar Jogászegyletben az Egyesült-Államok Magyarország elleni háborús igényeiről igen érdekes előadást nagyszámé és előkelő közönség jelenlétében. Előadásában rámutatott arra, hogy miután az Egyesült-Államok nem fogadták el a trianoni szerződést en block, hanem külön békét kötöttek Magyarországgal, amelyben nem vállaltak kötelezettséget, nem csupán a trianoni békeszerződésnek Magyarország feldarabolását kimondó második részét illetőleg, de nem fogadták el sem a Jóvátételi Bizottságot , sem a Clearingrendszert, sem az Európai Vegyes Döntőbíróságok rendszerét, sem pedig a trianoni szerződésben kijelölt Arbiter működését — ennélfogva tárgyalások indultak, melyek végeredmény ben az 1924. évi november 26-án kötött «Hármas Egyezmény»-re vezettek, amely az Egyesült-Államok által 1794-től fogva követett gyakorlatnak megfelelően egy «Tripartite Qlaims Comission* (Igénymegállapító Hármas-Bizottság-ot) létesített az Északamerikai Egyesült-Államok, Magyarország és Ausztria között. Ez a bizottság végezte az európai békeszerződésekben megállapított fentebb említett négy intézmény funkcióit. Boér Elek előadása során behatóan ismertette e bizottság szervezetét, hatáskörét, eljárását, a perbeli felek jogállását, a Comissioner (elnök, döntőbíró) által a bizottság munkájának irányítására kiadott két döntvényt. Különösen kiemelte a II. számú döntvénynek azokat a szabályait, amelyekben megállapítást nyertek, hogy az amerikaimagyar-osztrák viszonylatban mit kelljen érteni a tartozások fogalma alatt. Behatóan megvilágította a II. sz. dönt-