Ügyvédi Közlöny, 1931 (1. évfolyam, 1-14. szám)
1931 / 10. szám - A vidéki [ügyvédi] kamarák szervezete. Reflexiók egy miniszteri felterjesztésre
44 ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 10. SZÁM. nak zavarát és a gazdasági élet alapjainak megrázkódtatását fogja előidézni. A Rendelet nem alkalmas arra, hogy a kamatkér!&st megnyugtatókig szabályozza. De azzal, hogy a végletekig élesítette a gazdasági érdekek és a hatályos jogszabályok közötti diszharmóniát, talán siettetni fogja a kamatkérdések megoldásának egyetlen helyes módját: a törvényhozás intézkedését. Az Ügyvédi Tanács gyakorlatából. Levélben idegen ügyfélnek való ajánlkozás nem minó'síthetó' botrányos klienshajhászásnak, hanem a 68. § b) pontba ütköző' fegyelmi vétségnek. Ezt mondotta ki az ügyvédi Tanács 253/1931. sz. ítéletében, melynek indokolása szerint : «Mivel panaszlött azon cselekménye, hogy az általa közelebbről nem ismert ügyfélnek szolgálatát és segítségét levélben felajánlotta, alkalmas arra, hogy az ügyvédi kar becsületét és tekintélyét sértse, e cselekmény kimeríti a fegyelmi vétség tényálladékát, és tekintettel arra, hogy ebben a tényben, tekintettel az eset közelebbi körülményeire, ügyfeleknek a botrányos módon való keresése nem látható, az elsőfokú fegyelmi bíróság a cselekményt helyesen minősítette kizárólag az Ü. E. 68. § b) pontja szerint.» Elnök : Osvald, előadó : Lévy. A Kúria VI. Tanácsának gyakorlatából. A kir. Kúria állandó gyakorlata szerint a Ppé. 18. §-a alapján hozott jogerős díjmegállapító végzés hatálya abban áll, hogy a megállapítást a díj behajtása iránt folyamatba tett perben az összegszerűség kérdésében többé nem lehet megtámadni. Ámde ilyen hatálya csak az olyan végzésnek van, amelyet az említett szakaszban foglalt eljárási szabályok megtartásával lefolyt eljárásban hoztak. (P. VI. 8571/1928. és P. VI. 766/1929.) A betekintett periratokból megállapítható, hogy az adott esetben a díjmegállapítást a felperes kérte, de költségjegyzéket nem csatolt és annak* bemutatására a perbíróság őt fel sem hívta. Nem rendelte el a bíróság az ügyfélnek, az alperesnek meghallgatását sem, noha a törvény csak a szóbeli tárgyalás mellőzését teszi lehetővé, de az ellenfél meghallgatása nem mellőz] Lető (Pp. 254. §), mert az eljárásnak az említett 18. §-ában vázolt menetéből nyilvánvaló, hogy annak úgy kell lefolynia, hogy a bíróság az ellenfélnek a nyilatkozatra alkalmat adjon. Ez pedig nem történt meg, hanem a bíróság a felperes egyszerű kérvényeire nyomban érdemben határozott, amelyben a felperes díjait 4668 pengőben, illetve 118 pengőben megállapította. A kifejtettek szerint a kereset alapjául szolgáló A) és B) •/. alatti határozatokat a bíróság lényeges eljárási szabálynak sérelmével, jelesül a kétoldalú meghallgatás elvének mellőzésével hozta. Minthogy pedig ilymódon a félnek a megállapítási eljárásban nem is volt alkalma arra, hogy kifogásait megtegye, hiányzik az az döföltél el is, amelyre a megállapító végzés irányadó volta okszerűen alapítható. Ezt az előfeltételt az sem pótolhatta, hogy a megállapítási eljárásban hozott elsőbírósági végzések jogerőre emelkedtek, mert a meghallgatás elrendelését az eljárás oly lényeges szabályának kell tekinteni, hogy annak mellőzését a jogerőre emelkedés nem orvosolhatja, különösen amikor a végzéseket személyesen átvevő ügyfelet sem a fellebbviteli jogára, sem annak határidőjére nem figyelmeztették. A kifejtettekből következik, hogy a fellebbezési bíróság szabályellenesen járt el, amidőn a kereseti kérelem alapjául szolgáló díj megállapító végzéseket a marasztalás alapjaként elfogadta és a felperes tevékenységének értékelését újból megállapítás tárgyává nem tette. (P. VI. 732/930. Elnök : Bácz, előadó : Herényi.) Szemle. A kötelező előlegkérés ügye országszi srte mind nagyobb érdeklődést kelt és mindenütt élénken foglalkoztatja az ügyvédeket. Mindinkább tért hódít az a meggyőződés, hogy az elvben általában helyesnek és üdvösnek tartott mozgalom gyakorlatilag is könnyen megvalósítható eredményeket fog rövidesen hozni. Ez a fontos kérdés szóbakerült azon a rögtönzött értekezleten is, amely november 21-én a Ribáry-csoport szolidaritási ünnepélye alkalmából Budapestre érkezett 50 vidéki ügyvéd részvételével tartatott meg ós amelyen az ország legkülönbözőbb vidéki városaiból való kollégák az otthoni felfogásokat és terveket ismertették. A kecskeméti és környékbeli ügyvédi irodákban kifüggesztették már két hete az előlegkérés kötelezővététele ügyében az ügyvédszövetség kecskeméti osztályának határozatát és, mint kollégáink tapasztalják, az ügyfelek — még a kisbirtokos osztály tagjai is -— alkalmazkodnak a határozathoz és fizetik a kért előlegeket. Más vidéki kamarák területén is helyeslik a tervet, annak gyakorlati megvalósítása és a részletek tekintetében várják azonban a budapesti kamara legutóbbi közgyűlésén hozott határozatának mielőbbi végrehajtását. Érdekesnek tartjuk itt megemlíteni, hogy egyik budapesti kollégánknál egy váltóper megindítása végett megjelent mérnök-ügyfél önként vetette fel azt a kérdést, mennyi előleget tartozik adni, mert olvasta, hogy «egy legutóbb megjelent új törvény (?) az előlegkérést kötelezővé tette». Sajtószemle. Polgári Jog. Balázs P. Elemér a «Kártérítési sajtójog a jogi irodalomban)) címen összefoglaló ismertetést írt az e kérdésben a német és magyar szerzőktől az utóbbi években megjelent könyvekről és tanulmányokról. Varannai István «Új kamatszabályok» címen az 5610/931. M. E. sz. rendelet intézkedéseit bírálja. Cikkének megírása óta eltelt idő igazolja azon jóslatát, hogy a rendeletnek a kamatkérdést rendező 5—15. §-ai a hitelszervezet megbénulását, a jogi szabályozottságnak a régi helyzetnél is fokozottabb bizonytalanságát és gazdasági élet alapjainak megrázkódtatását idézik elő. Közli a lap ifj. Szigeti Lászlónak az Ügyvéd-únió valutajogi ankétjén az arany pengőről tartott felszólalását. A gazdasági szemlerovat gazdag tartalmából Ballá Szigfrid «Devizakérdés», Pályi Gyula «Mi hiányzik az új adórendeletekből)) című cikkeit említjük meg. Ügyvédek Lapja október 31-i száj na vezetőhelyén Schaffer Adorján «Statámim» címén a 20 és féléves Ondy Sándor halálos ítéletével foglalkozik. Ladányi Sándornak a Miskolc—lillafüredi vándorgyűlésen a ^telező védelme» címén tartott előadását közli a lap. Egri Bónis Pál korunk egyik legjellegzetesebb bűncselekményéről, a kauciószédelgésről cikkezik. Ernyei Béla folytatja bolettajövedéki kihágásokról már a mult számban megkezdett tanulmányát. Az ügyvédség időszerű problémái. Ügyvédek reformszövetsége vitaülései IV—V.) Szerkeszti Vészi Mátyás. A Budapesti Ügyvédi Kamarának az igazságügyminiszteri ankétet előkészítő felterjesztése kapcsán a 11 tagyar ügyvédség aktuális bajaival és annak gyógyítási módjaival foglalkozik, nem egy kérdésben új eszméket vetve fel. Határozati javaslatuk az egyetemi oktatás reformálását, köztisztviselők fegyelmi ügyeiben kötelező ügyvédi képviseletet, a békebíróságoknál gyakorló ügyvédek kinevezését, a a bélyeg- és illetékelőlegezés alól az ügyvédség mentesítését, a végrehajtók államosítását és a kamarai választottbíráskodás intézményes kiépítését kívánja megvalósítani. Magyar Törvénykezés nov. 16-i száma az uzsoratörvényjavaslatot ismerteti teljes szöveggel, folytatja a szükségrendeletek ismertetését és ezúttal az 5970/1931. M. E. rendeletet a Pöldteherrendezési határozat meghosszabbításáról és a 6070/1931. M. E. rendeletet az Országos Hitelügyi Tanácsnak a pénzintézetek kamatlábát szabályozó határozatának közzétételéről közli. Nagyon praktikus a szemle borítéklapján közölt illetéktáblázat. A Biztosítási és Közgazdasági Lapok november 15-í számában Kozma Győző egri ügyvéd vezetőhelyen rendkívül érdekes cikkben azt a kérdést fejtegeti : felel-e a tűzkárosult, avagy a biztosító a tűzoltás közben megsérült tűzoltóruhákért? és egy konkrét perben hozott ítélettel egybehangzóan a kérdést a tűzkárosult és a biztosító javára dönti el. A valutáris biztosítások, a gyárbiztosítások ós az életbiztosítások valorizációjának aktuális kérdéseiről találunk még a lapban cikkeket. Gyorsabban és jobban látja el tárgyalásait, könnyebben szerkeszti periratait, ha az ital másolatokat állandóan igénybe veszi. Felelős szerkesztő: Dr. Teller Miksa V., Szalay-u. 3. (Tel.: 20-3-95.) Felelős kiadó: Vállas Lujos. Franklin-Társulat nyomdája: Géczy Kálmán.