Ügyvédi Közlöny, 1931 (1. évfolyam, 1-14. szám)

1931 / 1. szám - Az Országos Ügyvédszövetség Miskolc-lillafüredi vándorgyűlése. - A vándorgyűlés határozatai

1. SZÁM. ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 5 Ügyvédi Egyesületek.15 A Budapesti Ügyvédi Kör ez évben is folytatni fogja előző évi munkásságát, úgy az előadások, mint pedig az aktuális kérdések megbeszélésére rendezendő ankétek formájában. A Kör tevékenységét október hó folyamán kezdi meg, a munkaprogrammot az Ügyvédi Közlöny hetenként rendszeresen közölni fogja. Az Országos Ügyvéd-Otthon Egyesület igazgatósága legutóbbi ülésén behatóan foglalkozott az igazságügyi kormányzatnak a közmegbizatások tárgyában kibocsátott rendeletével kapcsolatosan azzal a rég felült gondolattal, hogy a köZmegbizalási íjaknak legalább öt percentje az ÜgyvédÓl! hon tervezett szanatóriumi ellátására fordíttassék. Határozottan állást foglalt már elvi okokból is ama terv ellen, hogy a közmegbizatási díjak levonásba kerülő százaléka a szegény védelem díjazására fordíttassék, mert ezzel az ügyvédség olyan terhet vállalna át, amely egyfelől a szegény védelem illő díjazásainak kérdését meg nem oldaná, másfelől az ügyvédség vállaira róná ezi az állami kötelezettséget. Az Egyesület — támaszkodva nagyszámú tagjainak és a budapesti ügyvédi kar nagyobb részének plebiszcitikusan megnyilvánult akaratára — erőteljes mozgalmat indít és ennek keretében az igazságügyi kormányzatnál is eljár, hogy ezekből a közmegbizalási díjakból nagy karitatív céljainak megfelelő módon részesedjék. A Budapesti Ügyvédúnió oly munkaprogra mnjot dolgozott ki a legközelebbi jövőre, amely méltán a legnagyobb érdeklődést válthatja ki az egész ügyvédtársadalomban.. Figyelemmel arra, hogy az ország mai nehéz gazdasági helyzetében alig remélhető, hogy az ügyvédi bevételi lehetőségeket egyhamar fokozni lehessen, a Budapesti Ügyvédúnió ^racionalizálási ankét)) megtartását határozta el, hogy az ügyvédeket terhelő kiadások lehető csökkentésével fokoztassék az a jövedelem, amely az ügyvédi kar létfenntartásának biztosítására szükséges. Az ankét, amelynek tárgyalásait ár. Teller Miksa vezetésével egy erre kiküldött szakbizottság irányítja, sorozatos tanácskozásokban végig fog menni az összes eljárási jogszabályokon, elsősorban a polgári tperrendtartáson és a végrehajtási törvényen annak megállapítása végett, hogy melyek azon intézkedések, amelyek módosításával az ügyvédi munkát racionalizálni és így az ügyvédeket terhelő kiadásokat csökkenteni lehet. Az elmúlt években az állam keresztülvitte a racionalizációt, azonban mindig csak a bíróságok munkáját megkönnyítő vonatkozásokban, legfőbb ideje, hogy a racionalizáció az ügyvédi munka szempontjából is keresztülvitessék. Párhuzamosan a racionalizálási ankéttal, a Budapesti Ügyvédúnió egy walutárisankéU megtartását is elhatározta, melynek előadójaként dr. Görög Frigyes működik. * Lapunk nem egyes pártoknak, hanem az ügyvédség egyetemes érdekeinek szolgálatában áll. Ezért szívesen közöljük a közérdekű tevékenységet kifejtő sszes ügyvédi alakulatok híreit és közleményeit. Ezen ankét célja a valutáris rendeletek tömkelegében kellő útmutatással szolgálni, az életviszonyokat csak keretként szabályozó jogszabályok alapján a felmerülő konkrét esetekben az ügyvédségnek tájékoztatást nyújtani arra nézve, hogy mikép gondoskodhatnak ügyfeleik jogos érdekeinek megvédéséről, a kivételes valutáris jogszabályok megsértése nélkül, e mellett az ankét rá fog mutatni a szóbanforgó jogszabályok hiányosságaira és javaslatokat fog előterjeszteni az ügyvédi praxis tapasztalatai alapján szükségesnek mutatkozó módosítások és könnyítések tekintetében is. A Budapesti Ügyvédúnió komolyan foglalkozni kíván végül azzal a kérdéssel, hogy miként lehetne a mai kereshetőségi lehetőségek mellett megszolgált ügyvédi munkadíjak behajtását legcélszerűbben biztosítani. Tudvalevőleg Franciaországban az ügyvédi költségtartozások csak naturális obligatiót képeznek, amelyek nem peresíthetők, minek folyománya, hogy az ügyvédek költségkövetelésüket kivétel nélkül előleg követélése útján biztosítják. Felmerült már most az a terv, hogy az ügyvédség legalább saját hatáskörében tegye kötelezővé az ügyek elvállalásával kapcsolatban az előleg kérését azzal a szankcióval, hogy az idevonatkozó kamarai határozat megsértése fegyelmi vétséget képez. Az e tárgyban a Budapesti Ügyvédúnió vezetőségéhez beérkezett indítvány szerint minden valamennyire indokolt esetben az ügyvédi Kamarák felmentést adhatnának az előleg kérési kötelezettség alól, úgyhogy az előlegadásra képtelen ügyfeleket a szóbanforgó intézkedés egyáltalán nem érintené, viszont azonban az ügyvédségnek biztosítaná azt, hogy megkapja költségeit azon ügyfelektől, akik a megbízás adásakor anyagilag még jól állottak, ele addigra, amig az ügy befejeződik, már tönkrementek. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy az ügyvédi költségfelszámításoknak túlnyomó része azon oknál fogva vált behajthatatlanná, mert az ügyfél a megbízás adása után vesztette el fizetőképességét, a kötelező előlegkérés kimondása tehát mindezen jövedelmeket az ügyvédség részére megmentené. A szóbanforgó indítvány felett, amely helyes szociális érzékkel megszüntetné azon egyenlőtlenséget, amely ma a nagy költségelőlegezést igénylő ügyek elvállalásánál a nagy ós kis ügyvédek között fennáll, a Budapesti Ügyvédúnió dr. Gerlóczy Endre vezetésével vitaülést fog tartani. A Budapesti Ügyvédek Gazdasági Pártja az 1931. év őszén folytatja eddigi működésót, amely egyrészt arra irányul, hogy az egész ügyvédséget érdeklő nagy kérdésekben egységes ügyvédi felfogás érvényesüljön, másrészt éppen e cél elérésére a közés ügyvédgazdasági jelentőségű kérdéseket és javaslatokat az Ügyvédi Körben péntek esténként és a kerületi szervezeteiben széleskörű ankéteken teszi megvitatás tárgyává. Az őszi munkaprogramra még szeptember végén kezdetét veszi. A dr. Wenczell, Rásó, Enessey vezetése alatt álló csoport október havában kezdi meg rendszeres összejöveteleit. A csoport minden hó első péntekén szélesebbkörű, meghívó szétküldésével kapcsolatos összejövetelt rendez a Hungária-szálló különtermében. Az Ügyvédek Reíormszövetsége vitaértekezleten foglalkozott a Budapesti Ügyvédi Kamarának az Igazságügyminiszterhez intézett felterjesztése kapcsán az ügyvédséget érintő kérdésekkel, különösen az egyetemi tanítás ós a joggyakorlati idő reformjával, az ügyvédi jogsegély kérdésével az alsófokú közigazgatási bíróság területén, a bíróságok tehermentesítésével a perenkívüli eljárásban, a szegény védelem díjazásának kérdésével, az ügyvédek kinevezésének biztosításával a megalkotandó békebíróságoknál, az ügyvédi gyám- és nyugdíjintézet fejlesztésével, az ügyvéd mentesítésével a bélyeg és illeték előlegezése alól, a végrehajtói díjakkal, végül a kamarai választottbíróság kérdésével. A nagyérdekű vitaülés értékes anyagát a Szövetség «Az Ügyvédség időszerű problémái)) cím alatt könyvalakban is közreadta. A «Ribáry-csoport» ügyvédbaráti társaságnak a miskolc—lillafüredi vándorgyűlésen megjelent tagjai és vidéki helyettesei szeptember 7-én Lillafüreden megbeszélést tartottak, melyen mintegy 60-an vettek részt. Az értekezlet megtárgyalta a helyettesítésekkel kapcsolatban felmerülő problémákat és megelégedéssel állapította meg, hogy a helyettesítési szervezet az ügyvédi szolidaritás legteljesebb átérzésc jegyében működik, a megbízó és helyettes ügyvédek kölcsönös javára. Az értekezlet elhatározta, hogy az ügyvédi vétív hasznosnak bizonyult intézményét a jövőben a vidéken is teljes erővel fogja propagálni, hogy annak elterjedését — ezen intézmény budapesti nagy népszerűségének megfelelően — a vidéken is biztosítsa. A Bűnügyi Védők Egyesülete ez idén is folytatja tevékenységét, melynek célja, hogy az ország büntető ügyekkel foglalkozó ügyvédségét működési körébe bevonja. A tavasszal megalakított szegedi osztály után a legközelebbi jövőben a debreceni osztály megalakítására kerül a sor. Előkészítésben van egy felolvasási ciklus az egyszerűsítési törvény büntető vonatkozású rendelkezéseinek a gyakorlatban mutatkozó hibáiról és a hibák orvoslásának lehetőségéről. Dr. Vámbéry Rusztem, «Az Ügyvédek Érdekvédelmi Pártjának)) elnöke : Pártunk arra törekszik, hogy az ügyvédi kamara ne csak «törvény által alkotott)) reprezentatív testület legyen, hanem az ügyvédi érdekek védelméért gerinces, meg nem alkuvó, kormányok előtt meg nem hunyászkodó küzdelmet folytasson. Nem érjük be az igazságügyminiszterek rokonszenvnyilatkozatainak szóvirágaival, hanem az immár közhellyé vált ügyvédi kereseti alkalmak sürgős megvalósítását kívánjuk. Nemcsak a magunk érdekében, hanem az igazságszolgállaiás és a közönség érdekében is, amelynek a diktatórikus rendeletek szomorú korszakában az ügyvédség az egyetlen támasza. Épp ezért mindenekelőtt a közszabadságokért harcolunk, amelyek nélkül az ügyvédség inane nomen-né süllyed. De kívánjuk ezenfelül az ügyvédi közterhek enyhítését, amelyek elviselhetetlen súllyá nehezültek, követeljük a Kamara adminisztrációjának racionalizá-