Ügyvédi Közlöny, 1931 (1. évfolyam, 1-14. szám)

1931 / 8. szám - Választások előtt

36 ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 8. SZÁM. felolvasott olyan pontos meghatározással van megállapítva, ami mellett az alperes­nek a felől, hogy a díjlevél alapján milyen érték erejéig vállal fizetési kötelezettséget, életviszonyainál fogva és az értelmesség kisebb fokát feltételezve is tájékozottnak kellett lennie. A megállapodásban ugyan utalás van arra, hogy a felperest a kikötött különdíj a folyamatban lévő és az alperes érdekében még esetleg indítandó perekben VP p-mikívüli eljárásokban kifejtett tény­oekért járó és akár bíróilag, akár egyességileg megállapítandó költségeken fe­lül illeti meg. Egymagában az azonban, hogy az utóbbi költség összege tekintetében az alperes tájékozott a díjlevél adásakor még nem volt és nem is lehetett, a díj levél érvényességét illetően közömbös körülmény, mert a kiemelt egyszerű utalás a különdíj ós a megállapítandó költség között nem létesít sem az összegszerűség, sem a díj levél érvényessége szempontjából összefüggést. Minthogy pedig az irányadóul maradt tény­állás szerint a díj levél kiállításakor az al­peres hitvestárson elkövetett gyilkosság miatt eljárás alatt állott és így az érdeké­ben kifejtendő ügyvédi tevékenység ter­mészete, terjedelme és külön jelentősége, valamint az alperes vagyoni helyzete mellett is, a kikötött díj nem mutat az alperes által vitatott aránytalanságra sem : a kir. Kúria a fellebbezési bíróság ítéletének rész­beni megváltoztatásával az alperest ma­rasztalandónak találta a kikötött jutalom­díj címén az elsőbíróság által helyesen ki­számított 4250 pengőt kitevő értékében is. (VI. 1650/1931. Elnök: Rácz, előadó: Ke­rekes.) Külföldi ügyvédség hírei. A párizsi barreau tagjai f. hó 3-ánPoincaré helyére új batonniert választottak. Köz­tudomású, hogy a köztársaság volt elnöke egészségi okokból e tisztségéről lemondott. E magas tisztségre ezúttal Léouzon le Duc-öt választották meg. A szavazás eredménye a következő volt. Leadatott 887 szavazat. Ebből fehér lappal szavaztak 39-en, a fenn­maradó 848 szavazatból 674 szavazat jutott Léouzon le Duc-re. A szavazás eredményét, melyet a jelenleg hivatalban levő batonnier Mailre Payen hirdetett ki, nagy lelkese­déssel fogadták. Maitre Payen a barreaunak Poincaré távozása feletti sajnálkozását fe­jezte ki. Azután áttért Léouzon le Duc ér­demeinek méltatására, Az új batonnier 1860. évi október havában Colombes-ban született. 1887. évben lelt tagja a barreau­nak és titkára a Cour de Oassation ügyvédjei conferenceának. Szemle. A wieni Internationales Anwaltsblatt tör­vénykezési reformjavaslatok («Reformvor­schláge für die Gerichtspflege») kidolgozá­sára pályázatot hirdetett. A pályázat iránt igen nagy volt az érdeklődés és különböző országok jogászaitól érkeztek be értékes dolgozatok. Örömmel jelentjük, hogy a bírálóbizottság dicséretben és jutalomban részesítette Moldoványi István kir. kúriai bíró, a budapesti közp. kir. járásbíróság elnökhelyettesének és Bibáry Géza ügyvéd­nek — lapunk egyik szerkesztőjének együttes pályamunkáját és így ezt a dol­gozatot is a legjobbnak ítélt néhány munka közé sorozta. Az első dijat ugyanis senkinek sem adták- ki. Moldoványi és Bibáry közös munkáját, amely a perrendtartás reformá­lása szempontjából igen értékes javaslatokat tartalmaz, főlapunkban legközelebb közölni fogjuk. Pénzproblémákról tartott előadást 1931, november 7-én Görög Frigyes kartársunk az OÜSz szegedi osztálygyíí lésén. Ez al­kalomra a szegedi kir ítélőtábla, törvény­szék és járásbíróság elnökei és bírái, Szeged városa, a szegedi Egyetem, Pénzügyigazga­lóság. Kereskedelmi és Iparkamara, a sze­gedi bankok és iparvállalatok vezetői teljes számban sereglettek egybe a városháza dísz­lennében, ezenkívül a szegedi ügyvédség vendégként üdvözölhette a nagyérdekű elő­adáson a Szegeden gyűlésező «Rotary»­ánüsokat is. Görög Frigyes már a budapesti ügyvéd­únió valutajogi ankétján bebizonyította, hogy a valutajogi kérdéseknek legalaposabb ismerője. Mindvégig lebilincselően érdekes és megnyerő előadásmódja, frázisoktól men­tes, de annál logikusabb érvelése Szegeden is a szenzáció erejével hatott és a közvéle­ménynek az aranypengővel szembeni szkep­szisét Szegeden is eloszlatta. Görög Frigyes előadásai valósággal hittérítő munkát jelen­tenek a valutánk iránti hit és bizalom meg­szilárdítása terén. A tudományegyetem Angyal szemináriu­mának a büntetőjog gyakorlati munkásai­val való kapcsolata, mely évek óta szünetelt, felújult. Az első előadó okt. 19-ón Zöldy Miklós, az igazságügyminisztériumba be­osztott ügyész volt, ki a gazdasági bűn­cselekmények fogalmi elhatárolásáról, leg­újabb szociális jelentőségéről és a jövőben kialakuló kriminálpolitika elveiről tartott nagyérdekű és gondolatokban gazdag elő­adást. November 9-én Dombováry Géza tar­tott előadást. Sajtószemle. Jogállam szeptember—októberi száma a mezőgazdasági haszonbérletekről szóló rendelet hatályossága kérdésében felmerült vitában Nizsalovszky Endre polemizál Szi­lágyi Arthur Károly hasonló tárgyú cikké­vel. Szerző, a kérdés legautentikusabb inter­pretátorja, maga is arra a konklúzióra jut, hogy bár a rendelet hatályos, de alkalma­zása esetén méltánytalan eredmények áll­hatnak elő és így az módosítandó lenne. A laj) gazdag tartalmából felemlítjük a következő cikkeket : Mendelényi László : A tiltott közlés Angliában. Tóth György : A holtnak nyilvánítás és törvényes szár­mazás védelme. Zsoldos Benő: Kiadatási problémák az angol jogban. Mezei István: Az új hadifogolyjogról. Igen hasznos mun­kát végzett Goldberger József a nemzetközi magánjogi szabályoknak a Kúria legújabb gyakorlatában való összegyűjtésével. Kereskedelmi Jog november 1-ei szama a részvényjog nálunk is fenyegető reform­jával kapcsolatban Kuncz Ödön a német novelláris részvényjogi reform és bank­felügyeletről, Reitzer Béla a részvónyjog egységesítéséről cikkeznek. A lap mellék­leteként megjelenő kurtel című folyóirat­ban Kelemen Sándor fűz reflexiókai n karteltörvény életbelépt el éséhez. Magyar Jogélet októberi száma Meny­háti Gyula: Kell-e numerus clausus? című cikkéljen összegezi a Jogtudományi Közlöny­ben legutóbb megjelent véleniénysorozatot, és mint. a numerus clausus híve, arra az eredményre jut, hogy az az elv megvaló­sítandó. Ugyancsak a numerus clausus mel­lett tör lándzsát Mészöly Imre. Érdeklő­désre I art bal számot még Molnár Márton Varázstükör című szellemes cikke, a Mis­kolc—lillafüredi vándorgyűlésről. A Minerva-féle illetéktáblázat Radó Sándor budapesti ügyvéd Összeállításában újból megjelent, amely az új jelzálogjogi illeté­keket, a bélyegilletékeket, az értékhatáro­kat, törvénykezési illetékeket, úgyszintén az ügyvédi díjszabást is tartalmazza. Kü­lönös ügyeimet érdemelnek azon táblázatok, amelyek a mindennap előforduló illetékeket: tartalmazzák és amelyek nagy könnyebb­séget jelentenek a leggyakrabban előforduló bélyegezéseknél. A törvénykezési illetékek igen áttekinthető táblázatba, vannak fog­lalva. Az Ügyvéd október hó 25-i száma be­jelenti, hogy Gál Jenő szerkesztésében meg­jelenő Büntetőjog ezentúl az Ügyvéd mel­lékleteként fog megjelenni. A főlapban vezetőhelyen a Budapesti Ügyvédi Kamará­nak az illetékrendelettel kapcsolatos rend­kívüli közgyűlésével foglalkozik. Kiemeljük Hódy János tervezetét, hogyan mentesít­hető az ügyvédi kar az illetékemelés alól. Király Ferenc válaszol Landau Bélának «Ügyvédnyomor és Lillafüred* címen. A büntetőjogban Gál Jenő «Ügyfélegyenlőség és l)üntetőreformok» címen panaszolja a védelem háttérbeszorításál az újabb bün­tetőrefon nokban. Igazságügyi vonatkozású rendeletek. 5970/1931. M. E. sz. rendelet a földteltér­rendezésre vonatkozó egyes határidők meg­hosszabbítása tárgyában. (1931. nov. 7. Bp. Közi.) Világosítsa fel a közönyös és kétkedő kartársakat az írógépszolgálat óriási elő­nyeiről. Ne lopja az idejét az alperesi vét íveknek a bíróságnál való kutatásával, hanem vegye állandóan igénybe az ügyvédi vétíveket, mert : ezek révén minden önt érdeklő kézbe­sítésről azonnali értesítést kap. Felelős szerkesztő: Dr. Teller Miksa V., Szalay-u. 3. (Tel.: 20-3-95.) Felelős kiadó: Vállas Lajos. Franklin-Társulat nyomdája: Géczy Kálmán.

Next

/
Oldalképek
Tartalom