Ügyvédi Közlöny, 1931 (1. évfolyam, 1-14. szám)

1931 / 8. szám - Választások előtt

8. SZÁM. ÜGYVÉDI KÖZLÖNY tatást egyszerűbbé, gyorsabbá ós olcsóbbá fogják tenni. Ezeknek a reformoknak azon­ban nem szabad kizárólag financiális szem­pontok szerint megtörténniük, hanem azok­nál figyelemmel kell lenni azokra a jogi ideálokra és vezórlőcszmékre, amelyek nél­kül egy modern jogállam igazságszolgál­tatása meg-nem lehet. A külföldi hasonló mozgalmak ismertetése után előadó a kétfokú perorvoslat meg­szüntetése, nevezetesen a fellebbezés eltör­lése mellett foglalt állást. Elgondolása szerint a kir. törvényszékek ítéletei ellen csak egyfokú perorvoslatnak volna helye a kir. Kúriához. Az egyesbírói rendszernek különben sem híve, ha azonban a fellebbezés eltöröltetnék, ami kétségtelenül garancia­fosztást jelent, ennek ellenében az elsőfokú bíráskodást feltétlenül meg kell erősíteni és garanciákkal kell kiépíteni. Ennek egyetlen módja van, t. i. a laikus elemeknek az elsőfokú bíráskodásba be­vonása. Tudja, hogy ez nálunk nem rokon­szenves gondolat, de utal arra, hogy ezen megoldás elől a nyugati államok egyike sem tudott kitérni és vagy a Schöffebírás­kodást vagy az esküdt bíráskodást kivétel nélkül alkalmazzák az elsőfokon. Különösen főbenjáró ügyekben, politikai és sajtóperek­ben az ítélkezéssel járó óriási felelősség ilymódon megoszlik a hivatásos és laikus bíró között, ami nemcsak a szakbíróság pozíciója érdekében kívánatos, de egyúttal arra is alapul szolgálhat, hogy az ilyen elsőfokú ítélettel szemben még az egyfokú perorvoslat is tetemesen megszorítható. Előadó tehát ezen ügyekben az esküdt­bíráskodás visszaállítását, a többi — ma tanácsi elintézést igénylő — törvényszéki ügyben a szakbíró (vagy bírák) mellett ülnök alkalmazását tartja kívánatosnak. A fennmaradó többi bűnügyet a kir. járás­bíróságok intéznék, de részben békebírák és szintén ülnökök bevonásával. ítéleteik ellen szintén csak egyfokú perorvoslatnak volna helye a kir. törvényszékhez. Egy ilyirányú átszervezéssel egyszerűsí­tés és gyorsítás azonnal, évek múlva pedig tetemes megtakarítás is volna elérhető. Elsőnek Finkey Ferenc kir. kúriai tanács­elnök szólt hozzá a nagy érdekességül elő­adáshoz és különösen jelentősebb bűnügyek­ben a kétfokú perorvoslati rendszer meg­tartása mellett foglalt állást. Az ítélőtábla megszüntetését sem helyesli, az esküdt­bíráskodásnak pedig csak bizonyos politikai és sajtópörökben engedne helyet. Nagy Emil ny. igazságügyminiszter az esküdtszék visszaállítása mellett foglalt állást. A vitát Degré Miklós elnök összegezte, a laikus bíráknak nem híve, az esküdtszékek vissza­állítására sem tartja a mai viszonyokat alkalmasaknak. A Magyar Jogászegylet kartelvita rende­zését vette programmjába, amely elsősor­ban azokat a határkérdéseket fogja tár­gyalni, milyen ügyek tartoznak a kartel­bíróság elé? ezek hogy konkurálnak a ren­des bíróságokkal, a választottbírósági íté­letek megtámadásával? stb A vitát a no­vember 21-én d. u. 6 órakor tartandó ülésen Ranschburg Nándor előadása vezeti be : «A kartelbíróság hatásköre és viszonya a rendes bírósághoz és választottbíróság­hoz» címen. Az előadást követő vitában eddig felszólalásra jelentkeztek : Kelemen Sándor, Király Ferenc, Meszlény Artúr és Sichermann Bernát. November 28-án — szombaton — d. u. 6 órakor a Magyar Jogászegylet az Inter­national Law Associationnal tart együttes ülést, amelyen Boér Elek közigazgatási bíró ad elő : (Az Egyesült-Államok háborús igényei Magyarország ellen» címmel. Ügyvédi Egyesületek. A «Budapesti Ügyvédúnió» új ankétját «a megrendszabályozott kamatról)) november 26-ára halasztotta, mert a kamat szabá­lyozása kérdésében a közeljövőben újbóli törvényes rendelkezések helyeztettek ki­látásba. Az ankét előadója Bruck Sándor lesz. Hozzászólásra eddig Rapoch Géza és Varannai István jelentkeztek. A Bűnügyi Védők Egyesületében Berend Béla ügyvédnek e hó 5-én a «Statárium»-ról megtartott előadásáról már mult számunk­ban megemlékeztünk. A nagysikerű elő­adást, amelyet a zsúfolt teremnek ügyvédek­ből és bírákból álló előkelő jogász közönsége lelkes tapsokkal köszönt meg, magas szín­vonalú vita követte, amelyen elsőnek Vám­béry Busztem szólalt fel, aki az egész témát átfogó szempontokból fűzött reflexiókat a statárium problémájához. Felszólaltak még Dombováry Géza, aki a vármegyei igazság­szolgáltatás életéből vett történelmi pél­dákat sorakoztatott fel és Sebestyén Ernő, míg az előadásnak és a vitának eredményét az elnöklő Bródy Ernő foglalta össze. Az előadásnak befejező részét egyébként a Jogtudományi Közlöny e heti számában közli. Az ügyvédi szervezet reformja. Az «Ügy­védek reíormszövetsége» az ügyvédi szer­vezet reformkérdéseinek, cl YK\ rtszám, a bifúrkáció és a szakügyvédség kérdéseinek megvitatása céljából október 30-án tartott ankétját november 6-án délután folytatta nagy érdeklődés mellett. A vitában igen sokan vettek részt. A Civiljogászok Vitatársaságának I. 1931. október hó 28-i vitaülésében Beck Salamon tartott előadást a tulaj donjogfenntartással kapcsolatos kárveszélyviselésről. Rámuta­tott arra a felemás helyzetre, amely annál­fogva áll elő, hogy az ily kikötéssel eladott ingó tulajdonképpen már a vevő érdek­szférájába kerül, mindazonáltal mégis az eladó tulajdonát képezi és ez alapon gya­korlatunk (P. H. T. 112. szám) a tulajdonos­eladót teszi felelőssé, az átadás dacára, a dolgot ért kárért. Ezzel szemben, előadó szerint, mivel a dolog legfőbb érdekeltje ilyenkor a vevő, és az őrizet is az ő személyé­ben forog fenn és mivel ennélfogva az eladó semmiféle ingerenciát nem gyakorolhat arra, hogy a vevő hogy és miként őrizze a dolgot : a kárveszélyt a vevőre kellene hárítani, mint azt különben egyes külföldi jogok teszik is. Az előadást élénk vita követte, amelyben Székely Lajos, Vági József, Fran­kéi Fái, László Árpád, Szigeti László, Schwarz Tibor, Doroghy Kálmán ós Molnár Márton a legkülönbözőbb szempontokból pro ós kontra foglaltak állást e kérdésben. Meszlény Artúr zárszavai rekesztették be az ülést. II. A Civiljogászok vitatársasága 1931. november 4-ón megtartott vitaülósében Blau György tartott előadást «Új valorizáció* cím alatt. Előadó párhuzamot vont egyfelől a háborút követő évek joggyakorlatában kialakult, majd pedig az 1928 : XII. tc.-vel létesített szabályozás, másfelől a pengő­értékre szóló pénzköveteléseknek arany­pengőben való meghatározása tekintetében kiadott 4560. és 4600/1931. M. E. sz. ren­deleteknek valorizációs rendelkezései kö­zött. Ismertette az arany- ós indexvsluta jogi és gazdasági természetét, végül egyes konkrét valutamagánjogi kérdéseket tár­gyalt. Az előadást követő vitában Bakovszky Menyhért, Görög Frigyes és Sichermann Frigyes szólaltak fel. A vita folytatásál november 18-án fél 7 órára halasztották el. A november 11-i vitaülés tárgya ifj. Szigeti Lászlónak «A magánjogi felelősség újabb okairól)) tartott nagyon értékes előadása volt. Az Ügyvédek Szilágyi Dezső Köre érde­kes tervet vetett fel. Oly intézményt kíván létesíteni, amellyel megkönnyíti és gyursítja, a gyakorlóügyvéd napi munkáját, szóval az ügyvédi munka kifejtésében a raciona­lizációt keresztülviszi és e mellett az új intézmény létesítése az abban foglalkozta­tott kartársak megsegítését is szolgálni kí­vánja. Az indítványozók elgondolása sze­rint az ügyvédi munkahivatal, amely ki­zárólag ügyvédeket és ügyvédjelölteket fog­lalkoztatna és amely kizárólag csakis ügy­védek részéről fogadna el megbízásokat, né­hány fillérnyi díj ellenében végezne el kere­setek benyújtását ós iktatását, jogerők nyil­vántartását, végrehajtási kiadmányok és kérvények benyújtását, végrehajtási- ter­minusok kieszközlését, az árverések jogere­jének megállapítását, cégadatok kijegyzé­sét stb. olykép, hogy a reggel benyújtott tudakozó-lapok alapján már aznap délben átvehető lenne a kívánt értesítés, amennyi­ben pedig azért délig nem jelentkeznének, úgy azt az ügyvédi munkahivatal a tuda­kozódó ügyvédnek azonnal postán elkül­dené. E tárgyban az Ügyvédek Szilágyi Dezső Köre október 31-ére értekezletet hívott össze, melyre a különböző ügyvédi pártokat meghívta és amely értekezlet a tervet életre­valónak találta. A Kúria VI. Tanácsának gyakorlatából. A budapesti kir. ítélőtábla nem ítélte meg a bíróilag megállapított költségen felüli, írásban kikötött jutalomdíjat az írni és olvasni alig tudó ügyfél tájékozottságának hiánya és lényeges tévedése okából. A kir. Kúria az ítélőtábla ítéletének ezt a részét megváltoztatta és a jutalomdíjat megálla­pította következő indokolással : A kir. Kúria alaposnak találta a felperes arra alapított panaszát, hogy a díjlevélben foglalt kötelezettségvállalás az alperes tájé­kozottságának a hiánya és lényeges tévedése okából tévesen mondatott ki érvényesít­hetetlennek. A nem vitás tartalmú díjlevól­ben ugyanis a különdíj az alperes előtt

Next

/
Oldalképek
Tartalom