Ügyvédi Közlöny, 1931 (1. évfolyam, 1-14. szám)

1931 / 8. szám - Választások előtt

8. SZÁM. ÜGYVÉDI KÖZLÖNY tatást egyszerűbbé, gyorsabbá ós olcsóbbá fogják tenni. Ezeknek a reformoknak azonban nem szabad kizárólag financiális szempontok szerint megtörténniük, hanem azoknál figyelemmel kell lenni azokra a jogi ideálokra és vezórlőcszmékre, amelyek nélkül egy modern jogállam igazságszolgáltatása meg-nem lehet. A külföldi hasonló mozgalmak ismertetése után előadó a kétfokú perorvoslat megszüntetése, nevezetesen a fellebbezés eltörlése mellett foglalt állást. Elgondolása szerint a kir. törvényszékek ítéletei ellen csak egyfokú perorvoslatnak volna helye a kir. Kúriához. Az egyesbírói rendszernek különben sem híve, ha azonban a fellebbezés eltöröltetnék, ami kétségtelenül garanciafosztást jelent, ennek ellenében az elsőfokú bíráskodást feltétlenül meg kell erősíteni és garanciákkal kell kiépíteni. Ennek egyetlen módja van, t. i. a laikus elemeknek az elsőfokú bíráskodásba bevonása. Tudja, hogy ez nálunk nem rokonszenves gondolat, de utal arra, hogy ezen megoldás elől a nyugati államok egyike sem tudott kitérni és vagy a Schöffebíráskodást vagy az esküdt bíráskodást kivétel nélkül alkalmazzák az elsőfokon. Különösen főbenjáró ügyekben, politikai és sajtóperekben az ítélkezéssel járó óriási felelősség ilymódon megoszlik a hivatásos és laikus bíró között, ami nemcsak a szakbíróság pozíciója érdekében kívánatos, de egyúttal arra is alapul szolgálhat, hogy az ilyen elsőfokú ítélettel szemben még az egyfokú perorvoslat is tetemesen megszorítható. Előadó tehát ezen ügyekben az esküdtbíráskodás visszaállítását, a többi — ma tanácsi elintézést igénylő — törvényszéki ügyben a szakbíró (vagy bírák) mellett ülnök alkalmazását tartja kívánatosnak. A fennmaradó többi bűnügyet a kir. járásbíróságok intéznék, de részben békebírák és szintén ülnökök bevonásával. ítéleteik ellen szintén csak egyfokú perorvoslatnak volna helye a kir. törvényszékhez. Egy ilyirányú átszervezéssel egyszerűsítés és gyorsítás azonnal, évek múlva pedig tetemes megtakarítás is volna elérhető. Elsőnek Finkey Ferenc kir. kúriai tanácselnök szólt hozzá a nagy érdekességül előadáshoz és különösen jelentősebb bűnügyekben a kétfokú perorvoslati rendszer megtartása mellett foglalt állást. Az ítélőtábla megszüntetését sem helyesli, az esküdtbíráskodásnak pedig csak bizonyos politikai és sajtópörökben engedne helyet. Nagy Emil ny. igazságügyminiszter az esküdtszék visszaállítása mellett foglalt állást. A vitát Degré Miklós elnök összegezte, a laikus bíráknak nem híve, az esküdtszékek visszaállítására sem tartja a mai viszonyokat alkalmasaknak. A Magyar Jogászegylet kartelvita rendezését vette programmjába, amely elsősorban azokat a határkérdéseket fogja tárgyalni, milyen ügyek tartoznak a kartelbíróság elé? ezek hogy konkurálnak a rendes bíróságokkal, a választottbírósági ítéletek megtámadásával? stb A vitát a november 21-én d. u. 6 órakor tartandó ülésen Ranschburg Nándor előadása vezeti be : «A kartelbíróság hatásköre és viszonya a rendes bírósághoz és választottbírósághoz» címen. Az előadást követő vitában eddig felszólalásra jelentkeztek : Kelemen Sándor, Király Ferenc, Meszlény Artúr és Sichermann Bernát. November 28-án — szombaton — d. u. 6 órakor a Magyar Jogászegylet az International Law Associationnal tart együttes ülést, amelyen Boér Elek közigazgatási bíró ad elő : (Az Egyesült-Államok háborús igényei Magyarország ellen» címmel. Ügyvédi Egyesületek. A «Budapesti Ügyvédúnió» új ankétját «a megrendszabályozott kamatról)) november 26-ára halasztotta, mert a kamat szabályozása kérdésében a közeljövőben újbóli törvényes rendelkezések helyeztettek kilátásba. Az ankét előadója Bruck Sándor lesz. Hozzászólásra eddig Rapoch Géza és Varannai István jelentkeztek. A Bűnügyi Védők Egyesületében Berend Béla ügyvédnek e hó 5-én a «Statárium»-ról megtartott előadásáról már mult számunkban megemlékeztünk. A nagysikerű előadást, amelyet a zsúfolt teremnek ügyvédekből és bírákból álló előkelő jogász közönsége lelkes tapsokkal köszönt meg, magas színvonalú vita követte, amelyen elsőnek Vámbéry Busztem szólalt fel, aki az egész témát átfogó szempontokból fűzött reflexiókat a statárium problémájához. Felszólaltak még Dombováry Géza, aki a vármegyei igazságszolgáltatás életéből vett történelmi példákat sorakoztatott fel és Sebestyén Ernő, míg az előadásnak és a vitának eredményét az elnöklő Bródy Ernő foglalta össze. Az előadásnak befejező részét egyébként a Jogtudományi Közlöny e heti számában közli. Az ügyvédi szervezet reformja. Az «Ügyvédek reíormszövetsége» az ügyvédi szervezet reformkérdéseinek, cl YK\ rtszám, a bifúrkáció és a szakügyvédség kérdéseinek megvitatása céljából október 30-án tartott ankétját november 6-án délután folytatta nagy érdeklődés mellett. A vitában igen sokan vettek részt. A Civiljogászok Vitatársaságának I. 1931. október hó 28-i vitaülésében Beck Salamon tartott előadást a tulaj donjogfenntartással kapcsolatos kárveszélyviselésről. Rámutatott arra a felemás helyzetre, amely annálfogva áll elő, hogy az ily kikötéssel eladott ingó tulajdonképpen már a vevő érdekszférájába kerül, mindazonáltal mégis az eladó tulajdonát képezi és ez alapon gyakorlatunk (P. H. T. 112. szám) a tulajdonoseladót teszi felelőssé, az átadás dacára, a dolgot ért kárért. Ezzel szemben, előadó szerint, mivel a dolog legfőbb érdekeltje ilyenkor a vevő, és az őrizet is az ő személyében forog fenn és mivel ennélfogva az eladó semmiféle ingerenciát nem gyakorolhat arra, hogy a vevő hogy és miként őrizze a dolgot : a kárveszélyt a vevőre kellene hárítani, mint azt különben egyes külföldi jogok teszik is. Az előadást élénk vita követte, amelyben Székely Lajos, Vági József, Frankéi Fái, László Árpád, Szigeti László, Schwarz Tibor, Doroghy Kálmán ós Molnár Márton a legkülönbözőbb szempontokból pro ós kontra foglaltak állást e kérdésben. Meszlény Artúr zárszavai rekesztették be az ülést. II. A Civiljogászok vitatársasága 1931. november 4-ón megtartott vitaülósében Blau György tartott előadást «Új valorizáció* cím alatt. Előadó párhuzamot vont egyfelől a háborút követő évek joggyakorlatában kialakult, majd pedig az 1928 : XII. tc.-vel létesített szabályozás, másfelől a pengőértékre szóló pénzköveteléseknek aranypengőben való meghatározása tekintetében kiadott 4560. és 4600/1931. M. E. sz. rendeleteknek valorizációs rendelkezései között. Ismertette az arany- ós indexvsluta jogi és gazdasági természetét, végül egyes konkrét valutamagánjogi kérdéseket tárgyalt. Az előadást követő vitában Bakovszky Menyhért, Görög Frigyes és Sichermann Frigyes szólaltak fel. A vita folytatásál november 18-án fél 7 órára halasztották el. A november 11-i vitaülés tárgya ifj. Szigeti Lászlónak «A magánjogi felelősség újabb okairól)) tartott nagyon értékes előadása volt. Az Ügyvédek Szilágyi Dezső Köre érdekes tervet vetett fel. Oly intézményt kíván létesíteni, amellyel megkönnyíti és gyursítja, a gyakorlóügyvéd napi munkáját, szóval az ügyvédi munka kifejtésében a racionalizációt keresztülviszi és e mellett az új intézmény létesítése az abban foglalkoztatott kartársak megsegítését is szolgálni kívánja. Az indítványozók elgondolása szerint az ügyvédi munkahivatal, amely kizárólag ügyvédeket és ügyvédjelölteket foglalkoztatna és amely kizárólag csakis ügyvédek részéről fogadna el megbízásokat, néhány fillérnyi díj ellenében végezne el keresetek benyújtását ós iktatását, jogerők nyilvántartását, végrehajtási kiadmányok és kérvények benyújtását, végrehajtási- terminusok kieszközlését, az árverések jogerejének megállapítását, cégadatok kijegyzését stb. olykép, hogy a reggel benyújtott tudakozó-lapok alapján már aznap délben átvehető lenne a kívánt értesítés, amennyiben pedig azért délig nem jelentkeznének, úgy azt az ügyvédi munkahivatal a tudakozódó ügyvédnek azonnal postán elküldené. E tárgyban az Ügyvédek Szilágyi Dezső Köre október 31-ére értekezletet hívott össze, melyre a különböző ügyvédi pártokat meghívta és amely értekezlet a tervet életrevalónak találta. A Kúria VI. Tanácsának gyakorlatából. A budapesti kir. ítélőtábla nem ítélte meg a bíróilag megállapított költségen felüli, írásban kikötött jutalomdíjat az írni és olvasni alig tudó ügyfél tájékozottságának hiánya és lényeges tévedése okából. A kir. Kúria az ítélőtábla ítéletének ezt a részét megváltoztatta és a jutalomdíjat megállapította következő indokolással : A kir. Kúria alaposnak találta a felperes arra alapított panaszát, hogy a díjlevélben foglalt kötelezettségvállalás az alperes tájékozottságának a hiánya és lényeges tévedése okából tévesen mondatott ki érvényesíthetetlennek. A nem vitás tartalmú díjlevólben ugyanis a különdíj az alperes előtt