Ügyvédi Közlöny, 1931 (1. évfolyam, 1-14. szám)

1931 / 7. szám - Megértjük, hogy azok az igazságügyi reformok [...]

ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 7. SZÁM. Budapesti Ügyvédi Kamara. A Budapesti Ügyvédi Kamara október hó 29-én rendkívüli közgyűlést tartott, amely az egyes hitelügyi kérdéseknek szabályozása tárgyában 5610/1931. M. E. szám alatt kibocsátott rendelet sérelmeivel, az Országos Ügyvédotthon támogatásának a kérdésével, valamint általában az ügyvédek gazdasági helyzetének megjavítására irányuló problémákkal foglalkozott. Pap József elnöki megnyitójában rámutatott arra, hogy a numerus clausus nem alkalmas eszköz a helyzet megjavítására és ezért más területeken kell keresni a reformokat. Lederer Aladár indítványára a közgyűlés nagy lelkesedéssel elhatározta, hogy Borah amerikai szenátort a békeszerződések revíziója érdekében történt állásfoglalása alkalmából táviratilag üdvözli. Pajor Rezső & kamara választmányának álláspontját ismertette a hitelügyi rendelettel kapcsolatban és rámutatott azokra a sérelmekre, amelyeket ez a rendelet okoz. Vekerdy Géza általános szempontokból kifogásolta az igazságügyi kormányzatnak az utóbbi idó'ben követett gyakorlatát, amely nemcsak ügyvédi kari érdekeket, hanem általában a hitelezők érdekeit súlyosan sérti és kifogásolta azt, hogy az igazságügyminiszter nem tudja az ügyvédség szempontjait sohasem érvényre juttatni. Boda Ernő ismertette ezután a közgyűlést összehívó 325 kolléga nevében a rendelet sérelmeit. Eészletesen foglalkozott a rendelet egyes intézkedéseivel, majd a közgyűlés elé terjesztette kidolgozott határozati javaslatát a rendelet módosítása érdekében, amelyet a rendkívüli közgyűlés teljes egészében elfogadott. Blauner Mór főtitkárnak az igazságügyi kormányzat terveiről tett bejelentése után a közgyűlés elfogadta Menyhárt Gyula azon javaslatát, hogy a javadalmas közmegbizatások után a segélyalap céljaira beszolgáltatandó 10 °/0-ából a fele összeg az Országos Ügyvédotthon javára adassék ki. A Budapesti Ügyvédi Kamara választmánya által kiküldött segélyezési bizottság október hó 30-án tartott első ülésében 53 kollégának a kérvényét bírálta el, akik a legutóbbi kamarai közgyűlés által létesített rendkívüli segélyalapból kértek sürgős támogatást. A bizottság összesen 7100 pengőt osztott szót a kérvényezők között. Hírek a vidéki ügyvédség köréből. A Szegedi Ügyvédi Kamara f. hó 25-én rendkívüli közgyűlést tartott, amelyen a szegedi és a kamarához tartozó vidéki ügyvédek nagy számmal jelentek meg. A rendkívüli közgyűlés legfontosabb tárgyát a szegedi táblának állítólag szóbanforgó megszüntetésével kapcsolatos állásfoglalás képezte. A felszólalók szerint stai isztikai adatok mutatják, hogy a szegedi tábla ügyforgalma nem a legkisebb a magyarországi ítélőtáblák között, dacára annak, hogy csak két törvényszék tartozik alája, és nemcsak Szeged és környéke szempontjából, hanem a közérdek ós az általános igazságszolgáltatási érdek szempontjából is nagyfontosságú nemcsak a szegedi tábla fenntartása, hanem annak újabb törvényszékekkel leendő kibővítése is. Eámutattak arra is, hogy irredenta szempontból sem szabad a szegedi táblát megszüntetni, mert látható és állandó jelét is kell mutatnunk azon reményünknek, hogy a szegedi tábla egész régi területe visszaállíttassék. A rendkívüli közgyűlés egyhangúlag úgy határozott, hogy minden illetékes tényezőnél memorandummal és küldöttségekkel fogja a szegedi tábla fenntartását és kibővítését kérelmezni. A rendkívüli közgyűlés foglalkozott az új illetékrendeletnek az ügyvédekre sérelmes rendelkezéseivel és azt határozta, hogy az igazságügyi kormányhoz memorandumot intéz, amelyben az ügyvédeket mentesíteni kéri az illetékért való felelősség alól. A tárgysorozat utolsó pontja az ügyvédi numerus clausus kérdése volt. E tárgyhoz szintén többen szólaltak fel, és azután oly értelmű határozat hozatott, amely szerint abban az esetben, ha az indítványozó, aki a numerus clausus melletti állásfoglalást ajánlotta, kidolgoz egy törvényjavaslattervezetet és ezt a kamara elé terjeszti, úgy a kamara érdemben foglalkozni fog azon kérdéssel, vájjon az ügyvédi numerus clausus, illetve az ezt életbeléptető javaslat mellett vagy ellen foglal-e állást. A közgyűlés által hozott határozat szerint u. i. ameddig valamilyen formában, részletesen kidolgozva, nem kerül az ügyvédek elé a numerus claususra vonatkozó javaslat, addig nem foglalhatnak állást sem mellette, sem ellene. Kaposvár. A 31,600/1931. I. M. sz. rendelet értelmében a Kaposvári Ügyvédi Kamara választmánya is megalakította a tömeggondnoki, vagyonfelügyelői, ügygondnoki ós zárgondnoki tisztségek betöltésénél figyelembe veendő alaplajstromot elkészítő bizottságot. A bizottság tagjai lettek : Bakonyi Lajos, Goldberger Ödön és Keresztury Lajos választmányi tagok. E szerint a Kaposvári Ügyvédi Kamara területén működő 132 ügyvéd közül az alaplajstromba csak 70 ügyvéd került. Országos Ügyvédszövetség. Az Országos Ügyvédszövetség szegedi osztálya nov. 7-én d. u. tartja meg tisztújító közgyűlését a szegedi Városháza dísztermében. Ennek a közgyűlésnek keretében Görög Frigyes budapesti ügyvéd «Pénzproblémák» címen előadást fog tartani. A közgyűlésen a helybeli hatóságok és bíróságok, valamint a kereskedelmi élet és pénzintézetek vezetői is meg fognak jelenni, ugyancsak képviselteti magát az Országos Ügyvédszövetség központi elnöksége is Fittler Dezső m. kir. udv. tanácsos, másodelnök vezetése alatt álló küldöttséggel. A küldöttség szombaton, nov. 7-én d. u. 2-20-kor indul a nyugati pályaudvarról. Minden ügyvéd érdeke és erkölcsi kötelessége, hogy a gópírószolgálatot a jegyzőkönyvek másolatainak igénybevételével, úgyszintén az ítéletek másolatainak megrendelésével támogassa. Magyar Jogászegylet. A Magyar Jogászegylet november hó 15-én délelőtt 11 órakor ünnepi teljes-ülést tart abból az alkalomból, hogy Grosschmid Béni, a magyar magánjog atyamestere november hóban tölti be életének 80-ik esztendejét. Az ünnepi ülésen Szladits Károly fogja Grosschmid Béni működésének jelentőségét méltatni. Az ünnepi ülés megbízásából azután háromtagú küldöttség fogja az egész magyar jogásztársadalom üdvözletét Grosschmid Béninek átadni. A Magyar Jogászegylet igazgató-választmánya ezért felkérte az öszszes jogászi testületeket, hogy az üdvözlő irat céljaira tagjaiknak minél számosabb aláírását küldjék meg. Ügyvédi Egyesületek. A Budapesti Ügyvédi Kör november 12-én este tartja meg társasvacsoráját a bírói, ügyészi és közjegyzői kar tiszteletére. Az egész jogásztársadalom osztatlan örömmel fogadta az Ügyvédi Kör kezdeményezését, amely a bírói és ügyvédi kar közötti harmóniát, az igazságszolgáltatás tényezőinek egymáshoz való közeledését óhajtja bensőségesebbé tenni és ennek a régen vajúdó problémának megoldását akarja elősegíteni. A bíróságok tagjai részéről is nagy megértéssel találkozott ez á terv, aminek fényes bizonyítéka, hogy a budapesti kir. ítélőtábla, a budapesti és a pestvidéki kir. törvényszékek, a központi, az I—III. kerületi és a pestvidéki járásbíróságok elnökségei megjelenésüket máris kilátásba hehelyezték. A Bibáry-csoport ügyvédbaráti társaság a mult hagyományainak jogán és a szebb jövő reményével ünnepli meg ezidén is az ügyvédi szolidaritást, melynek kiépítését a csoport legfőbb feladatának tekinti. A szolidaritás ünnepi estje 1931. nov. 21-én, szombaton este lesz a Hungária-szállóban, amelyen Gerlóczy Endre méltatja a szolidaritás serlegével az ügyvédi szolidaritást. Figyelemmel arra, hogy a vidéki kartársak közül is számosan bejelentették az estélyen való részvételüket, sikerült nevezettek számára igen kedvezményes áron elsőrangú elszállásolást biztosítani a Hungária és Bristol-szállókban. A társasvacsorát művészestély követi, melyen Svéd Sándor, a m. kir. Operaház fiatal és európai hírű művésze működik közre. A meghívó az est emelkedett szellemét kívánja dokumentálni akkor, amidőn Kölcsey Sándor tavalyi serlegbeszédóből idézi a következő szavakat : «Legyen tűz! Tűz! Égig csapó, hatalmas lánggal égő, mely egybe tud forrasztani mindnyájunkat és az egész nemzetet, mely izzásba hozza az akaratot, cselekvésre égeti a lelkeket, hogy közös erővel le tudjuk emelni a minden boldogulásunk tilalom keresztfájáról a megfeszített igazságot.)) A Bűnügyi Védők Egyesülete és a Budapesti Ügyvédi Kör f. évi november 5-én az Ügyvédi Kör nagytermében nagyszámú hallgatóság előtt felolvasó ülést tartott, amelynek tárgya Berend Béla ügyvédnek «A statáriumáról szóló értékes és érdekes előadása volt. Az előadó az aktuális témá-