Ügyvédi Közlöny, 1931 (1. évfolyam, 1-14. szám)

1931 / 7. szám - Megértjük, hogy azok az igazságügyi reformok [...]

I. évfolyam. 7. szám. Megjelenik minden szombaton. Budapest, 1931. nov. 7. IX ÜGYVÉDI KÖZLÖNY A JOGTUDOMÁNYI KÖZLÖNY MELLÉKLAPJA A MAGYAR ÜGYVÉDSÉG EGYETEMES ÉRDEKEINEK SZOLGÁLATÁBAN Szerkesztőbizottság: Elnök dr. Kövess Béla; dr. Erdély Sándor, dr. Gerlóczy Endre, dr. Kovácsy Dénes, dr, Ribáry Géza, dr. Teller Miksa. Szerkesztőség: Budapest, V., Szalay-u. 3. Telefon: 20-3-96. Kiadóhivatal: Budapest, IV., Egyetem-u. 4. Telefon: 86-6-17. TARTALOM. Megértjük. — Budapesti Ügy­védi Kamara. — Hírek a vidéki ügyvédség köréből. — Országos Ügyvódszövetsóg. — Ma­gyar Jogászegylet. — Ügyvédi Egyesületek. — Az Ügyvédi Tanács gyakorlatából. — A Kúria VI. Tanácsának gyakorlatából. — Az Ügyvédi Közlöny panaszkönyve. — Szemle. — Sajtó­szemle. — Igazságügyi vonatkozású rendeletek. Megértjük, hogy azok az igazságügyi reformok, amelyek eddig napvilágot láttak és amelyek most közelednek a megvalósulás felé, kivétel nél­kül és úgyszólván kizárólag a takarékosság jegyét viselik magukon. Ámde okulva az eddigieken, nem hallgathatjuk el a túl­hajtott takarékosság láttán keletkező' aggo­dalmakat sem. Mert — bár a takarékosság egyik legszebb polgári erény — mégsem lehet egyedüli és kizárólagosan irányadó szempontja a tervbevett igazságügyi re­formtörekvések megvalósításának. Bár­mennyire kényszerítő erővel hat is a szük­ség, mely szem előtt tartását reánk paran­csolja, nem homályosíthatja el azoknak a klasszikus vezérelveknek a fényét, amelyek az igazságügyi szervezet kiépítésében a mult idők nagy jogpolitikusait és igazság­ügyi vezérférfiait vezették. E vezérelvek között nem utolsó helyen áll a bírói függetlenség elve. Az alkotmányos állam polgárának személy- és vagyonbiz­tonsága, nyugalma és jóléte, polgári szabad­ságjogainak teljes épsége és zavartalan gya­korlása, a bírói függetlenségbe és pártatlan­ságba vetett bizodalmán keresztül mind­ezekben való komoly hite függ ettől. Az 1869 : IV. tc. 1. §-át, mely a bírói hatáskört a közigazgatástól elválasztja, 5. §-át, mely a bíró fizetésének sérthetetlenségét, 15. és 16. §-át, mely a bíró elmozdíthatatlanságát és áthelyezhetetlenségét biztosítja, 8—13. §-ait, melyek a bírót minden hasznothajtó mellékfoglalkozástól eltiltják, bizonyára ezeknek a mérhetetlenül fontos szempontok­nak a figyelembevételével alkotta meg a törvényhozás. De mindez egyoldalú és haszontalan intézkedés volna, ha az állam nem tudná biztosítani a bírónak azt a nem kevésbbé fontos függetlenséget, amely őt a megélhetés gondjaitól megszabadítja ; mert I ÜGYVÉDI HETIREND. j NOVEMBER 9-15. 9 | Hétfő Vil. Az Országos Ügyvédszövetség" könywiteltani tanfolyama az egye- Z tem kupolacsarnokában. • V2 7. Az ((Ügyvédi-Közlöny 11 szerk. biz.; ülése. ' Z 7. Az «Ügyvédek Szilágyi Dezsői Körén heti összejövetele. 2 iio i Kedd Vi7. Ügyvédjelöltek gyakorlati kikóp- 2 zése. Vészi Mátyás: Esetek a" kártérítési jog köréből. Va 7. A iRibáry-csoportu heti össze- • jövetele. " jll ! Szerda V2 7. Civiljogászok vitatársaságának ­előadása. Ifj. Szigeti László: A ma- « gánjogi felelősség xijabb alakjai. Z 112 ; Csütörtök 8. Az Ügyvédi Kör társasvacsorája I a bírói, ügyészi és közjegyzői karj tiszteletére. • 112 ; Csütörtök |13 ! Péntek V*7. Az «Ügyvédek Reformszö-; vétsége* heti összejövetele az • Ügyvédi Körben. 14 ; Szombat 6. Magyar Jogászegylet bün-I tetójogi szakosztályánaki ülése: Hozzászólás Rácz György- Z nek a politikai menedékjogról tar- j tott előadásához. Felszólalnak : • Miskolczy Ágost és Auer György. Z 15 ! Vasárnap i 11. Magyar Jogászegylet ünnepi j teljes-ülése Grosschmid Béni 80 • esztendős születési évfordulója al- Z kalmából. Szladits Károly előadása Z (Budapesti Ügyvédi Kamara). j Va4. A ^Budapesti Ügyvédúnió* heti* összejövetele. az a bíró, aki a maga és családja elsőrendű életszükségleteinek állásához, társadalmi helyzetéhez és kulturális szükségleteihez mért ellátásáról gondoskodni nem tud, füg­getlen bírónak nem tekinthető. Hogy kívánhatunk emelkedett gondolko­zást, nyugodt megfontoltságot, komoly el­mélyedést, higgadt per vezetést és pártatlan ítéletet attól a bírótól, akit az anyagi gon­dok terhe nyom, a szükség szorongat, akit a hivatásához nem méltó életmód elégedet­lenné tesz? Mi módon tudja elvonni magát attól a természetes emberi indulattól, amely kényszerítő erővel hajtja a szívét azok felé, akik — akár jogtalanságuk tudatában is — szegénységükre apellálnak? De vájjon mi­lyen lélekkel ítél meg az ilyen bíró az ügy­védnek egyetlen perben olyan összegű költ­séget, amilyen összegért neki hónapokig, sőt talán esztendeig kell dolgoznia? És váj­jon mi módon tud ellentállni a bíró, aki szükséget lát, gonosz emberek kísértésének? Talán ezek az aggodalmak ma még túl­ságosak. Hiszen jól emlékszünk még a ron­gy oskodó, fagyoskodó bírákra, akik maguk talpalták gyermekeik cipőjét. A bírói kar heroikus önmegtagadása kiállta már a nehéz idők tűzpróbáját, de nem szabad elfelej­teni, hogy azok rendkívüli idők voltak, amelynek tanulságait állandósítani nem le­het. A nélkülözés végre is győzedelmeskedne, ami végeredményben igazságszolgáltatásunk lezüllésére vezetne. Ezeket az aggodalmakat nem hallgat­hatjuk el akkor, amikor tudomásunk van arról, hogy az igazságügyi kormányzat az albíróiintézmény visszaállításai vette tervbe, ami valójában nem jelentene mást, mint azt, hogy az alsóbbfokú bíráskodást jórészt olyan bírák látnák el, akiknek havi fizetése nem érné el a 300 pengőt sem. Nézetünk szerint a bírák ma fennálló anyagi körül­ményei sem kielégítők. A kezdő bíró ma érvényben lévő javadalmazásánál még ala­csonyabb fizetésű bírák kinevezése pedig már egyenesen az alsóbíróság elproletári­zálódására vezetne, s hogy ez milyen veszélyt rejt magában, azt az igazságügyi kormány bölcs megítélésére bízzuk. Szerintünk a takarékosság elvének meg­valósítását nem itt kell keresni. Válasz­tassák el a szigorúan vett bíráskodás azok­tól a közfunkcióktól, amelyek még ma is a rendes bíróságok hatáskörébe tartoznak, a nélkül, hogy ellátásuk bírói tevékenységet igényelne, vétessék ki a rendes bíróság hatásköréből mindaz, ami nem bírói funk­ció, valamint azok a csekélyebb jelentőségű büntető ügyek, hol a cselekmény a közérdek sérelmével nem jár s ami ekként vissza­marad, annak ellátása bízassék a mainál kevesebb számú, de jól fizetett ítélőbírákra. Válogatás nélkül rendelje meg minden peres ügyében az összes jegyzőkönyvek és határozatok iratmásolatait, mert : ezzel a gépírószolgálat fennmaradását és a rend­hívül mérsékelten megszabott iratmásolati díjak fenntartását biztosítja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom