Ügyvédi Közlöny, 1931 (1. évfolyam, 1-14. szám)

1931 / 1. szám - Az Országos Ügyvédszövetség Miskolc-lillafüredi vándorgyűlése. - A vándorgyűlés határozatai

2 ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 1. SZÁM. az ügyvédi etikáról, dr. Mezey István Szovjetoroszország magánjogi rendszeréről, ifj. dr. Balázs Dezső az új kriminál-yszichológiáról, végül dr. Vészi Mátyás kártérítési 'problémákról. Hatalmas programm volt. * A komoly tárgyalások mellett az ünnepségek is méltó keretet adtak az ügyvédkongresszusnak. Miskolc város a vándorgyűlés résztvevőinek tiszteletére díszebédet adott, amelyen a szeretetreméltó házigazda, dr. Hodobay Sándor miskolci polgármester üdvözlését dr. Oppler Emil köszönte meg. Szemere Bertalan szobrát dr. Nyáry Béla, Kossuth Lajos szobrát dr. Erlach Sándor koszorúzta meg lendületes beszéd kíséretében. Dr. Gencsy Samuról, az OÜSZ miskolci osztálya első elnökéről dr. Sugár Gyula mondott emlékbeszédet. A Tapolca gyógyfürdői kirándulás, a lillafüredi tartózkodás, a miskolci kereskedő és gazdakörben tartott hangverseny, végül a miskolci ügyvédi kar fogadóestélye az Avashegy fennsíkján elfelejttették a vándorgyűlés résztvevőivel a mult és a jövő súlyos gondjait, ós kellemes emléket keltettek a résztvevőkben a miskolci ügyvédi kar részéről oly sok szeretettel előkészített vándorgyűlés társadalmi eseményei iránt. Különösen dr. Forgács Dezső, a Miskolci Kamara agilis titkára érdemelte ki az összes vendégek háláját fáradhatatlan munkájával. A záróülés elfogadta a bizottságok által előterjesztett határozati javaslatokat. Dr. Kölcsey Sándor magasan szárnyaló beszédében és dr. Putnoki Béla nagyhatású szónoklatában gyönyörködhettek még a vándorgyűlés záróülésének résztvevői, amelynek berekesztése előtt megérdemelt köszönetben részesültek dr. Király Ferenc, dr. Vadász Béla ós dr. Szalay Zoltán az előkészítéssel kapcsolatos munkálkodásukért. * Szép volt, tartalmas volt, kellemes volt. De mi lesz? * * * Helyénvaló és kegyeletes aktus volt dr. Gerlóczy Endre részéről, hogy a ^miskolc—lillafüredi vándorgyűlés megnyitó ülésén tartott ünnepi beszédében Pollák Illésről megemlékezett. Az elhunyt nagy ügyvéd nevének megemlítésére mintegy varázsszóra állott fel a gyűlés közönsége és néma meghatódottsággal adózott a halhatatlan emlékű vezérnek. * A megnyitó ülés szenzációja volt azon lenyűgöző hatás, amelyet Gerlóczy beszéde az egész hallgatóságban kiváltott. Mozaikszerűen idézzük ezen beszédnek egyes mondatait, amelyek méltán tarthatnak igényt arra, hogy megörökíttessenek. * «Az a puskalövés, amelyik a világháború frontján 17 évvel ezelőtt elsőnek eldördült, nemcsak egy ismeretlen katona életét oltotta ki, hanem szíven találta a jognak eszményi fogalmát és a jog állandóságába, annak feltétlen uralmába vetett, odáig megrendíthetetlennek látszó hitünket is, mert ez volt az a döntő pillanat, amelyben a jog helyét mindenütt a kivételes hatalom foglalta el.» * «A forradalmak után a kivételes hatalom a helyzet által indokolt szükségszerűséggel újra feléledt, de most már határozott retrográd irányzattal, mert a jogszabályok nem egyszer pártpolitikai jelszavaktól fűtött atmoszférában jelentek meg, ós amíg korábban a hatalomnak a forrása a jog volt, most a jognak a forrása lett a hatalom.» * «Az a kristálytiszta jog, amely régen a társadalom kijegecesedett ítélete gyanánt foglaltatott jogszabályba, nyomban elhomályosul és erkölcsi alapját is elveszti, mihelyt elhagyja a gyakorlati élet ösvényét és nem a közfelfogást tükrözi vissza, mert ha maradandó erkölcsösét ós jót akarunk alkotni, akkor a jogszabálynak harmóniában kell lennie az élettel, az egész emberi és nemzeti közösség lelki felfogásával és meggyőződésével.)) * «A rendeleti jogalkotás túltengése következtében ma már senki nincsen, aki a napról-napra termelt, egymással sokszor ellentétes jogszabályok tömegében magát kiismerni tudná. Nem is tudásunk többé, hanem egyedül csak jogérzetünk az, amely iránytű gyanánt vezet minket a jogi életnek ebben a nagy bizonytalanságában.)) * «Míg a boldog béke időszakában egy-egy törvény vagy rendelet a hosszantartó bölcs megfontolásnak és a lelkiismeretes mérlegelésnek szinte tökéletes megnyilvánulása volt, addig ma a nemzeti jogfelfogás gyakran figyelmen kívül marad, ós ebből származnak a gyors, gyakran elhamarkodott és elhibázott elhatározások, a fantasztikus rögtönzések és a váratlan meglepetések.)) «Az évezredek hagyományaiban kikristályosodott klasszikus jog nem szervezetében és örök hivatásában van megtámadva, hanem csupán funkcionális zavarokban szenved.)) * «A jog nem öncél, hanem csak eszköz az állampolgárok boldogulására, és éppen ebben van a jogeszmének legmagasabb emberi hivatása, melyet azonban eszményi tökéletességgel csak akkor tölthet be, ha a nemzet közfelfogásából ered és a jogalkotásban, a jog alkalmazásában ós a jog érvényesülésében egyaránt a nemzeti akarat tekintélyére támaszkodhatik.» * «Hogy ezt az Ideált elérhessük, ahhoz mindnyájunkban egységes, emelkedett szellemnek kell kialakulnia, ehhez pedig nem szükséges más, mint a közérdek önzetlen szolgálata, a nemzet minden tényezőjének összefogása, minden állampolgárral szemben az egyenlő elbánás, a tehetség, becsület és jellem egyenlő és kizárólagos érvényesülése, a lelkeknek a jelszavaktól való felszabadítása, végül pedig a kritika jogának és a sajtó szabadságának biztosítása.)) A vándorgyűlés határozatai. I. Ügyvédi kérdések. A Vándorgyűlés mindenekelőtt kívánja a szabadságjogok, különösen a sajtó- és a gyülekezési szabadság, valamint az esküdtszék visszaállítását. Szükségesnek tartja az ügyvéd teljes szólás-, írás- és cselekvésszabadságának intézményes biztosítását, az ügyvédi hivatásnak a hatóságokkal és harmadik személyekkel szemben való fokozottabb védelmét, az ügyvéd ellen intézett támadásoknak sui generis bűncselekménnyé minősítését és megfelelő pönalizálását. Felkéri a Vándorgyűlés az igazságügyminiszter Urat, hogy a vezetése alatt álló minisztérium ügyvédi ügyeket intéző osztályába hosszabb tényleges gyakorlatot folytatott ügyvédeket is hívjon be, és hogy a kodiíikációs bizottságba megfelelő számú értékes ügyvédi és jogászi múlttal rendelkező gyakorló-ügyvédet vonjon be. Kívánja a Vándorgyűlés az ügyvédi kar anyagi megerősítése érdekében újabb munkaalkalmak teremtését, a szegény védelem ós a szegény jogos kirendelések ós megbízások díjazását, az összes fizetéses hatósági kirendelések igazságos és befolyásmentes elosztását, az ügyvédi munka közfunkció jellegének elsősorban a hatóságok részéről való elismerését. Sürgősnek tartja az ügyvédi összeférhetetlenségnek álláshalmozásokat kizáró szabályozását. Sajnálattal állapítja meg, hogy az ügyvédi hivatás korszerű gyakorlását törvényhozási intézkedésekkel, így legutóbb a Te. útján is, mind szűkebb térre szorították. Az ügyvédség gazdasági szervezkedéséi életbevágóan szükségesnek tartja, egyben az ügyvédi Kamarákat autonóm hatáskörben fokozottabban kívánja érdekképviseleti szervekké kifejleszteni. Szükségesnek tartja a revizori képesítés megszerzésének megkönnyítését gyakorlóügyvéd számára, és e célból az egyes Kamarák területén tanfolyamok létesítését. Ezenkívül mint legsürgősebb teendőket kívánja a Vándorgyűlés : az okirati kényszerről szóló javaslat mielőbbi megalkotását és annak olyan módosítását, amely a közjegyzőknek a magánokiratok felvételét továbbra is eltiltja és az ügyvédektől semmiféle munkaterületet el nem von, az ügyvédeknek az illeték lerovásáért való felelősségének megszüntetését, hatályos ügyvédi képviseletet köz- és magánalkalmazottak fegyelmi ügyeiben, középfokú közigazgatási bíróságok felállítását és azok előtt kötelező ügyvédi képviseletet, a Te. óletbeléptetési rendeletében megjelölt, perorvoslatokat korlátozó értékhatárok megváltoztatását és a régi perorvoslati értékhatárok visszaállítását, a bírósági végrehajtók államosítását, de elsősorban a végrehajtói dijak mérséklését, a portóköteles bírói határozatok és árverési hirdetmények portóköteles jelzéssel való küldésének megszüntetését.