Ügyvédi Közlöny, 1931 (1. évfolyam, 1-14. szám)

1931 / 1. szám - Az Országos Ügyvédszövetség Miskolc-lillafüredi vándorgyűlése. - A vándorgyűlés határozatai

I. évfolyam. í szam. Budapest, 1931. szept. 15. ii ÜGYVÉDI KÖZLÖNY A JOGTUDOMÁNYI KÖZLÖNY MELLÉKLAPJA A MAGYAR ÜGYVÉDSÉG EGYETEMES ÉRDEKEINEK SZOLGÁLATÁBAN Szerkesztőbizottság: Elnök dr. Kövess Béla; dr. Erdély Sándor, dr. Gerlóczy Endre, dr. Kovácsy Dénes, dr. Ribáry Géza, dr, Teiler Miksa, Szerkesztőség: Budapest, V., Szalay-u. 3. Telefon: 20-3-95. Kiadóhivatal: Budapest, IV., Egyetem-u. 4. Telefon: 85-6-17 T AKTA LOM. Dr. Kövess Béla: Beköszöntő. — Az Országos Ügyvódszövetség Miskolc— lillafüredi vándorgyűlése. — Budapesti Ügyvédi Kamara. — Hírek a vidéki ügyvédség köréből. — Országos Ügyvódszövetsóg. — Magyar Jogászegylet. — Ügyvédi Egyesületek. — Az Ügyvédi Közlöny panaszkönyve. — Külföldi ügyvédség hírei. — Szemle. — Sajtószemle. — Törvények. — Igazságügyi vonatkozású rendeletek. Beköszöntő. A magyar jogi szaklapok száma nem kevés, sőt talán több is annál, mint amenynyit a gazdaságilag nagyon megtépázott jogászközönség és különösen a száklapok legszorgalmasabb olvasója, a magyar ügyvédség fenntartani képes. Ha ezzel a kétségbevonhatatlan ténnyel szemben az «Ügyvédi Közlöny» első számával ma mégis a magyar ügyvédtársadalom elé lépünk, úgy érzem, hogy ennek a lépésünknek magyarázatával tartozunk. A jogi szaklapok eddig is szívesen foglalkoztak olyan kérdésekkel, amelyek a magyar ügyvédséget közelről érdeklik és ezirányú működésüket mindannyian meleg figyelemmel kísértük, az «Ügyvédi Közlöny» megindítását azonban a kar érdekében mégis szükségesnek találtuk, mert az ügyvédségnek mai szomorú helyzete egyenesen megkívánja, hogy olyan sajtóorgánum álljon rendelkezésére, amely minden egyoldalúságtól vagy ügyvédi pártpolitikától menten, egyetlen ós kizárólagos céljának csak d*z ügyvédi kérdések tárgyalását és előmozdítását tekinti. Az «Ügyvédi Közlöny»-nyel komoly és közérdekű célokat óhajtunk megvalósítani. Olyan új szaklapot kívánunk kartársaink kezébe adni, amely a törvényhozás, igazságszolgáltatás, az általános jogélet, valamint a jogirodalom jelenségeit elsősorban az ügyvédség szemszögéből vizsgálja, azoknak ügyvédi vonatkozásaival foglalkozik, teljesen független minden partikuláris vagy személyi érdektől és csak az ügyvédi kar egyetemes érdekeinek megfelelő szellemben tárgyal minden kérdést. Kitűzött célunknak megfelelően állandóan napirenden fogjuk tartani a kari kérdéseket: és törekvéseket, igyekezni fogunk a kar közérdekű munkája és minden megmozdulása iránt a fokozottabb érdeklődést felkelteni, hogy a testületi szellem ébrentartása révén a kari érdekvédelemmel járó önzetlen és céltudatos erőkifejtés számára a kar minél szélesebb rétegeit megnyerhessük. Lapunk a «Jogtudományi Közlöny» melléklete gyanánt fog hétről-hétre megjelenni, és mivel az «Ügyvédi K.özlöny» kizárólag csak az ügyvédi kart érdeklő híreket és tényeket fog közölni, ezért a főlap lesz az, amely régi tradícióihoz híven ezentúl még fokozottabb mértékben nyitja meg majd hasábjait olyan cikkek számára, amelyek az ügyvédkérdéssel és a kar gazdasági, etikai vagy egyéb hivatásbeli vonatkozásaival kívánnak foglalkozni. Nekünk, akik a Franklin-Társulat eléggé meg nem hálálható áldozatkészsége folytán az «Ügyvédi Közlöny»-t útjára bocsátjuk, az volt a szándékunk, hogy olyan hetilapot adjunk a kartársak kezébe, amely tájékoztassa őket az elmúlt és a legközelebbi hét ügyvédi szempontból minden jelentőséggel bírható eseményéről, mégpedig a legteljesebb tárgyilagossággal, távol minden egyéni vagy csoportérdektől. Azzal a hittel bocsátjuk hát útjára az «Ügyvédi Közlöny*) első számát, hogy kartársaink meggyőződve szándékunk komolyságáról és az annak megvalósítására irányuló törekvésünk őszinteségéről, támogatni fogják lapunkat az egyetemes ügyvédi érdekek elfogulatlan szolgálatában! Dr. Kövess Béla. Az Országos Ugyvédszövetség Miskolc—lillafüredi vándorgyűlése. Súlyos időkben ült össze az Országos Ügyvédszövetség miskolc—lillafüredi vándorgyűlése. Komoly aggodalmak előzték meg annak megtartását, tiszteletreméltó megfontolások alapján beható tanácskozás tárgyává tétetett, hogy a mai kritikus idők alkalmasak-e a vándorgyűlés megtartására. Az Országos Ügyvédszövetség tisztikara a vándorgyűlés megtartása mellett döntött, az ország minden részéből nagyszámban összesereglett kartársak szankcionálták a tisztikar döntéséi. A Werbőczy István serleglakoma volt a l><-vezetője a vándorgyűléssel kapcsolatos ünnepségeknek. Dr. Nagy Emil revíziós beszéde mély hatást keltei 1. Az ünnepélyes megnyitó ülés emelkedett hangulatban folyt le. Szeretettel köszöntötte az egész gyűlés közönsége dr. Fiitler Dezsőt az elnöki szókben, szimpátiával köszöntötték az igazsagügyminiszter képviseletében megjelent dr. Kirchner Viktürt, bár megállapítható,, hogy a rokonszenvnyilvánítás inkább a megjelent személyének szólott, mint azon üzenetnek, amelyet az igazságügyminiszteri kiküldött magas megbízója nevében tolmácsolt. Megállapíthatni véljük, hogy a miniszteri üzenet azt a kis reményt is eloszlatta, amellyel az ügyvédség sorsának jobhrafordulását a miniszteri segítségtől remélte. A megnyitó ülés igazi eseménye dr. Gerlóczy Endre ünnepi beszéde volt, aki mellett még dr. Vap József, dr. Szabó János és vitéz dr. Bielek István mondottak tetszéssel fogadott beszédeket. A megnyitó ülés után azonnal munkába fogtak a bizottságok,, éspedig az I. számú bizottság az ügyvédi problémákat, a II. bizottság a jogalkotási problémákat, a III. bizottság a hitelező védelmének kérdését, a IV. bizottság az aktuális valutáris kérdéseket tárgyalta. Különösen az I. és IV. számú bizottságok tárgyalásai keltettek érdeklődóst, az utóbbi keretében dr. Görög Frigyes és dr. Kollár László tartottak nagy érdeklődéssel fogadott előadást. * Külön előadást tartottak dr. Deutsch Maurus, a bécsi magy. kir. követség jogtanácsosa cMit kell tudni a magyar ügyvédnek az ausztriai jogból) címen, dr. Király Ferenc a gazdasági jogról, dr. Auer Pál a nemzetközi szerződések revíziójáról, dr. Nyulászi János valutáris és devizakérdésekről, dr. Varannai István a részvénytársasági jogbani reformtörekvésekről, dr. Geöcze Bertalan a nemzetközi jog új 'problémáiról, dr. Kramer Emil