Tőzsdei jog, 1940 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1940 / 7. szám

XXVII Ab állomás vagonba rakva, eladás esetén a csomagolás hiányából és a hibás berakásból szármaó kárt az eladó a vevőnek megtéríteni tartozik. 247/1940. szám. Indokok. Alperes kérte felperest keresetével elutasí­tani és a perköltségek megfizetésére kötelezni. Védekezésének lényege az volt, hogy a berakásnál gondatlanságot nem követett el, ez már azért is ki van zárva, mert különben a vasút az árut nem vette volna fel. Tagadta az elszóródás tényét, az összegszerűséget nem tette vitássá. Minthogy fel­peres az F2., alatt becsatolt tényálladéki jegyzőkönyvvel igazolta, hogy a kérdéses vagon kinyitásakor mindkét ajtónál az alkalmazott magándeszkák el voltak mozdulva, miáltal közöttük kisebb-nagyobb rések keletkeztek, melyeken erős szóródás volt látható, minthogy ezen közokirattal szemben a feladást végző uradalmi intézőnek mivel sem támogatott vallomása az ellenkezőnek a bizonyítására elegendő úgysem volna, ezért a bíróság az alperes által felajánlott bizonyítás mellőzésével megállapította, hogy al­perest a berakás tekintetében mulasztás terheli. Minthogy pedig az árut a felperes ab Somogyvár állomás vagonba rakva vásárolta, ennélfogva al­peres a csomagolás hiányából és a hibás berakodásból származott összeg­szerűleg nem vitás kárt a felperesnek megtéríteni tartozik, miért is a bíróság alperest a kereseti követelés megfizetésében elmarasztalta, egyben mint pervesztest a felmerült perköltségek és illetékek megfizetésére kötelezte. Budapest, 1940. évi május hó 31. napján. Friedlánder Emil s. k., a válasz­tott bíróság elnöke. Büchler Izsó választott bíró. Dr. Latzkó Vilmos válasz­tott bíró. Dr. Adorján Ferenc s. k., jogügyi titkár. Paritás és irány Budapest, ex Budapest eladás esetén bármely vidékről származó áru szállítható, ha tehát az eladó által tervelt helyről áradás, vagy vagonhiány miatt a szállítás nem volt lehetséges, úgy az eladó nem mentesül a szállítás alól. 208/1940. szám. Indokok. A bíróság alperes védekezését alaposnak találta. Minthogy a kötlevél szerint az eladás paritás és irány Budapest, ex Budapest történt, és így felperes bármely vidékről származó árut szállít­hatott volna, minthogy abból, hogy felperes az első visszautasított szállí­tást Szilasbalhásról teljesítette, nem következik, hogy a pótszállításnak is ugyanonnan kellett volna történni, minthogy az a körülmény, hogy az árvíz a szállítás idejében Szilasbalháson a hidakat elsodorta és március 18-án állítólag nem lehetett vagont kapni, nem mentesítette felperest a kellő idő­ben való szállítás alól, hiszen felperesről, amelynek az országban igen nagy hálózata és szervezete van, nem lehet feltételezni, hogy másutt ne rendel­kezett volna a tengerivel, de különben is a kérdéses időben a tengeri be­szerzésének akadálya nem volt, mindezeknél fogva felperes lévén a mu­lasztó fél, az alperestől kártérítést nem követelhet, ez okból felperest keresetével elutasítani, egyben mint pervesztest a felmerült perköltségek és illetékek megfizetésére kötelezni kellett. Budapest, 1940. évi június hó 14. napján. Dr. Domony Móric s. k., egyesbíró. Dr. Adorján Ferenc s. k., jogügyi titkár.

Next

/
Oldalképek
Tartalom