Tőzsdei jog, 1940 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1940 / 1. szám

VIII. évfolyam, l. szám Budapest, 1940 január hó TŐZSDEI JOG A GAZDASÁGI JOG MELLÉKLETE Rovatvezető: Dr. Adorján Ferenc csoportvezető jogügyi titkár A „Tőzsdei Jog"-ot érintő megkeresések „Tőzsdei Jog" Tőzsdepalota III. em. címre küldendők Alaki jog. Határidőügylet megkötésénél nem kell mind a két félnek a tőzsdeteremben együttlennie, mert az áruüzleti leszámolás tagjai a Leszámoló Irodánál benyújtott belépési nyilatkozatukban a leszámolásból eredő minden peres kérdésre nézve a leszámolás minden résztvevőjével szemben alávetik magukat a tőzjdebíróság kizárólagos illetékességének, így a leszámolásból keletkező perben egyik fél sem emelhet joghatályosan kifogást hatáskör hiánya miatt. 575/1938. szám. Végzés. A bíróság alperes pergátló kifogását elveti és a feleket a per érdemének tárgyalására utasítja. Indokok. A keresetlevél szerint alperes 2000 mm 1938 augusztus határidőben szállítandó tengerire vonatkozólag a girókiutalás dacára az áru bemutatására és szállítására vonatkozó kötelezettségének nem tett eleget, miért is felperes a szokványok 82. §-a alapján 1% kötbér megtérítését igényelte, augusztus 31-én kelt óváslevelében pedig értesítette alperest, hogy a 91. § b) pontja alapján követeli tőle a felmerült árkülönbözetnek és egyéb kárának megtérítését. Az első tárgyaláson, a keresetlevél felolvasása után kiegészítette, illetve helyesbítette keresetét, előadván, hogy felperes mint a Stux Gyula és Hugó cég engedményese lép fel és az engedményezés bizonyítására becsatolta F/3, alatt az 1938 október 13-án kelt engedmény-okiratot. Alperes pergátló kifogást emelt a bíróság hatáskörének hiánya miatt. Elsősorban azt vitatta, hogy a hatáskör a keresetlevél szerint bírálandó el, minthogy pedig az F/3, alatti engedményezés a tárgyalás napján kelt, kétségtelen, hogy felperesnek a keresetlevél benyújtásakor nem volt követelése alperessel szemben, tehát ezen nem létező követelésre vonatkozólag a tőzsdebíróságnak nem is lehetett hatásköre. — Másodsorban azt vitatta, hogy az engedményező Stux Gyula és Hugó cég és alperes között felmerülő perre sem lenne hatásköre a tőzsdebíróságnak, mert keresetlevelében felperes kizárólag az 1881 :LIX. tc. 94. §-ának a) pontjára hivatkozik, ez a pont pedig csak olyan esetekre vonatkozik, amelyekben a peres felek a tőzsdén kötöttek egymással ügyletet, azonban nem vitás, hogy alperes és a Stux cég a peresített ügyletet nem kötötték meg egymással a tőzsdeteremben, hanem csak a girókijelölés folytán kerültek egymással kapcsolatba. Vitatta, hogy a girókijelölés nem pótolja a szigorúan értelmezendő törvényben megkívánt ügyletkötést. Felperes kérte a pergátló kifogás elvetését. Közömbös, hogy ő a keresetlevél-