Tőzsdei jog, 1938 (6. évfolyam, 1-11. szám)

1938 / 8. szám

8. sz. TŐZSDEI JOG 31 lek azon további kikötése, mely szerint az áru vételára duplikát, vagy kiutalólevél ellenében volt fizetendő. A fedezetadás kikötése nem tette bur­kolt határidőügyletekké ezeket az ügyleteket, mert a fedélzet tulajdonképpen előleget jelent és köz­tudomású, hogy az ügyletek igen jelentékeny ré­szénél nemcsak a vételár egy része, hanem a tel­jes vételár előre fizetendő. Az áru fajsúlyának a kikötése is készáruterményügyletre vall, mert ha­táridőügyletnél fajsúly nem köthető ki, stb. A peres felek közölt létesült tengerihatáridő­ügyletekre vonatkozólag alperes nem tagadta, hogy az ilyennek kötésére jogosult volt és elismerte, hogy az azokra eszközölt önkéntes teljesítése, mint naturális obligáció hatályos. Azon védekezé­sét, hogy felperes ezen ügyleteket nem volt jogo­sítva lebonyolítani, mert a 4083/T. 1936. számú tőzsdetanácsi hirdetményben előírt q.-kénti 70 filléres fedezetlen árkülönbözet nem állott fenn, a bíróság nem tartotta alaposnak. Ugyanis I.-rendű alperes nem tagadta, hogy ezen ügyletekre a fel­peres által megjelölt q.-kénti 10 pengő összesen 3000 pengő alapfedezetet tartozott nyújtani és nem volt vitás az sem, hogy I.-rendű alperes az A/3, alatti felperesi elszámolásban kért alapfede­zetet nem fizette le. Ily körülmények között fel­peres jogosult volt az alapfedezet hiánya miatt a tengerihatáridőkötéseket is lebonyolítani, tekin­tet nélkül arra, hogy a hivatkozott tőzsdetanácsi hirdetményben megjelölt 70 filléres fedezetlen ár­különbözet nem állott fenn. Budapest, 1938. május 23. napján. Dr. Koós, a választott bíróság elnöke, Országh választott bíró, dr. Klár s. k. választott bíró, dr. Duchon Lipót s. k. jogügyi titkár. 53. 281/1938. Vb. A kereseti előadás szerint al­peres felperestől 1937 július 23-án 300 mázsa Duna-tiszai 80 kg fajsúlyú búzát vásárolt 21 pengő 85 filléres áron, 1937 július 30-án további 300 q 80 kg-os Duna-tiszai búzát 21 P 40 filléres áron, végül ugyanaznap 300 q pestmegyei szokvány­rozsot 20 pengős vételáron. Mind a három kötésben eladott á rut az alperessel létrejött küiön megállapodás értelmében felperes 1938 ápri­lis 30-ig tárolta a vevő részére havi 10 filléres raktárdíj és a számlatartozás után 6% kamat meg­térítése ellenében. Ezen ügyletek elszámolása és lebonyolításából kifolyólag alperes tartozik fel­peresnek x pengővel. Alperes védekezése szerint a kötlevelekben fog­lalt árumennyiség, továbbá az a kikötés, hogy bár prompt szállítás volt kikötve, felperes mégis elvállalta, hogy raktárdíj fizetése ellenében az alperes áruját 1938 április 30-ig tárolja, végül az a kikötés, hogy alperes fedezet adására kötelezte magát, azt igazolják, hogy a felek között nem készáruügyletek, hanem határidőügyletek jöttek létre. Minthogy ezen ügyletek az 1930. XXII. t.-c. 40. §-a alapján tilos és érvénytelen ügyletek, ennélfogva ezekből kifolyólag felperes semmi kö­vetelést nem érvényesíthet az alperes ellen. A bíróság az alperes védekezését alaptalannak ta­lálta. Eltekintve attól, hogy az ügyletkötés idején búza-határidőügyletet kötni nem lehetett, rozs­határidőügyletek kötése azonban meg volt engedve; ha tehát az alperes tényleg nem kész­áruügyletet, hanem határidőügyletet akart volna kötni, úgy semmi oka sem volt arra, hogy a rozs­ügylet tekintetében a kereseti ügyletkötésnek a módját válassza, a bíróság a becsatolt kötlevelek és az azokhoz fűzött megállapodások alapján tényként állapította meg, hogy az ezen kötlevelek­ben foglalt ügyletek, amelyekben a származási vidék és a fajsúly fel van tüntetve és tárolás van kikötve, szóval olyan feltételek szerepelnek, ame­lyek a tőzsdei határidőügyletcknél ki vannak zárva, tényleg effektív, nem pedig határidőügy­letek. Hogy a jelen esetben a peres felek között nem jött létre tőzsdei határidőügylet, ezt a bíró­ság az 1930. évi XXII. t.-c. életbeléptetése és végrehajtása tárgyában kiadott 3300/1930. M. E. számú rendelet 119. §-a alapján is megállapítha­tónak találta. A most hivatkozott szakasz ugyan­is kimondja, hogy tőzsdei határidőügyletnek csak az olyan határidőügyletet lehet tekinteni, melynél a felek kifejezett, vagy hallgatólagos megállapo­dása szerint a tőzsdei áruüzleti szokásoknak a határidőügyletekre vonatkozó szabályai az irány­adók. Minden kétségen felül áll, hogy a kereseti kötlevelekben foglalt ügyletek tekintetében a fe­leknek sem kifejezett, sem hallgatólagos megálla­podása nem irányult arra, hogy ezen ügyletek te­kintetében a tőzsdei áruüzleti szokásoknak a határidőügyletekre vonatkozó szabályai legyenek irányadók, ennélfogva, minthogy a most hivatko­zott szakasz azt is kimondja, hogy a bolettatör­vény rendelkezései semmi tekintetben nem vonat­koznak azokra a határidöügyletekre, amelyek nem tőzsdei határidőügyletek, a bíróság is kény­telen volt eltekinteni a bolettatörvény rendelke­zéseinek alkalmazásától. Az alperesnek az a védekezése, hogy a 300 má­zsás árumennyiség, a fedezet és a tárolás-kikötés olyan szokatlan jelenségek, amelyek határidő­ügylet megkötésére engednek következtetni, helyt nem álló. 300 mázsa terménynek az eladása, vagy vétele a készáruüzletben mindennapi dolog. Mint­hogy alperes nem is állította, hogy a megvásárolt tételeket kifizette, ennélfogva semmi akadálya nem volt annak, hogy felperes megfelelő fedezet adását kikösse, s ezen kikötés a készáruiizlet jel­legén mit sem változtat. Végül nem szokatlan ki­kötés a tárolás sem effektív ügyleteknél, úgy hogy ebből a feltételből sem lehet következtetést vonni arra, hogy a felek határidőügyletet akartak volna kötni. Minthogy ekként a bíróság megállapította, hogy i peres felek között effektív és nem határidőügy­letek jöttek létre, ennélfogva alperes ezen érvé­nyes ügyletek lebonyolításából és elszámolásából származó felperesi követeléseket megtéríteni tar­tozik. Budapest, 1938. évi június hó 10. napján. Polit­zer Sándor a vál. bíróság elnöke, Büchler Berta­lan, Dános Ármin választott bírák, dr. Adorján Ferenc jogügyi titkár. 54. 685/1937. Vb. szám. Alperes október 23-án elállt az ügylettől, mintha az meg sem köttetett volna és erről alperest ugyanaznap értesítette. Ezek szerint alperes elállásáról felperes október 24-én, vagy legkésőbb október 25-én értesült. Al­peres ezen késedelme folytán felperes az árut

Next

/
Oldalképek
Tartalom