Tőzsdei jog, 1938 (6. évfolyam, 1-11. szám)

1938 / 11. szám

48 TŐZSDEI JO(J 11. SZ. ezt nem tette, nyilván azért, mert az 1938 április 23-i árak alapján javára árkülönbözet nem mutat­kozott, hanem várt április 29-ig, de ekkor sem a 65. §. c) vagy d) pontja alapján kért árkülönbö­zetet, ilyent nem is kérhetett, mert akkor a napi ár már jóval magasabb volt, mint a kötlevélbeli ár, hanem visszatért április 25-én tett stornóaján­latára, amelyet pedig saját előadása szerint is a felperes soha nem fogadott és ez alapon a nála lévő előlegből levonást foganatosított. Ez a levo­nás teljesen jogtalan volt, mert alperesnek nem­csak, hogy nem volt kára abból, hogy nem szál­lított, hanem ellenkezőleg az árak emelkedése folytán még jogtalanul gazdagodott a felperes terhére. Budapest, 1938. évi november hó 4. napján. Katona Zsigmond a választott bíróság elnöke. Berger Mór választott bíró. Weisz János választott bíró. Dr. Adorján Ferenc jogügyi titkár. 74. 332/1938. V. B. A kereseti előadás szerint felperes alperesnek 1936. évben a DDSG 67.131. számú uszályban 5000 q tengerit szállított. Alperes a vételárösszegből minőségi kifogás, illetve érték­kevesblet címén 568 pengő 80 fillért levonásba hozott. Ez a levonás jogtalan volt, mert felperes a minőségi kifogásolást el nem ismerte. A kereset ennek az összegnek megítélésére irányult. Alperes védekezésének lényege az volt, hogy a kérdéses uszály 1936 június 13-án érkezett meg Győrbe, amikor is az áru átlagmintázásra került és az rendbenlevőnek is találtatott. Amidőn a harmadik kamra kirakására került a sor és ezen kamrának" egy része már ki is volt rakva, dohos, bemelegedett és penészes árut talált, mire június 17-én alperes ezt közölte a felperessel és felhívta mintavonásra, felperes azonban arra való hivat­kozással, hogy most már az ő ügyfele sem haj­landó mintát vonni, a mintavonást megtagadta. Erre alperes június 18-án közjegyzővel vonatott hivatalos mintát, amelyet megvizsgálás végett el­küldött a tőzsdei szakértőbizottságnak. A szakértő­bizottság annak kimondásával, hogy az áru 15%% víztartalmú és dohos, mázsánként egy pengő értékkevesbletet állapított meg. Minthogy a közjegyző a pontos súlyt megállapítani nem tudta, ezt a győri raktárházak végezték, eszerint a rossz áru 486 mázsát tett ki, ez alapon ejtette meg. alperes a 2. alatti szerint az elszámolást. A bíróság az alperes védekezését alaptalannak találta. Nem vitás, hogy az áru a DDSG 67.130. számú uszályában szállíttatott. Minthogy ez az uszály 67 vagon űrtartalmú volt, s abban csupán 50 vágón tengeri szállíttatott, kétségtelen, hogy az uszály kamrái nem lehettek annyira színültig meg­töltve, hogy kellő gondoság mellett szuróval az áru bármely részéhez hozzá ne lehetett volna férni. Az uszály hármas számú kamrájában, amelyről a jelen esetben szó van, 1500 q tengeri volt berakva. Ebből 486 q-át kifogásolt alperes a kirakás megkezdése után. Ez olyan nagy mennyi­ség, hogy ha a szállítmányban ennyi rossz áru lett volna, úgy azt az áru megérkezésekor meg­tartott első vizsgálat alkalmával is okvetlenül meg lehetett volna állapítani. Ha a szuróval való meg­vizsgálás nem kellő gondossággal történt, és alpe­res az árut az első megvizsgálás után mint rend­benlevőt átvette, négy nappal később, újabb mi­nőségi kifogást nem emelhetett, mert maga alpe­res sem állítja, hogy olyan rejtett hibáról lett volna szó, amelyet az első megvizsgálás alkalmá­val nem lehetett megállapítani. Minthogy ezek szerint felperes jogosan utasíthatta vissza a má­sodik megvizsgálás után alperes által elkésetten emelt kifogást és jogosan tagadhatta meg a minta­vonást, alperes nem volt jogosítva egyoldalúlag mintát vonni és egyoldalúlag expertizt tartani, en­nek eredményeként tehát a vételárból a keresetbe vett összeget le nem vonhatta, ép ezért alperest az összegszerűség tekintetében nem vitás kereseti követelés megfizetésében elmarasztalni kellett. Budapest, 1938. évi október hó 18. napján. Friedlánder Emil a választott bíróság elnöke. Kál­dor Sándor választott bíró. Manovill Alfréd vá­lasztott bíró. Dr. Adorján Ferenc jogügyi titkár. 75. 595/1938. V. B. A nem vitás tényállás sze­rint alperes az árut 1938. évi augusztus hó 9-én azért, mert az nem Tiszaecsegről, hanem Egyek­ről adatott fel, kifogásolta és felperesnek rendel­kezésére bocsájtotta. Nem vitás, hogy felperes a kifogásolás elintézése végett másnap, vagyis augusztus 10-én délelőtt Budapestre érkezett és alperest irodájában felkereste. A felek között tár­gyalások indultak meg, amelynek során felperes, tekintve, hogy kiegyezni nem tudtak, ragaszko­dóit ahhoz, hogy az áruból közös mintát pecsé­teljenek, alperes azonban ehhez csak az esetben volt hajlandó hozzájárulni, ha előbb a származási kérdést tisztázzák. Minthogy ekként a felek közt megállapodás nem történt, a felperes elutazott és alperes csak a következő nap, vagyis augusztus 11-én vonatott mintát a tőzsde titkársága útján, amelyet megvizsgálás után a tőzsdei szakértő­bizottság elé terjesztett. Minthogy a tőzsdei áru­üzleti szokások 50. §-a szerint, amennyiben a vevő és az eladó a kifogás megemelése után je­len vannak, úgy az áruból azonnal kell közös mustrát venni, minthogy alperes a nála személye­sen megjelent felperes kérése dacára augusztus 10-én a közös mintavonást megtagadta, ennélfogva alperest a kifogástól clállottnak kellett tekinteni, s így az általa augusztus 11-én, tehát elkésetten egyoldalúlag vont minta és ennek alapján tartott egyoldalú expertiz a felperest nem kötelezi, miért is alperes sem a tőzsdei szakértőbizottság által megállapított értékkevesblet, sem expertizkölt­ségek fejében az áru vételárából levonást nem esz­közölhetett. Budapest, 1938. évi október hó 17. napján. Dr. Koós Zoltán egyesbíró, dr. Adorján Ferenc jogügyi titkár. Minden í°gász, kereskedő és „„iHiiiiin iiHMHi közgazdász olvassa a KERESKEDELMI JOG-ot Felelős kiadó: Dr. Szenté Lajos. Pesti Lloyd-Társulat nyomdája, Budapest, VI., Eötvös-ucca 12. (Felelős: Schulmann I.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom