Tőzsdei jog, 1938 (6. évfolyam, 1-11. szám)

1938 / 11. szám

48 TŐZSDEI JO(J 11. SZ. ezt nem tette, nyilván azért, mert az 1938 április 23-i árak alapján javára árkülönbözet nem mutatkozott, hanem várt április 29-ig, de ekkor sem a 65. §. c) vagy d) pontja alapján kért árkülönbözetet, ilyent nem is kérhetett, mert akkor a napi ár már jóval magasabb volt, mint a kötlevélbeli ár, hanem visszatért április 25-én tett stornóajánlatára, amelyet pedig saját előadása szerint is a felperes soha nem fogadott és ez alapon a nála lévő előlegből levonást foganatosított. Ez a levonás teljesen jogtalan volt, mert alperesnek nemcsak, hogy nem volt kára abból, hogy nem szállított, hanem ellenkezőleg az árak emelkedése folytán még jogtalanul gazdagodott a felperes terhére. Budapest, 1938. évi november hó 4. napján. Katona Zsigmond a választott bíróság elnöke. Berger Mór választott bíró. Weisz János választott bíró. Dr. Adorján Ferenc jogügyi titkár. 74. 332/1938. V. B. A kereseti előadás szerint felperes alperesnek 1936. évben a DDSG 67.131. számú uszályban 5000 q tengerit szállított. Alperes a vételárösszegből minőségi kifogás, illetve értékkevesblet címén 568 pengő 80 fillért levonásba hozott. Ez a levonás jogtalan volt, mert felperes a minőségi kifogásolást el nem ismerte. A kereset ennek az összegnek megítélésére irányult. Alperes védekezésének lényege az volt, hogy a kérdéses uszály 1936 június 13-án érkezett meg Győrbe, amikor is az áru átlagmintázásra került és az rendbenlevőnek is találtatott. Amidőn a harmadik kamra kirakására került a sor és ezen kamrának" egy része már ki is volt rakva, dohos, bemelegedett és penészes árut talált, mire június 17-én alperes ezt közölte a felperessel és felhívta mintavonásra, felperes azonban arra való hivatkozással, hogy most már az ő ügyfele sem hajlandó mintát vonni, a mintavonást megtagadta. Erre alperes június 18-án közjegyzővel vonatott hivatalos mintát, amelyet megvizsgálás végett elküldött a tőzsdei szakértőbizottságnak. A szakértőbizottság annak kimondásával, hogy az áru 15%% víztartalmú és dohos, mázsánként egy pengő értékkevesbletet állapított meg. Minthogy a közjegyző a pontos súlyt megállapítani nem tudta, ezt a győri raktárházak végezték, eszerint a rossz áru 486 mázsát tett ki, ez alapon ejtette meg. alperes a 2. alatti szerint az elszámolást. A bíróság az alperes védekezését alaptalannak találta. Nem vitás, hogy az áru a DDSG 67.130. számú uszályában szállíttatott. Minthogy ez az uszály 67 vagon űrtartalmú volt, s abban csupán 50 vágón tengeri szállíttatott, kétségtelen, hogy az uszály kamrái nem lehettek annyira színültig megtöltve, hogy kellő gondoság mellett szuróval az áru bármely részéhez hozzá ne lehetett volna férni. Az uszály hármas számú kamrájában, amelyről a jelen esetben szó van, 1500 q tengeri volt berakva. Ebből 486 q-át kifogásolt alperes a kirakás megkezdése után. Ez olyan nagy mennyiség, hogy ha a szállítmányban ennyi rossz áru lett volna, úgy azt az áru megérkezésekor megtartott első vizsgálat alkalmával is okvetlenül meg lehetett volna állapítani. Ha a szuróval való megvizsgálás nem kellő gondossággal történt, és alperes az árut az első megvizsgálás után mint rendbenlevőt átvette, négy nappal később, újabb minőségi kifogást nem emelhetett, mert maga alperes sem állítja, hogy olyan rejtett hibáról lett volna szó, amelyet az első megvizsgálás alkalmával nem lehetett megállapítani. Minthogy ezek szerint felperes jogosan utasíthatta vissza a második megvizsgálás után alperes által elkésetten emelt kifogást és jogosan tagadhatta meg a mintavonást, alperes nem volt jogosítva egyoldalúlag mintát vonni és egyoldalúlag expertizt tartani, ennek eredményeként tehát a vételárból a keresetbe vett összeget le nem vonhatta, ép ezért alperest az összegszerűség tekintetében nem vitás kereseti követelés megfizetésében elmarasztalni kellett. Budapest, 1938. évi október hó 18. napján. Friedlánder Emil a választott bíróság elnöke. Káldor Sándor választott bíró. Manovill Alfréd választott bíró. Dr. Adorján Ferenc jogügyi titkár. 75. 595/1938. V. B. A nem vitás tényállás szerint alperes az árut 1938. évi augusztus hó 9-én azért, mert az nem Tiszaecsegről, hanem Egyekről adatott fel, kifogásolta és felperesnek rendelkezésére bocsájtotta. Nem vitás, hogy felperes a kifogásolás elintézése végett másnap, vagyis augusztus 10-én délelőtt Budapestre érkezett és alperest irodájában felkereste. A felek között tárgyalások indultak meg, amelynek során felperes, tekintve, hogy kiegyezni nem tudtak, ragaszkodóit ahhoz, hogy az áruból közös mintát pecsételjenek, alperes azonban ehhez csak az esetben volt hajlandó hozzájárulni, ha előbb a származási kérdést tisztázzák. Minthogy ekként a felek közt megállapodás nem történt, a felperes elutazott és alperes csak a következő nap, vagyis augusztus 11-én vonatott mintát a tőzsde titkársága útján, amelyet megvizsgálás után a tőzsdei szakértőbizottság elé terjesztett. Minthogy a tőzsdei áruüzleti szokások 50. §-a szerint, amennyiben a vevő és az eladó a kifogás megemelése után jelen vannak, úgy az áruból azonnal kell közös mustrát venni, minthogy alperes a nála személyesen megjelent felperes kérése dacára augusztus 10-én a közös mintavonást megtagadta, ennélfogva alperest a kifogástól clállottnak kellett tekinteni, s így az általa augusztus 11-én, tehát elkésetten egyoldalúlag vont minta és ennek alapján tartott egyoldalú expertiz a felperest nem kötelezi, miért is alperes sem a tőzsdei szakértőbizottság által megállapított értékkevesblet, sem expertizköltségek fejében az áru vételárából levonást nem eszközölhetett. Budapest, 1938. évi október hó 17. napján. Dr. Koós Zoltán egyesbíró, dr. Adorján Ferenc jogügyi titkár. Minden í°gász, kereskedő és „„iHiiiiin iiHMHi közgazdász olvassa a KERESKEDELMI JOG-ot Felelős kiadó: Dr. Szenté Lajos. Pesti Lloyd-Társulat nyomdája, Budapest, VI., Eötvös-ucca 12. (Felelős: Schulmann I.)