Tőzsdei jog, 1938 (6. évfolyam, 1-11. szám)

1938 / 2. szám

VI. évfolyam, 2. szám Megjelenik minden hó elején Budapest, 1933 február 1 JOG A KERESKEDELMI JOG MELLÉKLETE Szerkeszti: Dr. KENDE ERNŐ tőzsdei h. főtitkár. Felelős szerkesztő: Dr. MÓRA ZOLTÁN tőzsdei főtitkár. A Tőzsdei Jog előfizetési ára a Tőzsdei Hirdetmények Tára és a Tőzsdei Árjegyzőlap előfizetői részére egész évre 2.— P, mások számára egész évre 3.— P A „Tőzsdei Jog"-ot érintő megkeresések „Tőzsdei Jog" Tőzsdepalota III. emelet címre küldendők JOGGYAKORLAT Anyagi jog C». 587/1937. V. B. A bíróság az alperes védeke­zését alaptalannak találta. Minthogy a kötlcvélbcn a szállítási határidő nincs kikötve, ennélfogva az áru prompt volt szállítandó, vagyis 1937 július 26-tól számítva 8 napon belül, tehát a szállítási határidő augusztus 5-én járt le. Minthogy alperes már 1937 július 30-án elállott az ügylettől és ezen elállását augusztus 2-án is fenntartotta, noha argusztus 1-én a felperestül olyan értesítést ka­pott, hogy megbízottja a vételárral és meghatal­mazással augusztus 3-ig az alperes telepén meg fog jelenni, ennélfogva kártérítéssel tartozik. Budapest, 1937. évi november hó 8. napján. 7. 268/1937. V. B. A bíróság az alperes és sza­vatos azon védekezését, hogy az áru feladásakor egészséges volt, azért nem vehette figyelembe és az errevonatkozólag felajánlott bizonyítási indít­ványt azért mellőzte, mert alperes az árut belföldi végállomásig való minőségi garanciával adta el, ennélfogva közömbös, hogy az áru minősége a feladási állomáson jó volt-e, vagy sem. Ennek előrebocsátásával a bíróság sem a fel­peres, sem az alperes álláspontját nem fogadta el, hanem egy harmadik megoldási módot választott. Megállapította ugyanis, hogy mind a két fél mu­lasztást követett el. A 2. alatti levélből kétségtelen, hogy az áru már a megérkezésekor bemelegedett volt. Ennélfogva felperesnek jogos volt az a kívánsága, hogy a mintapecsételéssel kapcsolatban az alperes, illetve a szavatos megbízottja írjon alá egy olyan jegyző­könyvet, amelyben a bemelegedés tanusíttatik, mert a minta egymagábanvéve ezt nem igazol ja. Ha azonban alperes ezt a jogos kívánságot indokolat­lanul megtagadta, ez a felperest nem jogosította fel arra. hogy a közösen vont minta lepecsételé­sét megtagadja, mert semmi akadálya sem lett volna annak, hogy ha alperes a bemelegedést ía­misítani nem akarta, ezt felperes másképpen is beigazolhatta volna. Alperes mulasztást követett el azzal, hogy bár a bemelegedést megállapította, az errevonatkozó jegyzőkönyvet alá nem írta s így végeredményben a közös mintapecsételést meghiúsította vagy leg­alább is annak meg nem történtéhez a maga ré­széről is hozzájárult. Minthogy a bíróság mind a két fél részéről mu­lasztást állapított meg, a kárt akként osztotta meg, hogy az összes körülmények figyelembevételével alperesre a kár kétharmadrészét, felperesre pedig a felmerült kár egyharmadrészét hárította át. Budapest, 1937. évi november hó 19. napján. Katona Zsigmond, a vál. bíróság elnöke, Berger Mór, Weisz János választott bírák, dr. Adorján Ferenc jogügyi titkár. 8. 634/1937. V. B. Nem volt vitás peres felek kö­zött az, hogy a felperes által alperesnek eladott áru tekintetében a vonatkozó kötlevélbe az vétetett fel, hogy a vételi ügylet tárgya 100 q jugoszláv sezám pogácsa és hogy ennek az árunak a szállítása és átvétele a lehetőség szerint prompt történik. Az árunak külföldi származása megjelöléséből és a lehetőség szerint prompt meghatározásából a bí­róság oda következtetett, hogy mindkét peres fél tudott arról, hogy az adás-vétel tárgyát tevő áru a kötés létesítésekor az eladónak még nincs birto­kában, hanem azt ő utóbb fogja külföldről meg­kapni. Tekintettel az ezidő szerinti külkereske­delmi forgalom nehézségeire, alperesnek számolnia kellett azzal, hogy a teljesítési határidő ez esetben hosszabb lesz. Figyelemmel arra, hogy alperes fel­peresnek a tényállás szerint az elszállítási rendel­kezést április hó 22-én adta meg, az árut pedig felperes alperesnek május hó 25-én küldte el, figyelembevéve az adott helyzetet, a bíróságnak azt kellett megállapítania, hogy felperes részéről késedelem nem forgott fenn. Megállapította a bí­róság azt is, hogy felperes alperessel szemben kü­lönös előzékenységet gyakorolt, mert alperes vevő­jének igényeit kielégítendő, közben kétízben áldo­zatok árán is két kisebb tétel sezámpogácsát szál­lított és a késedelemmel kapcsolatos telefonkölt­ségeket is megtérítette alperesnek. Budapest, 1937. évi december hó 15. napján. Katona Zsigmond egyesbíró, dr. Kende Ernő jogügyi titkár. 9. 420/1936. V. B. A szerződés feltételeit tartal­mazó, felperes által B) alatt csatolt kötjegyben a fizetésre vonatkozólag az a rendelkezés foglaltatik, hogy „Zahlung im Sinne der ungar.-ruman. Handelsabkommen 75% in Kompensationslei und 25% in Pengő (Pengőumrechnun.gskurs zu Káuíers Gefahr) accreditiert bei einer Bukarester Bank bis 19. Mai einschliesslich". A C) alatt csa­tolt 1936 május hó 18-i a Pesti Magyar Kereske­delmi Bank által kiállított értesítés szerint, amely

Next

/
Oldalképek
Tartalom