Tőzsdei jog, 1938 (6. évfolyam, 1-11. szám)
1938 / 6. szám
VI. évfolyam, 6. szám Megjelenik minden hó elején Budapest, 1938 június 1 TŐZSDEI JOG A KERESKEDELMI JOG MELLÉKLETE Szerkeszti: Dr. KENDE ERNŐ tőzsdei h. főtitkár. Felelős szerkesztő: Dr. MÓRA ZOLTÁN tőzsdei főtitkár. A Tőzsdei Jog előfizetési ára a Tőzsdei Hirdetmények Tára és a Tőzsdei Árjegyzőlap előfizetői részére egész évre 2.— P, mások számára egész évre 3.— P A „Tőzsdei Jog"-ot érintő megkeresések „Tőzsdei Jog" Tőzsdepalota III. emelet címre küldendők JOGGYAKORLAT Alalíi jog 31. (A m. kir. Kúria P. IV. 222/1938. számú ítéletének indokolásából: Helyes a fellebbezési bíróságnak az a jogi álláspontja, hogy a felperesek jogelődjének — Y-nak — kereskedői minősége a közkereseti társasági tagságának megszűnésével egyidejűleg megszűnt, mert azután kereskedelmi ügyletekkel saját nevében iparszerűleg már nem foglalkozott és így az 1881: LIX. t.-c. 94. íjának b) pontjában írt előfeltétel hiányában az 1937. évi július hó 10. napján X-el létesített megállapodásban az ebből felmerülő vitás kérdésekre a tőzsdebíróság hatáskörét érvényesen ki nem köthette. Ezzel a jogi állásponttal széniben nem helytálló alperesnek az az érvelése, hogy a közkereseti társaságnak 1896. évi december hó 31. napjával megszűnését csak az 1897. évi július hó 10. napján kelt szerződés mondotta ki, ennek aláírásáig tehát Y. be nem jegyzett tagja volt az addig fennállott társaságnak, amelytől vagyoni illetményeit ismegkapta, ezenfelül tőzsdetagságát is megtartotta és így kereskedői minősége nem szűnt meg. Nem helytálló ez az érvelés azért, mert a 3/a jelű különiratmak az alperesek részéről vitássá nem tett tartalma szerint a felek jogelődei 1896. évi december hó 1. napján a cégbíróságtól annak a bejelentésüknek az alapján kérték társas cégük törlését, hogy a közöttük fennállott közkereseti társaság megszűnt és X. a vállalatot saját számlájára egyéni cége alatt folytatása végett átvette. Ettől az időtől kezdve tehát megegyező akaratnyilvánításuk alapján a társas viszonyt közöttük megszűntnek kell tekinteni, annál is inkább, mert nincs adat a perben arra, hogy Y. azután is gyakorolta a társasági tagságból folyó jogokat és viselte a kötelezettségeket, ezeknek a ténykörülményeknek az igazolása nélkül pedig a közkereseti társaság további fennállására vonatkozó alperesi előadásnak hiányzik a ténybeli alapja, amelyet nem pótolhat az a tény, hogy Y. tőzsdei tagságát megtartotta. Helyesnek fogadta el a m. kir. Kúria a fellebbezési bíróságnak azt a jogi álláspontját is, hogy az 1881 : LIX. t.-c. 94. §-a c) pontjának alkalmazása szempontjából a tftzsdebirősági hatáskör kikötésének nemcsak az a körülmény az érvényességi kelléke, hogy a peres kérdés közkereseti társasági jogviszonyból származzék, hanem az is, hogy a kikötés közkereseti társasági tagok között történjék. A tagsági minőségnek tehát a kikötés időpontjában fenn kell állania. Ennek az álláspontnak a helyességére utal elsősorban a törvény szövege, amely kifejezetten a közkereseti társaságok tagjai között a társasági viszonyból felmerülő peres kérdéseket utalja alávetés esetén tőzsdebírósági hatáskörbe. De erre a törvényhozói szándékra kell következtetni a törvényjavaslat tárgyalása alkalmával az igazságügyi bizottságnak a képviselőházhoz intézett jelentéséből, amely kiemeli, hogy az igazságszolgáltatás állami feladat, amelyet az államnak független bíróságai útján kell gyakorolnia és e szabály alól kivételnek csak fontos okból, akkor is csupán annyiban lehet helye, amennyiben ezt az adott viszonyok között a kereskedelmi forgalom gyors elintézését igénylő érdeke múlhatatlanul megköveteli. A jelentésben említett ez az érdek .kétségtelenül fennforog akkor, ha fennálló közkereseti társaság tagjai között merülnek fel a társasági viszonyból eredő vitás kérdések. Nem állapítható meg ellenben a rendes bírói eljárásnál gyorsabb elintézés, ez szükséges ott, ahol a felek már előzetesen megszüntették a társas viszonyt és csak később — az adott esetben félévet meghaladó idő után — szabályozták az ezzel kapcsolatos anyagi érdekeiket. A jelzett állásfoglalás mellett szól végül az a törvénymagyarázati szabály, hogy a különbíróságokra vonatkozó rendelkezések, mint kivételes jogszabályok, nem tűrnek kiterjesztő értelmezést és így — ha a törvény szövege nem is zárja ki az ellenkező felfogást, — kétség esetén azt szorosan magyarázva, úgy kell alkalmazni, hogy a felek a rendes bírói út igénybevételétől ne legyenek elzárva. Nincs törvényes alapja az alperesek azt vitató felülvizsgálati érvelésének sem, hogy Y., mint be nem jegyzett társtag, csendes társnak minősül, akire az alávetés érvényessége az idézett jogszabály szerint kiterjed. Nem alapos ez az érvelés azért, mert a csendes társaságot a felhívott törvényhely nem sorolja azok közé a társasági alakzatok közé, amelyek tagjai a köfzöttük fennálló társasági viszonyból eredő vitás kérdésekre a tőzsdebíróság hatáskörét kiköthetik. Budapest, 1938. évi március hó 2. napján.