Tőzsdei jog, 1938 (6. évfolyam, 1-11. szám)

1938 / 1. szám

VI. évfolyam, 1. szánt Megjelenik minden hó elején Budapest, 1938 január 1 TŐZSDEI JOG A KERESKEDELMI JOG MELLÉKLETE Szerkeszti: Dr. KENDE ERNŐ tőzsdei h. főtitkár. Felelős szerkesztő: Dr. MÓRA ZOLTÁN tőzsdei főtitkár. A Tőzsdei Jog előfizetési ára a Tőzsdei Hirdetmények Tára és a Tőzsdei Árjegyzőlap előfizetői részére egész évre 2.— P, mások számára egész évre 3.— P A „Tőzsdei Jog"-ot érintő megkeresések „Tőzsdei Jog" Tőzsdepalota III. emelet címre küldendők JOGGYAKORLAT Alaki jog 1. 163/1937. V. B. A bíróság hatáskörét megállapítja és alperest érdemi védekezésének előterjesztésére utasítja. Alperes az alapon kérte a hatáskör leszállítását, hogy a kereseti kötlevélben az üzleti összeköttetés egész tartamára van a tőzsdebíróság hatásköre kikötve, de a könyvkivonatból kitünőleg ez az összeköttetés nem volt folytonos, így a kikötés alapján a tőzsdebíróság hatásköre nem áll meg. A bíróság alperes kifogását alaptalannak találta. Minthogy a keresethez csatolt 1935 április 8-án kelt kötlevélben per esetére a tőzsdebíróság hatásköre köttetett ki az üzleti összeköttetés egész tartamára, minthogy úgy ezen, mint a felsőbíróság állandó gyakorlata szerint az állandó üzleti összeköttetés fennforog, ha az hat hónapnál hoszszabb időre nem szakadt meg, minthogy az A) alatti és F/l alatti könyvkivonat szerint az üzleti összeköttetés igen élénk volt és csupán egyszer szakadt meg, nem egészen öt hónapra, nevezetesen 1935 december 18-tól 1936 május 13-ig nem jött létre a felek között újabb ügylet, mindezeknél fogva az A) alatti kötlevélben foglalt kikötés alapján felperes helyesen vehette igénybe a tőzsdebíróság hatáskörét. Budapest, 1937. évi áprilisi hó 27. inapján. Schwarz Jakab egyesbíró, dr. Adorján Ferenc jogügyi titkár. P. V. 11.497/1937. szám. A kir. ítélőtábla a felfolyamodásnak helyt nem ad. Az állandó bírói gyakorlat szerint a hatásköri alávetés nemcsak egy határozottan megjelölt peres kérdésre, hanem valamely állandó és folytonos üzleti összeköttetésből származó összes peres kérdésekre is érvényes. Azt a kérdést, hogy a felek közötti üzleti összeköttetés mikor tekintendő állandónak és folytonosnak, — a bíróság a felek foglalkozásának, a szóbanforgó ügylelek tárgyának és természetének és az összes körülményeknek mérlegelésével állapítja meg. Az alperes péküzletét, amelynek céljára a kereseti lisztárukat a felperestől vásárolta, Szárszón, tehát oly Balaton-menti községben folytatja, amelyet köztudomás szerint a nyaralók nagy tömege keres fel. Okszerűen következik ebből, hogy az alperes péküzletének forgalma főleg a késő tavaszi és nyári hónapokra szórítkozik, ellenben a téli és kora tavaszi hónapokban jelentékenyen csökkent forgalmat bonyolít le s ehhez képest áruszükséglete is megfelelően kisebb. Erre tekintettel az 1935 december 18-tól 1936 május 16-ig újabb üzletkötése nélkül eltelt időt a kir. ítélőtábla sem tartotta alkalmasnak a felek közötti üzleti összeköttetés megszakadásának megállapítására. Az elsőfokon eljárt választott bíróság a kifejtett okokból eljárási szabálysértés nélkül állapította meg hatáskörét a C) alatt csatolt kötlevélben foglalt kikötés alapján, miért is a kir. ítélőtábla az alperes alaptalan felfolyamodásának helyt nem adott. Budapesten, 1937. évi november hó 15. napján. Ozonyi Imre kir. ítélőtáblai tanácselnök, dr Gedeon Alajos kir. ítélőtáblai bíró, előadó: dr. Jókay Sándor a III. fiz. csop. jeli. felr. kir. ítélőtáblai bíró. Anyagi jog 2. 478/1937. V. B. szám. Felperes előadta a keresetben, hogy alperes 1937. évi július 30-án megvásárolt tőle 125—150 q zabot 18 pengő 10 filléres áron. Alperes július 30-án kelt, felpereshez csak augusztus 2-án érkezett levelében megadta az elszállítási rendelkezést. Majd augusztus 7-én azt közölte felperessel, hogy ha a zabot augusztus lió 6-ig nem szállította el, úgy azt nem veszi át és az ügylettől eláll. Felperes alperes ellen emiatt óvást emelt és tőle a szerződéses és a napi ár közötti különbözetet és telefonköltséget követelte keresetében. Alperes a kereset elutasítását kérte. Azt állította, hogy az ügylet nem július hó 30-án, hanem az ügynöki kötjegy kiállításának tényével már július 19-én jött létre. Minthogy a szerződés „prompt" volt teljesítendő, a kikötött áruüzleti szokások 19. §-a értelmében 8 nap alatt, tehát legkésőbb augusztus 6-ig tartozott felperes az árut a vasútra feladni. Emiatt jogos volt az az óvása, hogy az ügylettől eláll, ha augusztus hó 6-ig az árut felperes nem adta fel. A kikötött áruüzleti szokások 25/a. §-ának második bekezdése értelmében az „azonnal" teljesítendő ügyletnél a vevő az elszállítási rendelkezést, az eladó erre irányuló felhívása nélkül is, legkésőbb az ügyletkötést követő harmadik napon köteles elküldeni. A 25/a § 6. bekezdése szerint, ha Az 1937. évi tárgymutatót a februári számunkhoz fogjuk mellékelni