Tőzsdei jog, 1937 (5. évfolyam, 1-11. szám)

1937 / 5. szám

V. évfoiyam, 5. srarr; Megjelenik minden hó elején TŐZSDEI JOG A KERESKEDELMI JOG MELLÉKLETE Szerkeszti: Dr. KENDE ERHÖ tőzsdei h. főtitkár. Felelős szerkesztő : Dr. MÓRA ZOLTÁN tőzsdei főtitkár. A Tőzsdei Jog előfizetési ára a Tőzsdei Hirdetmények Tára és a Tőzsdei Arjagyzölap előfizetői részére egész évre 2.— P, mások számára egéfez évre 3.— P A -Tőzsdei Jog"-ot érintő megkeresések .Tőzsdei Jog-1 Tözsdepalota ül. emeiet eimre küldendők JOGGTAKOKLAT Alaki jog 11. A hatáskör elbírálása szempontjából a kereset tartalma, vagyis az a ténybeli és jogi alap az irányadó, amelyre a fél követelését a kereset szerint alapítja, felperesnek a felfolyamodásban felhozott és a keresettől eltérő újabb tényelöadása. amellyel a kereset ténybeli és jogi alapját :? inrgválioztatta. a kereseti előadás alapján emelt pergátió kifogás elbírálása kérdésében fisyelembevehető nem volt. Budapesti kir. Ítélőtábla a P. V. 2941 1937. számú végzés: a Budapesti Arurs Értéktőzsde Választott bíróságának 28 1937. V. B. számú ügyében.l Anyagi Jog 12. ..Paritás Budapest, irány Bndapest. via Szoli.ok" kikötéssel létesített ügyletnél fuvardíjelszámolás megejtése. 1611 1935. V. B.i A ..paritás Budapest, irány Budapest, via Szolnok" kikötésnek az üzleti életben kialakult értelme az. hogy az ilyen kikötéssel eladott tengeri Budapesthez képest Szolnokon túl fekvő állomáson kerüljön feladásra. Az 1935-ös rendkívüli esztendőtől eltekintve az ilyen kikötéssel létesített ügyletek valóban így is szoktak lebonyolittatni. Ennekfolytán. minthogy nem merül fel semmi olyan adat, amely azt mutatná, hogv a felek ezen kikötést nem annak általánosan elfogadott értelmében használták, azt kellett megállapítani, hogy a peresített ügyiét megkötésekor a peres felek szándéka is arra irányult, hogy az ügvlet tárgyát tevő 150 q tengeri Szolnokon túl fekvő állomáson kerüljön feladásra. Így tehát a bíróság álláspontja szerint a íuvardíjelszámolá-í — bár a tengeri ténylegesen Budapesten került feladásra —. helyesen úgy kell megejteni, mintha az egv Szolnokon túl fekvő állomáson került volna feladásra. Budapest. 1937 április hó 7. napján. Steiner Marcell a választett bíróság elnöke. Büchler Izsó. Dános Ármin választott bírák. dr. Engel Gvörgv jogügyi titkár. (V. ö. a Tőzsdei Jog. IV. évfolyamának 1936. évi június hó 1-i 6. számában közölt 26. számú esettel.) 13. 207 1937 V. B. Paritásos állomás rv.-.-> dlése esetén a vevő csak azt kívánhatja, hogy bárhonnan szállíttatott is az áru a rendeltetési állomásra, őt ne terhelje több fuvarköltség, mint hogy ha az áru a paritásos állomásról szállíttatott volna a rendeltetési állomásra. Az az előny, amelyet az eladó esetleg elér azáltal, hogy az árut ténylegesen valamely, a rendeltetési állomáshoz közelebb fekvő állomásról szállí;ja. teljes egészében őt illeti. Ennélfogva, ha a fuvardíj a paritásos állomástól a rendeltetési állomásig nagyobb, mint a tényleges feladási állomástól a rendeltetési állomásig, a különbözetet a vevő az eladónak megtéríteni tartozik. Budapest. 1937. évi április hó 8. napján. Friedlánder Emil egyesbíró, dr. Engel György jogügyi titkár. 14. Az áruüzleti szokások 25 a §-ának értelmezése. I. 688/l-.»í.ü. V B. szám. Alperes elállása a 25 a 5. 7. bekezdése értelmében jogos volt. Ennélfogva ezen elállás miatt felperes alperestől kártérítést nem követelhet. Nem követelhet azonban felperes kártérítést alperestől a 25/a §. 8. bekezdése alapján sem. A 25 a §. 8. bekezdése szerint az eladó arról, hogy elszállítási rendelkezés hiánya miatt a 65. §. b. c és d pontjai közül, melyiket választotta, a vevőt kártérítés kötelezettsége mellett haladéktalanul ajánlott levélben értesíteni köteles. A peresített ügylet 1936 október 23-án jött létre. A 25 a §. 2. bekezdése értelmében felperes az elszállítási rendelkezést legkésőbb az ügyletkötést követő harmadik napon, tehát október 26-án lett volna köteles dküldeni. fgy alperes csak október 27-én állapíthatta meg azt, hogy felperes az elszállítási rendelkezés megadásával késedelembe esett. Október 27-én tartozott volna tehát felperest ajánlott levélben értesíteni arról, hogy elszállítási rendelkezés hiánya miatt a 65. §. b pontját választotta, vagyis az ügylettől elállott. Ennek a kötelezettségének alperes ugyan nem tett teljes mértékben eleget, mert az ajánlott levelet csak a következő napon, október 28-án adta fel. ugyanekkor azonban sürgönyileg közölte felperessel, hogy a szóbanforgó ügylettől diszpozíció hiányában eláll és ezt a sürgönyt felperes október 28-án megkapta. Ha alperes az ajánlott levelet már október 27-én feladta volna, felperes azt nem kaphatta volna meg előbb, mint október 28-án. tehát mint akkor, amikor alperes sürgönyét tényleg meg