Tőzsdei jog, 1937 (5. évfolyam, 1-11. szám)

1937 / 3. szám

3. sz. TŐZSDEI JO'j 11 sorolt ügyletek közé. minthogy pedig a törvényt kiterjesztöleg magyarázni nem lehet. II. r. alperessel, mint kezessel szemben a hatáskör nem állapitható meg. — A bíróság a II. r. alperes kifogását is alaptalannak találta. A 2. és 3. alatti megállapodással kapcsolatban előterjesztett alperesi kirúgással szemben a bíróság utal a fentebb I. r. alperessel szemben kifejtett indokokra, amelyek szerint ezen 2. és 3. alatti megállapodásban nemcsak, hogy nem mondott le felperes korábban szerzett jogokról, hanem ellenkezőleg, jogfenntartással élt. s így a II. r. alperes által aláírt D. alatti kezességi nyilatkozat és az abban foglalt tőzsdebírósági hatásköri joghatályában fennmaradt Lehetetlen is elképzelni és a józan kereskedői gondolkozással is ellenkeznék, hogy felperes, aki az eddigi üzieti összeköttetést éppen az ingatlannal rendelkező, tehát bonitás tekintetében I. r. alperesnél megbízhatóbb ügyfél készfizetői kezességi nyilatkozatára alapította, hogy később. 1930-ban és 1932-ben. amidőn a tartozás még nagyobbá dagadt, a korábban szerzett jogáról minden ok nélkül le akart volna mondani. Nem helytálló II. r. alperesnek az 1881 :LIX. t.-c. 94. §-ának dj pontjára alapított azon védekezése sem. hogy miután a kezesség nem tartozik a K. T. 238. §-ának 1., 2., 3.. illetve 259. §-ának 1., 3., 6. és 7. pontjában felsorolt ügyletek közé. a II. r. alperessel mint készfizetői kezessel szemben a hatáskör nem állapítható meg. Alaptalan ez a kifogás a következő okoból: A kezesség járulékos kötelem, a kezes kötelezettségének a kezesség csupán jogcíme, annak jogalapja az a tartozás, illetve az a jogügylet, amelyért a kezességet vállalta. Arinak a kérdésnek az elbírálása szempontjából tehát, hogy II. r. alperessel szemben a tőzsdebíróság hatásköre a törvény 94. §-ának d pontja alapján megáll-e. elsősorban ama kérdést kell eldönteni, hogy a felperes által I. r. alperes mint foadós ellen érvényesített követelés olyan ügyletekből származik-e. amelvek a K. T. 258. S-ának 1.. 2.. 3.. vagy a K. T. 259. §-ának 1., 2., 3.. 6. és 7. pontjainak valamelyike alá sorozható. I. r. alperes pékmester, aki a saját előadása szerint 8 év alatt több mint 30 vágón árut vett St. tehát egy nagy üzem. aki a felperestől vásárolt árut vagy természetben továbbadás, vagy pedig feldolgozás céljából vásárolta, minélfogva reánézve a könyvkivonatban felsorolt ügyletek a K. T. 258. §-ának első pontjában felsorolt ügyletet képeznek, vagyis oly ügyletet, amelyre nézve a tőzsdebíróság hatásköre nem kereskedővel szemben is kiköthető, ennélfogva a II. r. alperessel mint kezessel szemben a hatáskört szintén meg kellett állapítani. Erdély Zsigmond. Braun Arnold. Büchler Bertalan tőzsdetanácsosok, dr. Adorján jogügyi titkár. Budapesti Tábla P. V. 400/1937. Végzés. A kir. ítélőtábla az I. és II. rendű alperesek leifolyamodásának helyt nem ad és a budapesti áru- és értéktőzsde választott bíróságának a hatáskör kérdésében hozott végzését helyes indokai alapján helybenhagyja. — Budapest. 1937. évi január hó 27. napján. Dr. Kovács László s. k.. kir. ítélőtáblai tanácselnök, dr. Gedeon Alajos s. k. ítélőtáblai bíró. előadó, dr. Jókay Sándor s. k.. kir. ítélőtáblai bíró. iLásd a Tőzsdei Jog 1933. évi július 1-i számában -A tőzsdebíróság hatásköre nem kereskedő által vállalt kezesség esetén*" című cikket.) Anyagi jog 9. Ha a szokások 56. §-ában meghatározott új bemutatási határidő utolsó napján déli hilZ órakor közli az eladó a vevővel azt a helyet, ahol az áru megtekinthető, — úgy szállítási késedelembe eseit, amennyiben a vevő fizikailag nincs abbap a helyzetbea. hogy az árut még aznap megtekinthesse. — Az elmaradt haszon megítélésének alapfeltétele az alapügylet és a 'ovábbeladási ügylet kapcsolatának igazolása, a két ügylet teljesítési határidejének egybeesése és a szerződéshez hü félnek a másik félhez intézett ama figyelmeztetése, hogy őt a szállításhoz fontos érdek köti. — Polgári haszon megítélése. 532 1936. ítélet: Alperes köteles felperesnek . . . P tőkét, stb. megfizetni. Indokok: A kereseti előadás szerint felperes alperestől 1936 június 23-án 600 q 1935. évi olaj-napraforgómagot vásárolt 18 pengős q-kénti árban, paritás Záhony, határ tranzit, duplikát ellenében való fizetésre. 1936 július 5-ig adandó rendelkezés után prompt szállításra. — A kötés tárgyát képező 600 q-ból 250 q rendben leszállítást nyert, a hátralékos 350 q tekintetében pedig, melyre vonatkozóan a diszpozicióadás határidejét alperes 1936 július 31-ig meghosszabbította, az a megállapodás jött létre a felek között, hogy azt a felperes vevője az áru tárolási helyén. Vállaljon megtekinti és amennyiben megfelelőnek találja, úgy nyomban ad diszpozíciót. Felperes vevője az árut 1936 július 28-án megtekintette, azt kifogásolta és a tőzsdei szakértőbizottság az árut a felek által közösen vont minta alapján visszautasította. — Alperes 1936 július 31-én bejelentette, hogy pótszállítási jogával kiván élni. Minthogy azonban a pótszállítást a tőzsdeszokványokban előírt határidőn belül alperes nem teljesítette s emiatt a felperes vevője az áru átvételének megtagadásával kapcsolatban kártérítést igényelt, ennélfogva felperes 1936 augusztus 5-én a tőzsdeszokványok 6ő. S-ának d> pontja alapján óvással élt és követelte alperestől, hogy a nemszállítás folytán okozott kárt térítse meg. A felperes kára kettős. A 350 q forgómagot felperes F. N. olajnagykereskedőnek adta el q-kénti 98. vagyis összesen 34.300 csehkoronás áron. ennek egyenértéke 14.075 P-vel 4824.13 P-t tesz ki. melyhez hozzáadandó a Magyar Nemzeti Bank által térítésre kerülő 40%-os felár fejében 1931 pengő 09 fillér. Eladási árként tehát befolyt volna felpereshez 6758 pengő 82 fillér, ezzel szemben a 350 q napraforgómag vételára 6300 pengőt tett ki, a felperes elmaradt haszna tehát 458 pengő 82 fillér. A felperes vevője F. N. q-ként 9 csehkorona, a 350 q után tehát 3150 csehkoronát érvényesített, a Vállaljra való utazás és mintapecsételés költségei címén pedig 331 csehkoronát számított fel. F. N. ezen követelését a vele szemben fennállott felperesi követelésből 3481.50 csehkorona összegben elégítette ki. ezen csehkorona összeg egyenértéke az előbb említett árfolyam és felár alkalmazása mellett 6S5 pengő 79 fillér. A kettős jogcímen tehát felperesnek 1144 pengő 61 fillér követelése áll fenn alperessel szemben. Ezen tőke és járulékainak megítélésére irányult a kereset, melvet felperes a tárgyaláson szóval is fenntartott 655 1936. s. i. számú kérvényével, az elmaradt haszon fejében követelt 458 pengő 82 fillér tőkére