Tőzsdei jog, 1937 (5. évfolyam, 1-11. szám)

1937 / 11. szám

V. évfolyam, 11. szám Megjelenik minden hó eiején Budapest, 1937 december 1 TŐZSDEI JOG A KERESKEDELMI JOG MELLÉKLETE Szerkeszti: Dr. KENDE ERNŐ tőzsdei h. főtitkár. Felelős szerkesztő: Dr. MÓRA ZOLTÁN tőzsdei főtitkár. A Tőzsdei Jog előfizetési ára a Tőzsdei Hirdetmények Tára és a Tőzsdei Árjegyzőlap előfizetői részére egész évre 2.— P, mások számára egész évre 3.— P A .Tőzsdei Jog"-ot érintő megkeresések .Tőzsdei Jog* Tőzsdepalota ül. emelet címre küldendők JOGGYAKORLAT Anyagi Jog 62. 468 1937. V. B. A kereseti előadás szerint r.'.rer-.s felperesnek tar::z:k n-.-g ^s átvett tavaszi árpa hátralékos vételára fejében 47 pengővel, ebben a tőkében és annak járuléka fejében kérte alperest marasztalni. Alperes a kereset elutasítását kérte. Nem vonta kétségbe, hogv a keresetbevett tökét felperes vételárköveteiéséből levonásba helyezte. Előadta azonbaG. hogy felperes a neki eladott áru egy részének leszállításával adós maradt, minek folytán fedezeti vételt foganatosított és a felmerült. 47 pengői kitevő kára: beszámítván a felperesi követelésbe, azt a vételárból levonásba helyezte. A bíróság az alperesi védekezést és az ellenkövetelést alaposnak találta. A bíróság a becsatolt levelezés alapján azt állapította meg tényként, hogy peres felek között oly megállapodás létesült, amely szerint felperes alperesnek cca. 50 q tavaszi árpát tartozott leszállítani Nem volt vitás peres felek között, hogy felperes alperesnek összesen 34 q tavaszi árpát szállított le. Alperes 15 q tekintetében fedezeti vételt foganatosított, ecnél merült fel q-ként 3 pengő árkülönbözet. A bíróság feljegyzései és szakértelme alapján azt állapította meg. hogy a fedezeti vétel alkalmával fizetett ár a piaci helyzetnek megfelel. Az ez alapon mutatkozó 45 pengő árkülönbözet tehát alperesnek jogos követelése. További 1 q után 2 pengő árdifferenciát igényelt alperes, amelyet a bíróság alperes javára ugyancsak jogosnak állapított meg. Igaz ugyan, hogy felperes ..cca" 50 q árut tartozott szállítani, ennek ellenért? az egész 50 q-i2 terjedő áru után kellett felperes terhére az árkülönbözetet megítéfci. mert az áruüzleti szokások 5. §-ának 2. bekezdése értelmében, ha az eladott áru mennyiségét a szerződésben ezen kitétellel ..körülbelül** (circa. mintegy) jelölték meg. — amely esetben az eladó a megnevezett mennyiségnél 5 ,-al többet, vagy keve'ebbet szállíthat — a vevő az eladótól a többletnek, vagy a hiánynak a teljesítés napján fennálló napiárak alapján való elszámolását követelheti. Budapest. 1937. évi október hó 18. napján,. Politzer Sándor s. k. egyesbíró, dr. Kende Ernő s. k. jogügyi titkár. 63. 518 1937. V. B. A kereseti előadás szerint felperes alperesnek 1937. évi morzsolt tengerit adott el Budapest paritásban q-ként 11 pengő 80 filléres árban. Az áru Hajduhadháza állomásról a D. S. r.-t. Györ iparvágány címre az alperes rendelkezésére volt szállítandó. Az áru leszállítása és átvétele kifogástalanul megtörtént, alperes azonban a vételárból 60 pengőt levonásba helyezett. Ezen 60 pengő tőke s járulékainak megítélésére irányul a kereset. Alperes védekezésének lényege az volt, hogy azért, mert a felperes az árut nem bérmentesítette Budapestig, a vasüt nem a 3039. számú hirdetményben megállapított kedvezményes fuvardíjat, hanem a 12, c. számú rendes fuvardíjat alkalmazta, ezáltal 60 pengő fuvardíjtöbblet merült fel, s mivel ez a felperes gondatlansága folytán keletkezett, alperes a 60 pengőt a vételárból jogosan vonhatta le. A bíróság az alperes védekezését alaptalannak találta. Az alperes álíal hivatkozott kedvezményes vasúti fuvardíj csak olyan morzsolt tengeri szállítmányokra alkalmaztatik. amelyek viz[rakodóval bíró állomásra szállíttatnak, feltéve, hogy az áru a rendeltetési állomásig a feladó által bérmentesittetik. Minthogy a jelen esetben az áru az alperes rendelkezése folytán a D. S. Ri., Győr iparvágány címre szállíttatott és alperes nem figyelmeztette felperest, hogy az árut Győrig bérmentesítse, minthogy paritás Budapest eladás csak azt jelenti, hogy Budapestis felmerült fuvardíjat a felperes tartozik fizetni, de nem jelenti azt. hogy í;.lp;res az árut Budapestig bérmentesíteni tartozik, minhogy az különben sem volt lehetséges, hogv- felperes az árut Budapestig bérmentesítse, az átrakásra r.em kerülő áru után a Budapest— Győri utat pedig ne bérmentesítse, minthogy tehát ezek szerint felperest az áru feladása tekintetében semmiféle gondatlanság vagy mulasztás nem terheli, ennélfogva alperes jogtalanul vonta le a 60 pengőt a felperesnek járó vételárból, miértis alperest a kereseti követelés megfizetésében elmarasztalni, egyben mint pervesztest a felmerült perköltségek és illetékek megfizetésére kötelezni kellett. Budapest, 1937. évi október hó 4. napján. Katona Zsigmond s. k. egyesbíró. dr. Adorján Ferenc s. k. jogügyi titkár. 64. 252 1937. Vb. A kereseti előadás szerint felperes alperestől 1937 január 28-án 150 q búzát vásárolt 21 pengős egységáron, ab Battonya wag-