Tőzsdei jog, 1937 (5. évfolyam, 1-11. szám)

1937 / 5. szám

TűZSDEI JOG 19. 739 1936. V B. Alperes felperestől 600 q 1936. évi termésű egészséges, exportra minősített földmentes takarmányburgonyát vásárolt paritás Tiszaszentiuárton. irány Szentgotthárd, minőségi szavatosság a belföldi végállomásig. Felperes szállítója a takarmányburgonya berakását megkezdte és felhívta a Növénykórtani Intézetei, hogy az exportminösítést tanúsítsa. A Xövénykórtani Intézet azzal az utasítással, hogy a rendeltetés helyére takarmányburgonya nem szállítható, a kérelemnek nem tett eleget. Alperes emiatt az ügylettől elállott, mintha az meg sem köttetett volna. Felperes a szokások 65. §-ának cl ponja alapján árkülönbözetet és egyéb kárának megtérítését kérte. Alperes a kereset elutasítását kérte. Védekezésének lényege az volt. hogy felperes exportra minősített árut tartozott szállítani, minthogy p^dig a Xövénykórtani Intézet ilyen rendelkezést nem adott, joggá! állhatott el az ügylet teljesítésétől. A bíróság a kereseti követelés jogalapjának .helyességét állapította meg a következő indokolással: Tekintettel arra. hogy a keresethez csatolt és valódiság tekintetében nem vitás kötlevél szerint felperes alperesnek e;;észs,ges. exportra minősített földmentes takuimányburgonyál adott el. . .elvnek minőségéért belföldi végállomásig váliult-; a szavaio.-.ságot. tekintettel arra. hogy a kötlevél értelmében felperes nem vállalkozott arra, hogy a burgonyát külföldre exportálja, alperes ük abból az okból állhatott el az ügylettől, ha igazolást nyert, hogy olyan árui kívánt felperes alperesnek átadni, amely minőségi hiányai miatt ; m volna exportra minősíthető. Alperes nem állította, még kevésbé bizonyította, hogy a felperes által szállított burgonya nerc felelt meg a szerződésben meghatározott kellékeknek. Az a körülmény azonban, hogy az exportra való minősítést azon a címen tagadta meg a Xövénykórtani állomás mert a kérdéses időben takarmánybargonyát Magyarországról kivinni nem lehetett, nem jogosította fel alperest arra. hogy a felperestől vásárolt burgonya átvételét megtagadja. A keresetben előadott az a tényállítás, hogy felperes szállítója hívta fel a Xövénykórtani Intézetet, hogy az exportminösítést tanúsítsa, a bíróság fenti megállapítását nem érinti, mert ez az eljárás csupán az alperes részéről szándékolt kivitel foganatosításának elősegítését célozta, nem jelentette azonban azt. hogy jogkövetkezményeket vállait arra az esetre, ha a Xövénykórtani Intézet az exportminősítést abból az okból tagadja meg. mert takarmányburgonya külföldre egyáltalában nem volt kiszállítható. A kötlevélnek az a kitétele hogv paritás Tiszaszentmárton, irány Szentgotthárd, szintén nem jelenti azt. hogy a felperes magát az exportálást vállalta és hogy felelős azért, hogv az export rajta kívülesö okokból nem volt lehetséges, mert a szerződésnek most idézett kitétele kizárólag a fuvaidíj elszámolására és semmi egyébre nem vonatkozik. Budapest. 1937. évi február hó 18. napján. Schwarz Jakab, a választott bíróság elnöke. Steiner Marcell. Káldor Sándor választott bírák, rtr. Kende Ernő jogügyi titkár. 20. 155 1936. V B. Az áruüzleti -zokások nem tartalmaznak rendelkezést arra vonatkozólag, hogy a szakértői vizsgálatnaK mennyi idővel a kifogásolás után kell eszközöltetnie. Budapest. 1937. évi február hó 24. napján. 21. 66 1937. Búzakorpát tárgyazó ügyletekre kétségtelenül alkalmazandók a szokványok lisztre és őrleményekre vonatkozó különös határozatainak 12. §-a. amelynek 1. bekezdése szerint az elszállítási rendelkezés megadásának határideje — eltérően a szokványok általános rendelkezéseitől — a teljesítési határidő utolsóelőtti hétköznapjának déli 12 órája. Ezen eltérő rendelkezéstől eltekintve azonban a szokványok I'.sztre és őrleményekre vonatkozó különös határozatai nem helyezik hatályon kívül a szokványok általános határozatainak 25a §-át, vagyis, ha a vevő az elszállítási rendelkezések megadásával késik, az eladó öt arról, hogy elszállítási rendelkezés hiánya miatt a 65. §. b). c) és dl pontjai közül melyiket választja, kártérítési kötelezettsége mellett haladéktalanul értesíteni tartozik. Budapest. 1937. évi február hó 24. napjánDr. Klár egyesbíró, dr. Engel György jogügyi titkár. 22. .^03 1936. V B. A bíróság állandó gyakorlata szerint elmaradt hasznot a szerződéshez hü fél részére csak az esetben ítél meg. ha igazolja, hogy az árut drágábban továbbadta és hogy a másik felet a szerződés lejárta előtt kellő időben értesítette arról, hogy az árut drágábban továbbadta, hogy a vevő iparkodjék szállítási kötelezettségének minden körülmények között eleget tenni, mert az eladó elesik elmaradt hasznától, amelyért a vevő tartozik felelősséggel. Budapest. 1937. évi január hó 4. napján. Steiner Marcell, a választott bíróság elnöke. Dános Arnün. Elek Ferenc választott bírák. dr. Adorján Ferenc jogügyi titkár. 2:>. 393. 1936. V. B. Alperes védekezésének lényege az volt. hogy miután felperes többízben dohos lisztet szállított, amit a felperes vegyésze is megállapított, minthogy a dohos liszt szállítása folytán alpere* vevőinek egyrészét elvesztette és ha további dohos liszteket kapott volna a felperestől, úgy a teljes vevőköre elmaradt volna, em nélfogva alperes 1936 március 23-án elállott az ügylettől, mert a felperes nem akart írásbeli garanciát nyújtani arra, hogy a jövőben nem fog újból dohos lisztet szállítani. Minthogy az elállás március 23-án történt, felperes nem volt jogosítva alperest 1936 május 12-én az árkülönbözettel megterhelni, az árkülönbözet csak a március 23-án érvényben volt napiár alapulvétele mellett állapítható meg. A bíróság alperes védekezését alaptalannak találta. Ha való is az, hogy a felperes az alperesnek többízben dohos lisztet szállított, úgy ez alperest csak arra jogosította fel. hogy a leszállított árukat kifogásolja, a kifogásolt áruból mintákat vonjon, azokat a minőség megvizsgálása végett a tőzsdei szakértőbizottságnak megküldje és a vizsgálat eredménye alapján felperestől kárának a megtérítését követelje. A mintavonás ugyan az alperes rérészéről elmaradt, felperes azonban az alperes kifogásait részben alaposnak ismerte el. az alpe-