Tőzsdei jog, 1937 (5. évfolyam, 1-11. szám)

1937 / 4. szám

4. 5Z. TŐZSDEI JOG 19 ját nem módosította, vitán felül álL hogy a 9. alatti a 4. alatti hitelszerződés 17. pontjában foglalt alávetést hatályában fenntartotta, az elsőfokon eljárt különbíróság ezzel ellenkező okfejtése tehát nem helytálló. Az a tény viszont, hogy a 4. alatti hitelszerződést a peres felek annak 1932 június 30-án bekövetkezett lejarata után kifejezetten tcni hosszabbították meg. nem jelenti azt, hogy a 4. alatti szerződés rendelkezései hatályukat vesztették, mert a hitelszerződés lejárata csupán a felperesi követelés esedékességét vonta maga után. de feleknek a hitelszerződésen alapuló jogait és így a szerződés 17. pontjában kikötött bíróság igénybevételéhez való jogot nem érintette. Hogy a felek maguk is fennállónak tekintették 1932 június 30-a után a 4. alatti hitelszerződésen alapuló jogaikat, kitűnik az 1933 április 26-án kelt 16. alatti megállapodás 8. pontjábóL amelyben kifejezetten kiköttetett hogy a felek között fennálló hitelszerződésen — tehát a 4. alattin — alapuló jogok e szerződés által nem érintetnek. A 7.. 9. és 16. alatt csatolt okiratok tartalma alapján tehát tévesen vonta le a budapesti áru- és értéktőzsde választott bírósága azt a következtetést, hogy e 7., 9. és 16. alatti nyilatkozatok nem tartották fenn a 4. alatti 17. pontjában foglalt hatásköri kikötést, III. Ezekután az döntendö el. vájjon a 4. alatti 17. pontjában foglalt hatásköri kikötés a B> alatti 12. pontjában foglalt tőzsdebírósági alávetés folytán hatályát vesztette-e. Annak, hogy a felek a 4. alattiban szerződésileg kikötött hatásköri kikötéstől eltérjenek és szerződésileg egy más bíróság hatáskörét kössék ki, jogi akadálya nem volt, a felek erre irányuló ügyleti akaratának azonban határozottan és világosan kell megnyilvánulnia. Az nem vitás, hogy a felek között a 4. alatti szerződés aláírását követő időben, soha szóba nem került, hogy a 4. alatti szerződés 17. pontjában foglalt kikötéstől el akarnak térni és a budapesti áru- és értéktőzsde választott bírósága hatáskörének kívánják magukat alávetni. A nem vitás tétayállás szerint a B> alatti és az azzal azonos elismervényeket a negyedévenként lezárt számlakivonatok kapcsán küldötte meg felperes az alperesnek azzal a felhívással, hogy a számlakivonatban foglalt adatokat vizsgálja meg és amennyiben a terhére kimutatott egyenleget rendbenlevőnek találja, vezesse át új számlára és ennek megtörténtéről a felperest a csatolt elismervény aláírása és visszaküldése által értesítse. Nem vitás, hogy a felperes által elismervénynek nevezett okiratok a számlakivonat helyességét igazoló szövegrész alatt 12 pontban felsorolják a felperes üzleti szabályzatait, alattuk pedig annak kijelentését, hogv az aláíró a fenti határozmányokat elfogadja és azok rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek jelenti ki. A határozmányok 12. pontja akként szóL hogy az üzletfelek a bankkal folytatott összeköttetésből származó %itás kérdésekre alávetik magukat a budapesti áru- és értéktőzsde választott bíróságának A B) alatti és ahhoz hasonló elismervények a felperesi bank által a vele számlaviszonyban álló felekkel szemben kikötni szokott üzleti szabályzatokat tartalmazzák, e szabályok általános jellegéből következik, hogy ezek a bank és a fél közötti jogviszonyban csak abban az esetben tekinthetők kötelezőknek, amennyiben a felek jogviszonyát szabályozó írásbeli szerződés nincs, vagy pedig utóbbi szerződés rendelkezésével nem ellenkeznek. Hogy az üzleti szabályzatoknak kötelező ereje tekintetében a felperes maga is ezt az álláspontot foglalja el, igazolja a 18. alatti üzleti határozmányok 21. pontja, amely szerint abban az esetben, ha a felek külön megállapodásai az üzleti határozmányoktól eltérő rendelkezéseket tartalmaznak, úgy e tekintetben a külön megállapodások irányadók. A B; alatti elismervény 54. alatt csatolt kísérőlevelének fentebb kifejtett tartalma folytán az elismervény aláírásakor alperes jóhiszeműen lehetett abban a i ltcvésben, hogy az elismervény aláírásával a felperes kizárólag a folyószámlaegyenleg helyességének az elismerését célozza, annak aláírásakor tehát az alperes ügyleti akarata sem irányult többre, mint amire az aláírást a felperes kérte, vagyis a folyószámlaegyenleg helyességének az elismerésére. De hogy magának a felperesnek az ügyleti akarata sem irányult arra, hogv* a B; alatti és az ahhoz hasonló elismervények aláírásával a felek közötti jogviszonyt szabályozó 4. alatti hitelszerződés 17. pontjában foglalt hatásköri kikötés hatálytalaníttassék, kitűnik a következőkből. Felperes már a 19—21. és 23—24. alatt csatolt 1927 decemberi számlakivonatokat is oly elismervények kíséretében küldötte meg alperesnek, amelyeknek 12. pontja a Bj alatti 12. pontjával azdaosan a tőzsdebíróság hatáskörét kötötte ki. Alperes ugyan a 19—21. és 23—24. alattiakat nem írta alá és nem küldötte vissza felperesnek, azonban abból a tényből, hogy a felek ezt követően 1930 február 21-én és 4. alattiban a budapesti kir. törvényszék, illetve a budapesti központi kir. járásbíróság kizárólagos illetékességének vetették alá magukat anélkül, hogy felperes a szerződéskötéskor szóbahozta volna, hogy a maga részéről a tőzsdebírósági hatáskör kikötését óhajtja, arra kell következtetni, hogy felperes ügyleti akarata nem irányult a bírósági hatáskör kikötésére. Nem vitás, hogv- az alperes az 1932 január 11-én kelt és a budapesti áru- és értéktőzsde választott bírósága hatáskörének való alávetést tartalmazó 32—34. alatt csatolt elismervényeket aláírásával ellátva visszaküldötte a felperesnek. Hogv- felperes nem tulajdonított a 32—34. alatt csatolt és a B) alattival azonos elismervények aláírásának a 4. alatti hitelszerződés 17. pontját módosító hatályt, kitűnik abból is. hogy a 32—34. alattiaknak alperes részéről történt aláírása után felperes az általa készített és alperesnek beküldött 5. alatti szerződéstervezet 20. pontjában a 4. alatti 17. pontjával egyezően azt a rendelkezést vette fel. hogy a felek a per tárgya szerint hatáskörrel bíró budapesti kir. törvényszék, illetve a budapesti központi kir. járásbíróság illetékességének vetik magukat alá, amit pedig nyilván nem tett volna, ha az alperes által aláírt 32—34. alattiakban foglalt tözsdebírósági alávetést komolynak és joghatályosnak tekintette volna. IV. A Bi alatti és ahhoz hasonló nyomtatványok sorozatosan megismétlődő használata is arra mutat, hogy e nyomtatványok használata pusztán kényelmi célt. nevezetesen a levélírás elkerülését szolgálta és felperes maga sem tulajdonított azoknak szerződésmódosító hatályt. De az alperes annál kevésbé gondolhatott arra, hogv- felperes az elismervény aláíratásával a 4. alatti hitelszerződés 17. pontjában foglalt kikötés módosítását célozza, mert ezeket az elismervényeket a felperesi bank folyószámlaosztálya küldte meg