Tőzsdei jog, 1937 (5. évfolyam, 1-11. szám)

1937 / 4. szám

4. sz. TŐZSDEI JOG 17 abban, hogy a kikötött birói hatáskörtől eltérnek, az első szóbeli meghosszabbítás alkalmával azon­ban, az 1932. évi június hó 30-a utáni időben, tőzsdebirósági hatásköri kikötést tartalmazó nyi­latkozatot 1932. évi január hó 11-én és május hó 7-én alperes már aláirt és minthogy azt adta elő. hogy a „Stillhalte" létrejöttekor a rendes bíróság hatáskörének kikötéséről speciálison a felek nem tárgyaltak, alperes nem hivatkozhat arra sem, hogy a felek szóbeli megállapodásokkal tartották fenn a 4. alattiban foglalt perjogi megállapodást, helyesebben, hogy szemben a közben kikötött tőzsdebirósági hatáskörrel, megint visszatértek a rendes bírósági hatáskörre és illetékességre. Nem volt figyelembe vehető alperesnek az az érv elése sem, hogy 1935. évi október hó 16-át kö­vetöleg. tehát a B> alatti aláírása után felperes alperesnek több ízben ettől eltérő más szövegű elismervényeket küldött aláírás végett. Alperes ugyanis ezeket nem írta alá és nem küldte vissza felperesnek. Ezek a nyilatkozatok azonban alá­írás esetén sem jelentették volna azt. hogy a bírói hatáskör és illetékesség kérdésében a felek a ko­rábbi legutoljára létesített, a tőzsdebirósási hatás­kört kikötő megállapodástól eltértek, mert a vo­natkozó 18. alatt, másolatban csatolt blanketta a birói hatáskör tekintetében semmiféle rendelkezést nem tartalmaz. A hatásköri kérdés elbírálásánál a bíróság nem lehet tekintettel alperesnek arra a védekezésére sem. hogy a B' alatti és az azzal azonos szövegű elismervények egyéb, az üzleti összeköttetés ér­demi részét szabályozó határozmányokat tartal­maznak, amelyek eltérnek a 2^ 3. és 4. alatti, va­lamint a felek között létesített más írásbeli és szóbeli megállapodások feltételeitől. Az a kérdés, hogv- ezek. az alperes által az elismervények alá­írásának tényével elfogadott üzleti határozmányok öt mennyire kötik, illetőleg, hogy mennyiben kö­telezők felperesre, a per érdemére tartozik. Nem védekezhetik alperes azzal sem. hogy a folyószámlakivonatokat és az ahhoz csatolt elis­mervényeket felperesnek folyószámlaosztálya, te­hát nem a felperesi bankintézet vezetői intézték hozzá, kérvén az elismervény aláírását, amiből azt a következtetést vonta le. hosy a tőzsdebirósági alávetést tartalmazó alperesi nyilatkozat nem le­het érvényes. A B) alattit, a 32.—37. alattit, vala mint a felperes által felmutatott és alperes által valódinak elismert azonos szövegű nyilatkozatokat ugyanis nem vitásan alperesnek cégjegyzésre jo­gosult képviselői írták alá. de felperes is az által, hogy a keresetet a tőzsdebirósás előtt indította meg. a m. kir. Kúria 53. számú teljesülési dönt­vénye értelmében, úgy a folyószámlaosztálva által veszett cselekményt, mint az alperes részéről tör­tént alávetést magára nézve kötelezőnek elismerte. Alperes bizonyítást ajánlott arra nézve, hogv a 3. és 4. alatti megállapodásokban foglalt rendes­birósági hatásköri és illetékességi kikötést alperes kívánságára előzetes megtárgyalás után vették bele felek ezekbe a megállapodásokba. Ebből a tényből is odakövetkeztetett, hogy a feleknek ki­fejezésre jutott akaratával szemben a tőzsdebiró­sági hatásköri kikötést tartalmazó blanketták sah­lonos aláírásával, midőn a felek között ebben a kérdésben előzetes tárgyalások nem folytak és felperes külön nem figyelmeztette alperest, hogy tőzsdebirósági hatásköri kikötést tartalmazó elis­mervény aláírását kéri. a kifejezetten kikötött ren­desbirósági hatáskörtől, illetőleg illetékességtől nem térhettek el. Minthogy azonban a kifejtettek szerint alperest minden nyilatkozata egyaránt kö­telezi, minthogy semmi akadálya sem lehet an­nak, hogy a korábbi megállapodástól, bármi volt is ennek a megállapodásnak az előzménye, a felek utólag eltérjenek és minthogy ez az utólagos el­térés kifejezett és világos volt. minekfolytán an­nak érvényességéhez kétség nem férhet, annak ellenére sem. hogy arra felperes alperest külön nem figyelmeztette, és ezt a kérdést a felek elő­zetesen nem tárgyalták meg egymással: a bíróság alperesnek ezt a védekezését sem találta ügydön­tőnek és mellőzte alperes bizonyítási kérelmének teljesítését abban a kérdésben, hogy a 3. és 4. alattiban foglalt hatásköri és illetékességi kikötés megállapítását minő tárgyalások előzték meg. Megállapítja azonban a bíróság azt is. hogy a B' alatti és az azzal azonos, alperes által aláírt elis­mervények szövege és alakja önmaga kellő figyel­meztetést ad az azt aláíró félnek, mert ott fel­tűnően olvasható az. hogy az elismervényt aláíró fél tudomásul veszi az abban felsorolt üzleti sza­bályzatokat, továbbá, hogy azokat elfogadja és azok rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek jelenti ki. A bíróság ennél a kérdésnél megállapítja végül azt, hogy még az esetben is. ha alperes 1932. éri január hó 11-ét, illetőleg azt megelőzőleg írt alá tőzsdebirósági hatásköri kikötést tartalmazó nyi­latkozatot, hogy a felek a 3. alattiban, vagy a 4. alattiban a rendes bíróság hatáskörének és ille­tékességének alávetették magukat: fennáll a tőzsdebiróság hatásköre. Ebből a feltételezett tény­állásból arra kellene ugyanis következtetni, hogy az eredetileg tisztázatlan perjogi helyzetet a felek utóbb tisztázták, midőn később sorozatosan és kö­vetkezetesen felperes alperesnek a tősdebirósági hatásköri kikötést tartalmazó nyilatkozatot kül­dött aláírás végett és azt alperes sorozatosan és következetesen aláírva felperesnek visszaküldötte. Nem találta a bíróság alaposnak azt az alperesi kifogást sem. hogy a B^ alatti 12. pontjában fog­lalt hatásköri kikötés csak azokra az ügyletekre vonatkozik, amelyek a B] alatti aláirását követően jöttek létre, nem vonatkozik azonban a múltra. Alperes maga adta elő. hogy a B) alatti aláírása­kor a felek között más összeköttetés nem volt. mint az. hogy alperesnek felperessel szemben 1932. évi június hó 30-án lejárt követelése állott fenn az időközi kamatokkal és jutalékokkal nö­vekedve. Előadta továbbá és a 17. alatti kimuta­tással igazolni kívánta, hogy a kereseti követelés része annak a követelésnek, amely a 2.. 3. és 4. alattiakból származik, hogy felperesnek vele szemben más hitelkövetelése nincs és hogy a ke­resetben említett mintegy három milüó pengőt ki­tévő tőke azonos azzal, amelyről a 4. alatti szól. A Bi alatti és a hasonló szövegű alperes által alá­irt, ismételten idézett elismervénynek 12. pontja úgy rendelkezik, hogy az üzletfelek a bankkal folytatott összeköttetésekből származó vitás kér­déseknél vetik magukat alá az eljáró különbiró­ságnak. A B) alattiban foglalt nyilatkozat tehát szükségképpen arra az összeköttetésre vonatkozik, amely a 2.. 3. és 4. alattival vette kezdetét, amely azonban a felek között folytonosan meghosszab­bíttatván, közöttük, mint egyetlenegy üzleti ösz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom