Tőzsdei jog, 1937 (5. évfolyam, 1-11. szám)

1937 / 2. szám

8 TŐZSDEI JOG 2. SZ. kijelentést sem, hogy a hátralékos árut átveszi. A felvett óvás után közölt alperesi kijelentés, az óvással az alperesi késedelem rögzíttetvén, mint közömbös, figyelembe nem volt vehető. A bíróság a 2) alatti megállapodás és az Al alatti kárszámla alapján tényként megállapította, hogy az alperes által át nem vett hátralékos liszt tekintetében a felek úgy állapodtak meg, hogy a hátralékos áru 33 pengős áron kizárólag 0-ás lisztben fog felperes részéről alperesnek átadatni. Minthogy nem volt vitás a felek között, hogy az 1935. évi november hó 5-i kötésre alperes 323 zsák liszt átvételével késedelembe esett, ezután felperes alperestől jogosan követeli a szokások 65. §-ának d) pontja alapján mutatkozó árkü­lönbözetet. A bíróság az irányadó 1936. évi szep­tember hó 1-i piaci árakat feljegyzései és szak­értelme alapján megállapítván, figyelembevéve a kötlevélben foglalt azt a kikötési is, hogy az árut felperes alperesnek franco házhoz tartozott szál­lítani, az árkülönbözetet alperes terhére q-kint 4 pengőben állapította meg és megállapította al­peres védekezésével szemben azt is, hogy felpe­resnek összes árkülönbözeti igénye az ő irányá­ban 1098 pengő 20 fillérti tett ki. A felek által beszámítani kért 1000 pengő le­vonásával alperes 98 pengő 20 fillérben volt ma­rasztalandó. E tőke után a bíróság alperest a ka­matok megfizetésére is kötelezte. Tekintettel arra, hogy alperes vitássá tette, miszerint felperesnek bármivel is tartoznék, eluta­sítani kérvén az egész keresetet, a bíróság úgy ta­lálta, hogy felperesnek az a kérelme, hogy állapít­tassák meg, hogy mennyi az ő árkülönbözeti kö­vetelése, jogos volt és jogos volt az az eljárása is, hogy már a keresetlevélben kijelentette, hogy az alperes által őnála letétbehelyezett 1000 P a bíró­ság a felperesnek járó árkülönbözetből helyezze levonásba; a bíróság ezért a jogalap kérdésében is pervesztes alperest az alperes terhére megálla­pított egész árkülönbözeti összeg arányában ma­rasztalta a perköltségek viselésében. Budapest, 1936. évi december hó 17. napján Schwarz Jakab a vál. bíróság elnöke, Káldor Sándor, dr. Perényi István választott birák, dr. Kende Ernő jogügyi titkár. A wieni tőzsde választott bíróságainak műkö­dése az 1936. évben. A wieni tőzsde (Wiener Börse) két osztályának, az értékosztálynak (EfTektenabteilung), valamint az áruosztályának (Warenabteilung) tudvalévően külön-külön vá­lasztott bírósága van. A Wiener Börse 1936. évi jelentése szerint az értékosztály választott bíróságánál 1936-ban 12 keresetet adtak be az előző évi 5 keresettel szem­ben; egyéb ügydarab az év folyamán 5 érkezett, míg az előző évben 7. Az 1935 ben indult ügyek közül 1936-ra egy marad elintézetlenül. Az 1936. évben indul perek közül 4 fejező­dött be ítélettel, 4 esetben szüneteltették a felek az ügyet, 4 keresetet pedig visszavontak. Az 1936-ban beadott keresetek közül nem maradt az év végén elintézetlenül egy sem. Az eljárás gyorsaságát az jellemzi, hogy csak egyetlen egy esetben tartott az elintézés 10 napig, a többi ügyek kivétel nélkül, egy héten belül befejeződtek. A bíróság eskü alatt nem hallgatott ki egytlen tanút sem. A bíróság ítéletei ellen semmiségi panaszt egyet­len esetben sem adtak be s a hatáskör kérdésében sem fordult elő jogorvoslat. Az év folyamán a legmagasabb perérték 71.786.16 schillinget a legalacsonyabb 3.60 schil­linget tett ki. Az 1936. évben elintézett 12 kereset közül csak egy eredt tőzsdeügyletből a többi íl-nél a válasz­tott bíróság hatásköre a polgári perrendtartás 13. §-án alapult. (Alapszabály 90. §.) A peres ügyek csekély száma azzal magyaráz­ható, hogy a tőzsde usanceok a tőzsdei kereske­delmet a legapróbb részletekig pontosan szabá­lyozzák s ennek folytán véleményeltérésnek ke­vés helye és lehetősége van; de nemkülönben az­zal is, hogy az üzleti erkölcs a tőzsdén különösen magas szinten mozog. Az áruosztály választott bíróságánál az 1936-ik évben 239 kereset indult, a megelőző év 237 kere­setével szemben. Óvás 14 volt (az előző évi 18 al szemben), expertiz 4 (az 1935. évi 6-tal szem­ben), egyéb ügyirat pedig 21 (1935-ben 23). Tekintettel arra, hogy az 1935-ik évből 15 kére set maradt elintézetlenül, az 1936-ik évben össze­sen 254 kereset várt a választott bíróság előtt el­döntésre; ezek közül mindössze 13-at kellett az 1937-ik évbe átvinini. A 254 ügy elintézése a követ­kező módokon történt: hatáskör hiánya miatt elutasítottak 4 keresetet, egyezség folytán meg­szűnt 18, mulasztási ítéletet 62 esetben hoztak, tárgyalás alapján, hozott érdemleges Ítélet 39 volt, 118 keresetet pedig egyéb módon intéztek el. Az 1936-ik évben a legmagasabb perérték 2,463.316.65 lei volt, a legalacsonyabb pedig 7 schilling. A választott bíróság a kereset beérke zésétől számítva általában 8—14 nap alatt intézte el az ügyeket. Az Ítélettel végződött peres esetek túlnyomó része 1 hónapon belül fejeződött be. Az év végén elintézetlenül maradt kereseteket csak­nem kivétel nélkül december hóban adták be. Az áruosztály választott bíróságának egyetlen határozata ellen adtak be semmiségi panaszt, amelyet azonban a felülvizsgáló bíróság eluta­sított. Minden olvassa a KERESK1 1 jogász, kereskedő és közgazdász EDELMI JOG-ol ! Felelős kiadó: Dr. Szenté Lajos. Pesti Lleyd-Társulat nyomdája, buüapest, V.. Mária Valéria-u. 12. (Felelős: Scbulmann L)

Next

/
Oldalképek
Tartalom