Tőzsdei jog, 1936 (4. évfolyam, 1-11. szám)

1936 / 7. szám

26 TŐZSDEI JOG 7. sz. hogy a IS. T. céginek adott megbízás csupán a vételi ügylet közvetítésére irányult. Minthogy ily körülmények között ^a tőzsdebíróság hatásköre a C) alattiban foglalt alávetés alapján az 1881. évi XIL. t.-c. 94. § b. pontjának első bekezdése alapján megáll, az alperes alaptalan felfolyamodásának helyt adni nem lehetett. Budapest, 1936. évi május hó 27. napján. Dr. Kovács László s. k. kir. ítélötáblatanácselnök, dr. Gedeon Alajos S. k. k! r. ítélőtáblai bíró, előadó, dr. Jókay ISiándor s. k. kir. ítélőtáblai bíró. 30. A hatáskör fennforgásának kérdése az ügyletet létesítő és a különbíróság hatáskörét kikötő felek személyéhez és nem magához az ügylethez fűződik. Aki a szerződéskötéskor nem teszi felismerhetővé, hogy másnak a nevében jár el, a szerződés alapján maga van jogosítva és kötelezve. 16011936. V. B. Végzés: A bíróság határkörét leszállítja. indokok: AÍ keresetben felperes előadta, hogy 1935. évben vagyonának a kezelésével sógorát, Sz. J. volt szegedi lakost bízta meg azzal, hogy készpénzét az általa helyesnek tartott módon és feltételek szerint gyümölcsözően kezelje. 1935. év nyarán Sz. J. saját nevében — de felperes pénzének felhasználásával és felperes részére — alkalmi megállapodást kötött alperessel, amely szerint közös számlára gabonaüzleleket fognak lebonyolítani. Ebből a óéiból az A) alattli levél tanúsága szerint Sz. összesen 6000 pengőt bocsátott alperes rendelkezésére. Előadta felperes, hogy a 6000 pengő rendelkezésrebocsátásakor, valamint 1935. évi augusztus hó 23-án. amikor a B) alatti megállapodás tanúsága szerint az alkalmi megállapodás közelebbi feltételei tekintetében Sz. J. alperessel megegyezett, alperes nem tudott arról, hogy a pénz felperesé és a megállapodásból eredő követelés őt illeti, mert Sz. J. ezt a körülményt alperessel nem közölte. Csak 1935. évi november hó 21-én kelt levelében írta meg felperes jogi képviselője alperesnek, hogy a követelés felperesé, illyen értelmű közlés későbben többízben történt. Alperes azonban a közléseket tudomásul nem vette és azt vitatja, hogy kizárólag Sz. J.-vel van jogviszonyban. A 6000 pengőből 4500 pengő tőkét és 500 pengő haszonrészesedést, összesen 5000 pengő tőkét és a járulékokat köveiti felperes keresetiéiben alperestől. A bíróság hatáskörét felperes az Sz. J. és alperes között létrejött B) alattiban foglalt kikötésre alapította. iBár a keresethez csatolt C) alattJ másolatiban és az annak megfelelő E) alatti eredetiben 1935. évi augusztus hó 28-án Sz. J. felpereshez intézett nyilatkozatában azt a kijelentést tette, hogy felperesre engedményezte az alperesi cca 6000 pengőt kitevő követelését, amely összeg egyébként is a felperesé volt, felperes a kereset szövege szerint, amelyet a tárgyaláson kifejezetten megerősített, nem az engedmény alapján, hanem a saját jogán lépett feli alperes irányában. Jogszabály az, hogy a hatáskör fennforgásának kérdése az ügyletet létesítő és a különbíróság hatáskörét kikötő felék személyéhez és neon magáihoz az ügvlethez fűzöük (budapesti' kir. ítélőtábla P. V. 809/1931). Ennek folytán, mftnltlhogy a kereset alapjául szolgáló ügylet és a vonatkozó Aj alahi és a bíróság hatáskörének kikötését tartalmazó B) alatti megállapodás nem peres felek között, hanem egyfelől Sz. J., másfelöl alperes között jölt létre és így felperes alperessel jogviszonyba sem került, a )B) alattiban foglalt nyilatkozat ellenére és annak ellenére Is, hogy felperes azt állította, hogy közöite és Sz. J. között olyan belső megállapodás jött létre, amely szerint az Sz. J. és az alperes között köíött ügyletből származó jogok és követelések felperest illetik meg, a híróság (hatásköre megállapítható nem volt. A bírói gyakorlat szerint ugyan a hatásköri kikötés átszáll az engedményesre. Engedmény címén tehát felperes a különbíróság ítélkezését iglényfbevehetné.Minifchogy azonban felperes a kereseti előadás és a szóbeli tárgyaláson tett kijelentése értelmében kifejezetten saját jogán és nem engedményesként lépett fel, a bíróság hatáskörét ezen az alapon sem lehetett megállapítani. Alperes pergátló kifogása folytán emiatt a bíróság hatáskörét leszállította és az alaptalanul igénybevett perút által okozott költségek viselésére felperest kötelezte. Budapest, 1936. évi április hó 30. napján. Schwanz Jakab s. k. a vál. bíróság elnöke, Káldor Sándor s. k. vál. bíró, Papp-Száz Tamás dr. vál. bíró. dr. Kende Ernő s. k. jogügyi titkár. P. V. 5837/1936./2 szám. A budapesti kir. ítélőtábla, mint felfolyamodási bíróság a felfolyamodásnak helyt nem adott. Indokok: Jogszabály, hogy aki szerződéskötéskor nem teszi felismerhetővé, hogy másnak a nevében jár el, a szerződés alapján maga van jogosítva és kötelezve. A nem vatás tényállás szerint a hatásköri kikötést is magában foglaló B) alatt csatolt szerződés megkötésekor Sz. J. nem közölte az alperessel, hogy a felperes nevében jár el, a fenti jogszabályból következik tehát, hogy e szerződésből felperesre sem jog, sem kötelezettség nem származott. Minthogy a felperes kereseti igénvét nem mint Sz. J. engedményese, hanem kifejezetten saját jogán érvényesíti, a fenti jogszabályra tekintettel, a vonatkozó indokaiból helyes a tőzsdebíróságnak az a döntése, hogy az egyfelől Sz. J., másfelől az alperes között létesült B) alatti szerződésben foglalt hatásköri kikötés alapján felperes mint az iiftyletkötő feleken kívül álló iharmadik személy a tőzsdebíróság hatáskörét igénybe nem veheti, ezért a kir. ítélőtábla a felperes jogtalan felfolyamodásának helyt nem adott. Budapest, 1936. évi május hó 27. napján. Dr. Kovács László s. k., kir. ítélőtáblai tanácselnök, dr. Gedeon Alajos s. k. ítélő táblai bíró, előadó, dr. Jókay Sándor s. k. kir. ítélőtáblai bíró, szavazó. Anyasí joí? 31. Ha az eladó az áru minőségéért csak belföld' határállomásig felel, a vevő a külföldre kiszállított árut akkor sem utasíthatja vissza, ha az értékkevesblet a szokásokban megállapított mértéket meghaladja. 673/1935. Vb. sz. ítélet, fndokolds. Felperes a bíborheremag minőségéért csak belföldi határállomásig felelt. Minthogy az állandóan követeti bírói gyakorlat értelmében ilyen esetben a külföldre szállított áru visszavételét a vevő akkor