Tőzsdei jog, 1936 (4. évfolyam, 1-11. szám)
1936 / 1. szám
4 TŐZSDEI JOG 1. BZ. hogy a kötlevél tartalmával szemben az az alperesi állítás, hogy felperes arra kötelezte magát, hogy augusztus 8-án 500 P előleget fog fizetni, ellentétes állítás, a bíróság ebben a kérdésben bizonyítást nem rendelt el és az alperes állításának valótlanságát állapította meg. Az 500 pengő vételárelőleg megfizetésének elmulasztása miatt tehát alperes augusztus hó 12-én nem volt jogosult az ügylettől elállani, mintha az meg sem köttetett volna. Az augusztus 12-i elállást a bíróság a szokások 71. §-a értelmében tett olyan kijelentésnek minősítette, hogy alperes a teljesítési határidő lejárta előtt közölte felperessel, hogy teljesíteni nem fog. A 71. § szerint ilyen esetben a szerződéshez hü fél, felperes nem köteles az ott felsorolt jogok között választani és az esetben, ha választási jogát nem gyakorolja, az ügylet továbbra is érvényben marad. A peres felek között létesített vételi szerződés az eredeti feltételek szerint továbbra is érvényben maradván, felperesnek joga volt az alperestől a lencse leszállítását kérni és augusztus hó 18-án az áru átadására 3 napos póthatáridőt engedélyezni. Alperes a póthatáridő alatt sem teljesítvén, felperest megillette a jog a fedezeti vétel foganatosításához. A fedezeti vételt felperesnek a szokások 73. §-ában foglalt szabály folytán legkésőbb a késedelem beálltát követő második hétköznapon a napi árak figyelembevételével kell foganatosítani. A bíróság megállapította azonban, hogy a fedezeti vétel foganatosítása napján augusztus hó 23-án, de augusztus hó 21-én is, amely napon a felperes által adott póthatáridő letelt, felperes javára a napi árak alapján mm-ként csupán 2 pengő árkülönbözet mutatkozott. A fedezeti vételt emiatt a bíróság nem tekinthette alperes rovására történtnek és felperes javára csupán 200 pengő árkülönbözetet ítélt meg a 100 mm lencse után. Budapest, 1935 november 25. Dr. Koós Zoltán, Braun Arnold, Davidsohn Horace s. k. választott bírák, dr. Kende Ernő s. k. jogügyi titkár. Alaki joa, 7. Üzleti összeköttetésre vonatkozó alávetés. A perbeli nyilatkozat elmulasztásának következménye oly esetiben, araiidőn a mulasztó félnek a nyilatkozat előkészítésére megfelelő ideje volt. Áz üzleti összeköttetés nem tekinthető megszakítottnak, ha a felek között a téli hónapokban, tehát a gabonakereskedelem szempontjairól leggyengébb forgalmú hónapokban nem jött létre ügylet. Tőzsdebíróság. 310/1935. VB. Végzés. A bíróság az alperes pergátló kifogását elveti, hatáskörét megállapítja és pere:s feleket az ügy érdemének" tárgyalására utasítja. Indokok: Felperes a kereseti előadás szerint 1935 február 11-én megkötött ügyletből származó követelését a D. alatt csatolt 1934 szeptember 20-án kelt kötlevél utolsó előtti bekezdésében foglalt kikötés alapján peresítette a tőzsdebíróság előtt. Ezen kikötés szerint peres felek úgy a D. alatti kötlevél tárgyát tevő ügyletből, mint üzleti összeköttetésük tartama alatti, már fennálló és egyéb üzleti viszonyból eredhető bármely peres kérdés esetén alávetik magukat a Budapesti áru- és értéktőzsde választott bírósága kizárólagos és fellebbezhetetlen ítéletének. Ugyancsak ezen kikötés szerint a jövőben szóbeli, levélbeli, távirati vagy telefoni úton létesítendő ügyletek mindig a budapesti áru- és értéktőzsde választott bírósága illetékességének kikötése mellett kötötteknek értendők. Alperes hatáskör hiánya miatt pergátló kifogást emelt, előadván, hogy a peres felek között a D. alattiban foglalt 1934 szeptember 20-i ügyleten kivül csak a peresített ügylet jött létre, tehát a felek között nem alakult ki üzleti összeköttetés és így a D. alattiban foglalt hatásköri kikötés nem terjed ki a peresített ügyletre. Felperes annak bizonyítására ,hogy a peres felek között 1934 szeptember 20-át megelőzőleg és követőleg több ügylet jött létre, becsatolta az E. alatti könyvkivonatot. Vitatta, hogy ebből kitünőleg a felek között állandó üzleti összeköttetés kétségtelenül fennállott és nem tekinthető megszakadtnak azáltal, hogy a téli hónapokban — gabonakereskedelem leggyengébb hónapjaiban — a felek között ügyletek nem jöttek létre. Pótlólag előadta még azt is, hogy a peresített ügylet a tőzsdeteremben a hivatalos tőzsdeidő alatt jött létre. Alperes kijelentette, hogy bár az E. alatti könyvkivonatot már a tárgyalás előtt megkapta, nem tud határozottan nyilatkozni arra vonatkozólag, hogy az abban felsorolt ügyletek létrejöttek-e vagy sem és ezért óvatosságból azoknak létrejöttét tagadni kénytelen. Határozottan tagadta azt, hogy a peresített ügylet a tőzsdeteremben jött létre. A bíróság alperes pergátló kifogását alaptalannak találta. A bíróság ugyanis, minthogy alperes a saját beismerése iszerint már a tárgyalás előtt kézhez vett E. alatti könyvkivonatra vonatkozólag a tárgyaláson határozott nyilatkozatot nem tett, bizonyítottnak vette azt, hogy az abban felsorolt ügyletek a peres felek között létrejöttek. Ebből az következik, hogy a peres felek valóban üzleti összeköttetésben álltak egymással; ez az üzleti összeköttetés pedig nem szakadt meg az által, hogy a felek között kb. egy negyedéven keresztül — még pedig éppen a téli hónapokban, tehát a gabonakereskedelem szempontjából leggyengébb forgalmú hónapokban — nem jött létre ügylet. Az üzleti összeköttetés elején létrejött, fentebb már említett hatásköri kikötés tehát kiterjed az ugyancsak az üzleti összeköttetés folyamán létrejöttnek tekintendő peresített ügyletre is. A kifejtettek alapján a rendelkező rész szerint kellett határozni. Budapest, 1935 október 28. Katona Zsigmond s. k. tőzsdetanácsos, egyesbíró, dr. Engel György s. k. jogügyi titkár. Misiden fogász, kereskedő és mmmmmmu^m^m^. kÖZgazdaSZ olvassa a 1 Felelős kiadó: Dr. Szenté Lajos. Pesti Lloyd-Társulat nyomdája, Budapest, V., Mária Valéria-u. 12. (Felelős: Schulmann I.)
