Tőzsdei jog, 1936 (4. évfolyam, 1-11. szám)

1936 / 11. szám

44 TŐZSDEI JOG 11. SZ. való felhívásnak és anntalk, hogy alperes felperes­nél a legsürgősebben megjelenjék, ez esetben an­nál kevésbé volt akadálya, mert mindkét félnek az üzleti telepe Budapesten vian. Felperesnek az az eljárása, hogy az autót kí­sérő személlyel pecsételt mintát, nem vol; helyt­álló. Igaz ugyan, hogy taz autót kisérő fuvaros a gyakorlat szerint aa átadásinál szükségessé váló bizonyos cselekmények elvégzésére az eladó meg­hatalmazottjának tekintendő. Meghatalmazott ja az eladónak különösen atekintetbem, hogy helyelte a* áru lemérleg. lésénél közbenjárjon. Errevonatkozó külön meghatalmazás nélkül nem tekinthe'ő laizon­ban meghatalmazottnak arra is, hogy oz áruból a vevővel köizös mintát pecsételjen. Felperes n m állította, még kevésbé bizonyító'ta, hiogy alperes ilyen irányú külön meghatalmazást adott a fuva­rosnak. Hogy ilyen megbízása az autót kisérő egyénnek nem volt, kitűnik a felek közöt' nem vitás abból a tényből is, hogy a mintapecsételés­hez szükséges pecsétnyomót a fuvaros nem Iho­zott magával. Felperes keresete arra irányult, hogy a bíróság állapí'sa meg, hogy alperes szerződésellenes árut szállított és bogy azt felperes átvenni nem tarto­zik. Felperes tehát az áru visszautasítását kívánja és azt, hogy alperes a kölesit vegye tőle viscza. Felperesnek ez a kérelme 'azonban ellentétben van azzal az eljárásával, hogy az árut saját munkásai által bevitette a raktárába. A felperes raktárába elszállított áru azonossága, az, hogy az nem rom­lott-e ott tovább és nem cseréltetett-e el más áru­val, utólagos bizonyítással nem állapi" hntó meg, úgy, hogy a bíróság az ebben a kérdésben kellő eredményt nem igérő bizonyításii eljárás lefolyta­tását mellőzte is. A szokásokban letett elvekből következik —• és ezt alá'ámiasztja a bíróság gya­korlata is —, Ihogy mindlen más bizonyítás kizárá­sával, az árunak az azonosságát kizárólag oly minta állapíthatja meg, amely hasonló esetekben, a fuvarozó eszközről való kirakás előtt, a szoká­soknak megfelelő módon vétetett. Ilyen minta­vétel azonban ez esetben nem történt. Minthogy ia bíróságnak nem állott rendelkeizé­sére olyan áruminta, amelynek alapján az alpe­res által szállított köles minősége megállapítható lett volna, a biróság nem volt abban a helyzet­ben sem, hogy megállapítja azt, hogy nem egész­séges árut szállított alperes felperesinek, ille'őleg, hogy más árut szállított, mint aminőt felperes tőle vásárolt, hogy tehát kereskedelmi csalás esete fo­rog1 fenn, úgy, bogy felperesnek errevon átkozó ál­lítása a biróság döntésének szempontjából figye­lembe nem vehető. Min^ezakipon a bíróság az alaptalannak bizo­nyult keresetet elutasította és felperest az okozott költségek megfizetésére kötelezte. Budapest, 1936. évi október hó 16. napján. iPolitzer Sándor s. k. a váí. bíróság elnöke, Bart'ha Imre s k., Dános Ármin s. k. választott birák, dr. Kende Ernő s. k. jogügyi titkár. 45. Nem tehető fel, hogy a kereskedők fontos, az eredeti írásos szerződéstől eltérő megálla­podásukat — különösen mikor a szerződésben az a kikötés foglaltatik, hogy minden szóbeli ki­kötés érvénytelen, — írásba ne foglalnák. 647/1936. V. B. Ítélet: Indokok: A kereseti elő­adás szerint felperes az A) alatti megbízó levél alapján végzett köizvet lő tevékenység jutaléka fejében 906 pengő tőkében és a felmerült költsé­gekben kérte marasztalni alp°rest. Alperes a kereset elutasítását és felperesnek a költségekben ivaló marasztalását kéite. Azzal véde­kezett, hogy későbben a lelek között az A) alattit kiegészítő oly szóbeli megállapodás jött létre, amely szerint felperes 900 pengőt kitevő jutalékát az X. takarékpénztár által folyósított kölcsön utolsó részletének kiutalásakor fogja csak érvé­nyesíteni. Evégből alperes felperesnek a C) alatti s az X. takarékpénztárra intézett kiiu'alóCevelet átadta, hogy felperes a fedezet fennállásáról meg­győződhessen. Azt vitatta alperes, hogy miután az utolsó részlet folyósítása csak körülbelül 8—10 nap múlva következik be, felperes kövtelését idő­elött érvényesíti. Ezzel szemben felperes a vitatott megállapo­dást tagadta és hivatkozott D) alatti levelére, amely i zer nt követelését alperes által csak akkor tekinti kiegyenlítettnek, ha az utalványozott X. takarékpénztár alperes utalványát elfogadja. Minthogy az X. takarékpénztár az utalványt nem fogadta el, sőt a hátralevő részlet kiutalását bizo­nyos feltételek bekövetkeztétől tette függővé, állította felperes, hogy követelését joggal érvénye­síti birói uton. A biróság alperes védekezését nem találta helyt­állónak. Nem '.olt vitás, hogy a felperesnek az A) alattin alapuló 900 pengős jutalékkövetelése fennáll. Alperes ugyan az A) alattitól ef.érő szó­beli megállapodást vitatott. Alperes e mecáll.nr.0­dást, am ly szerint felperes hozzájárult ahhoz, hogy követelése érvényesítését az X. takarék­pénztár által folyósított kölcsön utolsó részletének kiutalásáig elhalasztja, tanukkal kívánta bizonyí­tani. A biróság a tanubizonyítást mellőzte, me t a csatolt iratok alapján megcáfoltnak látja alperes állítását. Ugyanis nem tehető fel, hogy kereskedők ily fontos az eredeti szerződéstől eltérő megállapo­dást, küiönösen tekin'et^el az A) alatt ban foglalt azon kikötésre, mely szerint minden szóbeli kikötés érvénytelen, irásba ne fo; laljanak. Fmél fogva meg kellett a bíróságnak állapítani hogy az alperes által vitatott megállapodás, amelv fize­tési hala ztást jelent, hatályát veszíte'te. mer1 ez a feltétel, amelyhez a halasztás fűzve volt — az utalványnak az X. takarákpénztár részéről val) elfogadása — nem következett be. lax teh-ít al­peres követelésének érvényesítése nem idő lőtti. Ennélfogva alperesnek az A., alattiban v ' H köteleze'tsévíe felperessel szemben er°»3«c':i tartalma szerint fennáll, s minthogy ebben alperes kötele­zettségét vállalt arra, hogv felperes jutalékát a kölcsön megszerzése esetében kiHzeti. a birósá- ­nak alperest a már a kölcsön megszerzésekor ese­dékessé vált felperesi követelésben és mint n r­vesztest a felmerült költségekben is marasztalria kellett. Budapesten, 1936. évi november hó 9. napján. Dr. Koós Zoltán s. k. a választott biróság etnö^ Braun Arnold választott biró, íd'r. Paop-Szász Tamás választott biró, dr. Móra Zo»!tán s. k. jogügyi titkár. Felelős kiadó: Dr. Szenté Lajos. Pesti Lloyd-Társulat nyomdája, Budapest, V.. Mária Valen.<-u. 12. (Felelős: Schulmann I.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom