Tőzsdei jog, 1936 (4. évfolyam, 1-11. szám)

1936 / 10. szám

40 TŐZSDEI JOG 10. sz. •augusztus hó ;ll-i tellefonlbeiszélgetés alkalmával történt kijelentések tisztázása ivégett a bizonyítás elrenidblését szintén mellőzte. A kifejtettekből következik azonban az, hogy felperes alperestől a szokások 25. a. §-ának 8. bekezdése érteiméiben csalk az 1926. évi auguszbus hó 8-án létezett piaci árak alapján követelhet árkülönbözetet. A bíróság feljegyzése és szakértelme alapján megállapította, hogy ez -az árkülönbözet azonos azzal, amelyet felperes keresetéiben az 'augusztus bó 15-i árak figyeleimbewétcdével követel. Emiatt a biróság a keresetfoevett árdifferenciáiban, vagyis 1500 pengőben alperest elmarasztalta. Felperes alperestől telefon- és sürgönyd'íj címén külön 12 pengő 50 fillért követelt keresetében. A biróság az ilyen költségeket, mint üzleti rezsiköltségeket, amelyek az ügylet szabályszerű lebonyolításával együttjárnak, rendszerint megítélni nem szokta. Ennek folytán e költségek megfizetésére a biróság alperest nem kötelezte:. Minictaz alapon marasztalta a biróság alperest a rendelkező rész értelmében tőkében, kamatokban és túlnyomó pervesztessége folytán az okozott költségek viselésében. Budapest, 1936. évi loktóber hó 8. napján. Steiner Marcell s. k., a választott biróság elnöke, Dámos Ármin s. k., Büdhler Izsó s. k., választott bírák, dr Kend'e Ernő s. k., joglügyi titkár. 42. A szállítási nehézségekre való hivatkozás nem jelenti az ügylet teljesítésének megtagadását, 263/1936. V. B. ítélet. Indokok: A kereseti előadás szerint felperes alperestől 1935 november 12-én 300 q románt importtengerit vásárolt 12 P 75 filléres áriban, vevő választásában, paritás Lökösháza vagy Biharkereszt es, román és magyar résizről elvámolva. Az áruból 150 q 1936 január hóban, 150 q pedig 1936 február hónapiban volt szállítandó. Felperes ezen tengerit 1935 november 28-án azonos feltételek mellett W. A. budapesti cégnek adta tovább q-ként 14 pengő 25 filléres árban. A kötésre 150 q 1936 január havában leszállíttatott. A további februárban esedékes 150 q-t alperes nem szállította le, miért is felperes 1936 március 3-án óvást vett fel és a tőzsdei .szokványok 65. §-ának d) pontjára való hivatkozással követelte a kötlevélbeli ár és a magasabb továbbeladási ár közö't mutatkozó q-kénti 2 pengő, öszízesen tehát 300 pengő külömbözei kifizetését. Ezen összegre alperes 225 pengőt lefizetett, 75 pengővel azoinlban még! hátralékbain van. Ezen tők; és járulékaiimialk megítélésére iiráraytuil a kereset. Alperes és az általa perbevont szavatosiok kérték felperest keresetével elutasítani és a periköltségek megfizetésére kötelezni. Alperes ós a perbebocsátkozoU szavatolok védekezése az volt, hogy azért nem tudták leszállítani a felperesinek eladott árut, mert az ő elődjük sem tett eleget szállítási kötelezettségének. Ebbeli mulasztásuknak azonban levonták a következményeit, amennyiben a 14 pengő 25 filléres napi áron mutatkozó 225 pengő árkülönbözetet a felperesnek még a per inldlítása előtt kifizették. Tagiadták, hogy a felperes 14 pengő 75 fillérért az árut W. Á. budapesti cégnek továbbadta, bár még ha ez igaz volna is, akkor sem követelhetne felperes elmaradt hasznot, mert a rendelkezés megadásakor nem figyelmeztette alperest, hogy az árut drágábban továbbadta, ami miatt alperes iparkodjék szerződéses (kötelezettségének ekigettennd, mert különben elmaradt hasznát fogja követelni. Vitatta még alperes azt is, hogy figyelmeztette a felperest a román importlengeri szállítása tekintetében fennálló nehézségekre, ennélfogva felperesnek módjában, sőt kötelességében állott az árut másutt beszerezni, így a vevőivel szemben fennálló szállítási kőtelezettségémek elaget tenni. A bíróság alperes és szavatosiok védekezését alaptalannak találta. Z. M. és M. P. kihallgatott tanúk vallomása alapján ugyanis a bíróság megállapította, hogy felperes alperessel, akivel a tőzsdén közös páholya van, s akivel naponkint érintkezett, többízben közölte, hogy felperes az árnt a W. A. cégnek drágábban eladta és figyelmeztette, hogy alperes szállítási kötelezettségének okvetlenül tegyen eleget, m rt különben elmaradt hasznát fogja alperestől követelni. A kihallgatott tanúk vallomásával az is igazolást nyert, hogy az alperes és felperes közös tőzsdei páholyában a szavatosok jelenlétében összejövetelt is tartottak az ügylet lebonyolítása tekintetében, így tehát nemcsak az alperes, hanem a szavatosok is tuaomást szereztek arról, hogy felperes az árut drágábban továbbadta. M:lmtlhogy a bíróisági álland'ó gyakorlata szerint, amennyiben az eladó közölte a vevővel, hogy az árut másnak továbbadta, közömbös lévén, hogy ez az értesítés a rendelkezés megadása előtt, vagy azzal egyidejűleg történik-e, minthogy ez az értesítés a jelen esetben többízben, még pedig kellő időben megtörtént, minthogy a lefolytatott bizonyítással az is beigazolást nyert, hogy a kereseti ügylet és a továbbeladási ügylet között az azonosság fennforog, mert mindkét ügyletnél februári szállítás volt kikötve, ennélfogva alperes a szállítás elmaradása folytán tartozik felperesnek a kötlevélbeji ár es a továbbeladási ár között mutatkozó különbözet fejében 300 pengőt megfizetni, minthogy pedig erre csupán 225 pengőt fizetett, alperest a még fennnmaradó ós kére sebbe vett 75 P megfizetésében maraszialni kellett. Alperesnek azt a ivédelkezését, hogy ő figyelmeztette a felperest a szállítási nehézségekre s így felperesnek jogában, sőt kötelességében állott volna magát fedezni, hogy szállítási kötelezettségének saját vevőjével szemben eleget tehessen, azért nem lehetett figyelembe venni, mert a szállítási nehézségekre való figyelmeztetés nem jelenti még a teljesítés megtagadását, már pedig, ha felperes a teljesítési határidő lejárta előtt fedezte volna magát és így akart volna a saját vevőjével szemben fennálló szállítási kötelezettségének eleget tenni, az alperes jogosan védekezhetett volna és bizonyára védekezett is volna azzal, hogy ő még nem állott el az ügylettől, ennélfogva az idő előtt való fedezés nem tekinthető az alperes veszélyére és kárára megtörténtnek. Alperes pervesztes lévén, őt kellett a felmerült perköltségek és illetékek megfizetésére kötelezni. Budapest, 1936. évi október hó 2. napján. IDr. Klár András k. a választott bíróság elnöke, Braun Arnold s, k., Weiss János s. k. választott bírák, dr. Adorján Ferenc s. k. jogügyi titkár. Felelős kiadó: Dr. Szenté Lajos Pesti Lloyd-Társulat nyomdája, Budapest, V., Mária Valéria-u. 12. (Felelős: Schulmann I.)