Tőzsdei jog, 1936 (4. évfolyam, 1-11. szám)

1936 / 10. szám

IV. évfolyam, 10. szám Megjelenik minden hó elején Budapest, 1936 november 2 TŐZSDEI JOG A KERESKEDELMI JOG MELLÉKLETE Rovatvezető: Dr. KENCE ERNŐ tőzsdei h. főtitkár. Felelős szerkesztő : Dr. MÓRA ZOLTÁN tőzsdei főtitkár. A Tőzsdei Jog előfizetési ára a Tőzsdei Hirdetmények Tára és a Tőzsdei Árjegyzőlap előfizetői - részere egész évre 2.— P, mások számára egé&z évre 3.— P A -Tőzsdei Jog--ot érintő megkeresések „Tőzsdei Jog" Tőzsdepalota Hl. emelet címre küldendők JOGGYAKORLAT Anyagi jog 40. Meghatározott téli kikötőből a hajózás megnyíltával prompt továbbítandó áru szállítása. Lüynöki jutalék viselésének kérdése. 217/1936. V. B. ítélet. Indokok: A kereseti előadás szerint alperes felperestől 1935 december 28-án vásárolt cca. 5000 q egészséges, időszerűén száraz, román limporttengerit, amely tengeri a BL. 105. számú uszályban román részről elvámolva, magyar részről vámkezelve a bajai téli kikötőben áliott. ahonnan a hajózás megnyíltával volt prompt továbbítandó. A vételár 15 pengő 35 fillér volt q-ként ex uszály Budap.st. Vevőt a Baján felül összes dunai állomásokra opció illette meg akként, hogy a Budapest alatti állomásokra szóló opció esetén alperesnek legkésőbb a hajózás megnyitása előtt három nap alatt kellett nyilatkoznia. Felperes az opció gyakorlására alperest 1936. évi február 25-én, majd február 28-án felszólította, mire alperes 1936. évi február 28-án kelt levelével arra kérte felperest, hogy az uszályt a bajai téli kikötőből március 1-énél nem korábban Budapestre továbbítsa. Ugyanebben a levélben alperes fenntartotta a jogot, hogy az opciót a Budapesten felüli állomásokra gyakorolhassa az uszálynak Budapestre való érkezése és megtekintése után. Az alperes utasítása folytán felperes, tekintve, hogy március hó l-e vasárnap volt, 1936. évi március 2. napján a m. kir. Folyam- és Tengerhajózási r.-t.-nál intézkedett aziránt, hogy a BL. 105. számú uszály Budapestre továbbíttassék. Az uszálynak Budapestre történt megérkezése után a Kontrollbureau Középeurópai Terményellenőrző r.-t. a felperes megbízásából, de ugvis, mint a felperes eladójának a megbízottja 1936. évi március hó 11. napján a délutáni órákban felhívta alperest az áru megtekintésére. Alperes az áru megtekintését megtagadta és még aznap ajánlott levélben közölte, hogy miután a hajózás 1936. évi március hó 1. napján megnyílt, felperes ellenben a rakományt nem mutatta be és alperes tudomása szerint a kérdéses uszály rakománya Csepelen ki is rakatott, a felperes mulasztása miatt óvással élt és a tőzsdei szokványok 65. $-ának b) pontja értelmében a szerződéstől elállott. Felperes 1936. évi március hó 12. napján küldönc által kézbesített levélben értesítette az alperest, hogy az óvást visszautasítja és racaszkodik az árunak az átvételéhez, kijelentvén, hogy amennyiben alperes az árut március hó 13. napjának déli 12 óráig át nem veszi, úgy azt az alperes késedelmes mulasztása miatt a tőzsdeszokványok 65. §-ának c) pontja alapján az alperes rovására eladja és tőle a szerződéses ár és az eladási ár közötti különbözet, valamint egyéb költségeinek megtérítését követeli. Alperes ezen felszólítás dacára sem tett eleget átvételi kötelezettségének, miért is felperes 1936 március 13-án ügynök útján az árut mm-ként 12 pengő 60 filléres árban az alperesnek eladta. Ezen fedezeti eladásból kifolyólag árkülönbözet címén 13.750 pengő, ügynöki jutalék címén 250 pengő, összesen tehát 14.000 pengő kára származott a felperesnek. Ezen tőke és járulékainak megítélésére irányult a kereset. Alperes kérte felperest keerísetével elutasítani és a perköltségek megfizetésére kötelezni. Védekezésének lényege az volt, hogy bár az uszály 1936 évi március hó 7. napján érkezett Budapestre, a felperes, illetve eladójának a megb zottja, a Conrollbureau Középeurópai Terményeik nőrző r.-t. 1936. évi március hó 11. napján délután 5 óra tájban hivta csak fel az áru átvételére, holott a tőzsdei szokványok 19. §-a szerint az árut két napon belül kellett volna átadni, ennélfogva alperes a felperes átadási késed. Íme miatt 1936. évi márc us hó 11. napján jogosan állhatott el az ügyléttől. Az elállás azért is jogos volt az alperes részéről, mert alperes egy konkrét tételt, a BL 105. számú uszályban lévő árut vásárolta meg s felperes azt a csepeli vámmentes kikötőben kirakatta, ennélfogva felperes nem is volt abban a helyzetben, hogy az árut bemutathassa. Minthogy az elállás alperes részéről jogos volt, nem tartozik kártérítéssel a felperesnek. Ttkntve, hogy a fedezés nem ugyanolyan feltételek mellett történt, mint ahogyan az eladás eszközöltetett, ez a fedezés nem tekinthető az alperes veszélyére megtörténtnek. A jutalékot rendesen a vevő fizeti, minthogy pedig alperes ezt kifizette, felperes ügynöki jutalékot alperestől nem követelhet. Ha a bíróság a felperes részére mégis kárösszeget állapítana meg, úgy abba beszámítan kér 25 pengő 60 fillért, mely az áru vízmennyiségének a megállapításából kifolyólag merült fel, kéri továbbá beszámítani a felek által közösen vont és a felperes által m-gtartott minta megvonási díja fejében fiz tett 100 pengőt. A mennyiség kiszámítása sem helyes, mert felperes 5000 métermázsa után kéri az árkülönbözetet, holott az uszályban csak 4947.40 q tengeri volt. A bíróság alperesnek a felperes átadási kés de 1mével kapcsolatban előterjesztett védekezését alaptalannak találta. A tőzsdei áruüzleti szokások 19. §-a. mely azt írja elő, hogy azonnali szállításra