Tőzsdei jog, 1936 (4. évfolyam, 1-11. szám)

1936 / 9. szám

34 TŐZSDEI JOG 0. sz: telár fob bulgár állomás helyett fob dunai állomás értendő s felperes mégis bulgár árut szállítván, alperes mást kapott volna, mini amit rendelt, így ezáltal is szabadult az átvételi kötelezettség alól. A pótmegállapodással felek a körlevélben foglalt ama kikötést, hogy felperes bulgáriai tengerit köteles szállítani, nem helyezték hatályon kívül, mert a kikötésnek csak az volt az értelme, hogy ha Bulgáriában a tengeri tekintetében szállítási tilalom lépne életbe, ez esetben La Plata, vagy román tengeri is szállítható legyen s így alperes nem akarta kitenni magát annak, hogy ha nem bolgár árut kapna, mégis a bolgár hajózási díjat kelljen fizetnie. Minthogy felperes bolgár tengerit szállított s így szerződéses kötelezettségének eleget tett, alperes tartozott volna átvételi kötelezettségének eleget tenni. Tekintettel arra, hogy alperes a fentebb kifejletlek .szerint jogtalanul .tagadta m g az átvételt, a felperesnek kártérítéssel tartozik. A bíróság a hivatalból megejtett kutatás adatai és saját szakértelme alapján megállapította, hogy a felperes által történi kényszereladás az 1936 április 24-én és illetve április 30-án érvényben volt napiárak figyelembevételével eszközöltetett, ennélfogva a felperes által felszámított 6250 és illetve 5500 svájci frankot egész összegében' megítélte. Megítélte továbbá a kényszerfedezés útján felmerült ügynöki jutalékol is, amelyet azonban l°/0 helyett csak V2%-ban állapított meg, így a jutalékösszeg az első uszály után 111.25 svájci frankot, a másik uszálynál 113.85 svájci frankot, a két uszály után az árkülönbözet és jutalék összesen 11.975.10 svájci frankot tesz ki, amelynek megfizetésében alperes elmarasztaltatott. Felperes az F. 3. és F. 4. alatti szerint 6% késedelmi kamatok fejében 152, illetve 32.95 svájci frankot követel az alapon, hogy a feladóvevény már 1936 április 24-éni, illetve ápr'Tis 30-án bemutattatott s így alperes már ekkor tartozott volna a vételárat kifizetni, a kényszereladás folytán ellenben a vételár csak 1936 május 2-án, illetve május 6-án folyt be. A bíróság felperest ezen kereseti kérelmével, továbbá telefon- és távirati költségek fejében felszámított 300 pengő megítélésére irányuló kereseti kérelmével elutasította, mert állandó gyakorlata szerint az árkülönbözet megítélésével a szerződéshez hű félnek minden kárát kiegyenlítettnek szokta venni, másrészt, mert ezek a költségek az ügylet teljesedésbemenése esetén is a felperest terhelték volna. A várakozási díj fejében az F. 6. alattiban felszámított 936 pengő és illetve 728 pengő összegek helyett a bíróság csupán 7 napra eső várakozási díjat állapított meg, mert a becsatolt rakodási jegyzékek alapján megállapította, hogv a hajófuvarozási szokásokban a be- és kirakodás részére megállapított határidőn túl csak 7 napi várakozási díj terheli az alpereest s így ezen címen alperest 572 pengőben marasztalta el. Megállapította végül a bíróság az alperes terhére a két uszálynak Nagytétényről Budapestre való átállítása folytán felmerült 220 pengő költségét is, mert a felperes által leszállított árut Nagytétényben felhasználni nem lehetett, mert ott csak alperesnek van telepe, az uszályokat tehát feltétlenül át kellett állítani Budapestre, így tehát ezen átállítási költségekre az alperes szolgáltatott okot. Budapest, 1936. évi augusztus hó 14. napján. Dr. Domony Móric s. k. a vál. bíróság elnöke, Braun Arnold s. k., Steiner Marcell s. k. választott bírák, dr. Adorján Ferenc s. k. jogügyi titkár. 37. Minthogy Hamburg tőzsdei székhely, az oda érkezett áruból a szokások 5í. §-a értelmében a hamburgi tőzsde útján kell mintát vétetni. A hiteles alakban való mintavételnek nem lehet akadálya az, hogy az áru hajóba való átrakás alatt állott. 209/1936. V. B. ítélet: Indokok: Felperes előadta keresetében., hogy az A) alatti kötlevéllel 150 (| szöszös bükkönyt adott el alperesnek 64 pengő 50 filléres vételáron. Alperes a vétek árra 329 pengő 75 fillérrel adós maradt, miértis ebben a tökében és annak járulékaiban kérte őt elmarasztalni. Alperes a 249/1936. V. B. szám alatt beadott viszontkereset ében azl adta elő. hogy a 150 q szöszös bükkönyt felperes szerződésellenes minőségben szállította, minekfolytán alperes az árut kifogásolta és a tőzsdei szakértőbizottság által megvizsgáltatta. A szakértőb zottság q-kint 2 német márkát és 5%-ot ítélt meg alperes javára. Fzen a címen felperes alperesnek 904 pengő 65 fillérrel tartozik. Az alperesi előadás szerint ő a vételárból 287 pengő 61 fillért visszatartott, a különbözeti 616 pengő 99 fillér tőkében kérte felperest elmarasztalni. Alperes kérte a kereset, felperes a viszontkereset elutasítását. (Alperes perbeli álláspontja a köveik-ző volt; A kereset alapjául szolgáló kötlevél szerint felperes, az eladó a minőségi garanciát a peres felek megbízottai által a feladási állomáson pecsételendő mint alapján vállalta el. Ezzel szemben alperes azt állította, hogy felek abban állapodtak meg, hogy felperes a belföldi végálomásig, illetőleg a határállomásig 'szavatol az árum in őségért. A kötlevéltől eltérőiéig ezt a kikötést megerősíti ,a kötlevél kiállítását követőleg kikézbesített 5) alatti ügynöki kötjegy és az alperes által bemutatott levelezés, így különösen az 1935. évi augusztus hó 24-i 6) alatt csatolt alperesi levél, az augusztus 28-i 8) alatt csatolt felperesi levél és z augusztus hő 30-i keletű felperesi számla, továbbá a 10) alatt csatolt augusztus 31-i alperesi levél és a szeptember hó 6-i keletű 12) alatti alperesi levél. Állította alperes, hogy (Hegyeshalmon, a határon a közös mintát a Kontrollbiironak kellett volna pecsételnie. Előadta, hogy a mintázási engedélyt ő felperesnek .a fuvarlevél kapcsán megküldte az zal az utasítással, hogy azt adja tovább a Kontrollbiironak. A mintázási engedély azonban a Kontrollbürohoz nem érkezeti meg, minekfolytán a mintavétel elmaradt. Az áru alperes rendelkezésére Haumburgba szállíttatott, alperes szeptember hó 5-én tudta meg, hogy a Kontrollbüro a határon mintát nem pecsételt. Erre a szállítmányozó cég ugyanaznap Hamburgba utasítást adott, hogy az áruból ott hivatalos mintát pecsételjenek. A hamburgi J. H. B. szállítócég a budapesti szállítmányozóval telefonon azt közölte, hogy a hivatalos mintapecsételés nem történhet meg, mert az áru hajóba való átrakás alatt áll. Az áruból azonban a .1. H. B. cég mintát pecsételt. Alperes e minta alapján, miután felperes közös expertizne nem ment vele, az árut a szakértőbizottság által egyoldalúlag mp^vizssáltalta. A szakértőbizottság