Tőzsdei jog, 1935 (3. évfolyam, 1-11. szám)

1935 / 2. szám

6 TŐZSDEI JOU hatja, hogy az utóbbi miként kiván a felmondott áruval rendelkezni, azt az átadás helyén tovább kivánja-e tároltatni, szándékában van-e azt továbbszállíttatni és ha igen, minő fuvarozó eszközzel. Az átvevőnek is tudnia kell azonban azt, hogy a szállító nem szerezhet tudomást arról, hogy ő mi módon kiván az áru felett rendelkezni, s hogy ehhez képest nincs módjában az átadás költségei tekintetében kalkulációkat végezni. Erre való tekintettel a bíróság megállapítása szerint az átadás-átvételi költségek elszámolásánál közraktárban való felmondás esetén a közraktárnak csak a legalacsonyabb átadási díjtétele jöhet számításba. A jelen esetben ez a legalacsonyabb díjtétel a m. kir. vámmentes kikötő díjszabásának 27. és 28. folyószáma alatt felvett „vasúti, vagy közúti fuvarkocsira" hivatalos mérlegeléssel való kiraktározásnál alkalmazásra kerülő díjtétel, amely 100 kg-ként 12 fillér, avagy a 41. folyószám alatt felvett „átadás további raktározásra mérlegelve" jelzésű díjtétel, amely ugyancsak 12 fillért tesz ki. Nem jöhet azonban figyelembe a díjszabás 29. folyószáma alatt szereplő tétel, amely szerint „hajóba ömlesztett áru önműködő mérlegen kiadva" 100 kg-ként 14 fillér közraktári költségbe kerül. A 12 és 14 fillér közötti különbözetnek a szokások 30. í?-a szerint való megosztását az alapon alperes felperestől nem igényelheti, viszont felperest megilleti a jog, hogy a közraktár által ezen a címen beszedett 36 pengő megfizetését alperestől követelje. Budapest, 1934. évi november hó 13. napján. Politzer s. k., a vál. bíróság elnöke. Nagy Andor s. k., Friedlánder Emil s. k., választott bírák. Dr. Kende Ernő s. k., jogügyi titkár. 5. Ha a felek annak ellenére, hogy az Ügylet pecsételt vételi minta alapján jött létre, elmulasztották a vételi minta lepecsételését, úgy ebből az következtethető, hogy peres felek a szerződésben foglalt fenti kikötéstől utóbb eltértek és az ügylet nyitott minta alapján létesítettnek kivánták tekinteni. Nyitott minta melletti vétel esetében az eladó a nyitott minta átadása által önmagára hárítja a minta netaláni vitássá válható azonosságának bizonyítását. A bíróság peres felek előadása alapján tényként megállapította, hogy alperes, az eladó az ügyletet közvetítő K. J. ügynöknek felperes részére való továbbítás végett nyitott mintát adott át. A minta átadása tekintetében tehát K. J. alperesnek volt a megbízottja. Szokás szerint a vételi mintát az ügynök szokta lepecsételni. Ez esetben azonban a minta lepecsételése elmaradt és az ügynök felperesnek nyitott mintát adott át; a nyitott minta átadása ezek szerint alperes tényének volt tekintendő. Viszont felperes a mintát szintén nyitottan fogadta el és így őrizte meg. Ezekből a tényekből a bíróság oda következtetett, hogy peres felek a szerződésben foglalt ama kikötéstől, hogy pecsételt minta szerint történt az eladás, utóbb eltértek és az ügyletet nyitott minta alapján létesitettnek tekintették. Nyitott mustra melletti vétel esetében az eladó a nyitott mustra átadása által önmagára hárítja a mustra netaláni vitássá válható azonosságának bizonyítását. Minthogy alperes a bizonyítást e tekintetben nem vállalta, sőt az azonnosság kérdésében a felperes által ajánlott bizonyítást ellenezte is, a bíróság megállapította a nyitott minta azonosságát. Az eset körülményeire való tekintettel azonban a bíróság a felperes által bemutatott nyitott mintát csupán jellegmintának minősítette és mint ilyent vetette egybe a felek által az elszállított áruból közösen vont mintával. A megejtett vizsgálat alapjján ez alapon 2% értékkevesbietet állapított meg és erre való figyelemmel alperest 70 pengő 20 fillér tőke megfizetésére kötelezte. Az áruüzleti szokások 57. §-a értelmében a szerződésellenes áru bemutatása által okozott, a C) alattival igazolt 16 P 60 f költség megfizetésére is kötelezte a bíróság alperest. Az 1911. évi I. t.-c. 426. §-a alapján a jogalap kérdésében pervesztes alperes az összes okozott költségek viselésében is elmarasztaltatott. Budapest, 1934. évi október hó 23. napján. Steiner Marcel s. k-, a választott bíróság elnöke. Büchler Izsó s. k., Keller Antal s. k., választott bírák. Dr. Kende Ernő s. k., jogügyi titkár. 6. Határidőügy let; a bolettatörvény és a végrehajtási utasítás értelmezése. Kelperes előadta keresetéiben, hogy X. Y. vele üzleti összeköttetésben állván, ebből kifolyólag vele szemben felperesnek többrendbeli követelése keletkezett. E követelés egyike az úgynevezett törzshiteli számlán fennálló 19.500 pengő, a kereset beadásakor azonban ténylegesen már csak 10.114 P 25 f-ben jelentkező áru vételárból eredő törzshiteli követelés. Ebben a tökében és annak 1934. évi július hó 18. napjától járó 8%-os kamataiban kérte felperes N. N. alperest marasztalni. Alperes a kereset elutasítását kérte. Kérte felperest arra kötelezni, hogy részletezze a kereseti követelését. Állította, hogy a felperesi követelés az 1930. évi XXII. t.-c. által tiltott tőzsdejátékból származik. Az alperesi védekezés alaptalan. Alperes hivatkozott az 1930. évi XXII. t.-cben foglalt rendelkezésekre, amelyek szerint bizonyos tőzsdei ügyletek tilosak és érvénytelenek. E törvény 40. §-a kimondja, hogy gabonanemüek, vagy gabonanemüekből származó malomipari termékek tekintetében kötött tőzsdei határidőügylet — amennyiben nem esik a 42—43. §-ban megengedett ügyletek közé — tilos és érvénytelen. A törvény értelmében, mint azt a törvény végrehajtási utasítása (1930. évi 3300. M. E. sz. rendelet) 119. §-ának 1. bekezdése is megállapítja, „határidőügylet alatt általában gabonaneműeknek, vagy gabonanemüekből származó malomipari termékeknek meghatározott vételárért meghatározott időben való szállítása iránt kötött szerződést kell érteni". A törvény 1. §-a szerint gabonanemüek: a buza, rozs és kétszeres. A végrehajtási utasítás 8. §-a értelmében gabonanemüekből származó termékek: liszt, kenyér, makaróni és vágott tészta, tarhonya, keksz és hasonló tésztanemüek, továbbá a buzakeményítő és a sikér (csiriz). A végrehajtási utasítás 119. §-ának imént idézett 1. bekezdéséből s a törvény 42. §-ának 1. bekezdéséből, amely utóbbi „gabonaneműeknek, vagy gabonanemüekből származó malomipari ter-