Tőzsdei jog, 1935 (3. évfolyam, 1-11. szám)

1935 / 8. szám

32 TŐZSDEI JOG 8. sz. felfogása szerint annál kevésbbé volt helyes, mert a nem vitás tényállás szerint felperes az 5. alatti levél birtokában nyomban hozzájárult ahhoz, hogy a kötlevél szövege oly értelemben -igazittassék ki, amint azt alperes kívánta. Ezek szerint felperes joggal ragaszkodhatott az ügylet teljesítéséhez. Ezt az 5. alatti levél kézhezvétele után február hó 9-én megirt ellenóvásában kifejezésre is juttatta. Csak midőn alperes felperes előzékeny magatartása ellenére továbbra ''s ragaszkodott álláspontjához, foganatosította felperes február hó 11-én a fedezeti vételt. Alperesnek az az álláspontja, hogy a fedezeti vétellel felperes elkésett, nem volt helytálló. Alperesnek az az értesítése, hogy teljesíteni nem fog, február hó 9-én jutott felperesnek a kezeihez. Felperes ugyanaznap vette fel az F) alatti 'ellenóvását, közölvén alperessel a bíróság felfogása szerint helyesen, a tényállást és készségét jelentlvén ki aziránt, hogy az Ügylet feltételeit alperes kívánságának megfelelően hajlandó módosítani, február 10-én pedig a G) alatti levélben közölte alperessel, hogy ha nem módosítja álláspontját, a következő napon fedezeti vételt fog foganatosítani. A szokások alkalmazandó 73. §-ában foglalt előírásra tekintettel, a fedezeti vétel február hó 11-én kellő időben történt. Tekintettel arra, hogy a fedezeti vétel a piaci árak figyelembevételével történt és az alperes rovására foganatosítottnak tekintendő, az azzal felmerült 30 pengő jutalék megfizetésére alperest kötelezni kellett A jogkérdésben és az összegszerflség tekintetében is túlnyomórészt pervesztes alperes az összes okozott költségek viselésében is marasztalandó volt. Budapest, 1935. április hó 8. napjánPolitzer Sándor, a tőzsde alelnöke, egyesbiró s. k., dr. Kende Ernő jogügyi titkár ,s. k. 33. Az a kiköté.s, hogy a vételár duplikát ellenében valamely banknál fizetendő, csak annnyit jelent, hogy a bank fizetési hely gyanánt volt megjelölve és pusztán ezen az alapon nem követelheti a vevő azt, hogy az előadó őt az illető pénzintézetnél meghitelezze. 222/1935. Vb. Indokok: A kereseti előadás szerint felperes alperesnek 1935 február 23-án 150 m takarmányárpát adott el m-ként 13 pengő 80 filléres árban ab Hódmezővásáhely vagonba rakva, fizetendő duplikát ellen készpénzben Békéscsabán, X- bank rt.-nál, azonnal szállításra. Felperes az ügylet megkötése után érintkezésbe lépett a nevezett bankkal, hogy vájjon a pénzintézet a duplikátot honorálni fogja-e? 1935 március 2-án a bank közölte felperessel, hogy a duplikaiot fedezet hiányában nem honorálhatja. Ugyanaznap alperes a felperes állítólagos szállítási késedelme miatt az ügylettől elállott. Felperes 1935. márciius 4-én az óvást visszautasította, közölte a.z alperessel az egész tényállást s 1935. március 6. napjának déb 12 órájáig utólagos határidőt engedélyezett, hogy alperes a banknál az ellenérték kifizetése iránt intézkedjék. Minthogy azonban alperes ezen utólagos határidő alatt sem gondoskodott fedezetről, felperes kénytelen volt az árút fedezetileg az alperes terhére eladni, amelyből a következő kára származott: árkülönbözet a 13 pengő 80 fillér kötlevélbeli és a 13 pengő 10 fillér kény szereladási ár közt m-ként 70 fillér, az 150 m után 105 pengő, sürgöny- és portóköltség 3 pengő, összesen tebát 108 pengő. Ezen összeg és járulékainak megítélésére irányul a kereset. Alperes kérte felperest keresetével elutasítani és a perköltségek megfizetésére kötelezni. Védekezésének lényege az volt, hogy az ügyietet a szerződő felek ügynökei kötötték meg és a fizetésre vonatkozólag az a megállapodás jött létre, hogy a vételár duplikát ellen készpénzben Békéscsabán, az X,bank rt.-nál fizetendő, vagyis a bank volt a fizetési hely. Az ügylet létrejötte után alperes várta a bank értesítését, hogy a duplikát nála már bemutattatott s így a vételárral a banknál jelentkezhessék. Ez azonban nem történt meg, ehelyett felperes az alperes hátamögött levelezésbe bocsátkozott a bankkal, valamint az alperes ügynökével és e levelezés során azt akarta a szerződésbe belemagyarázni, hogy a fizetésre vonatkozó kikötés nem fizetési helyet jelent, hanem a banknál való meghitelezést. Minthogy alperes a szerződésnek ilyen egyoldalú megváltoztatásához nem járulhatott hozzá, 1935 március 2-án a felperes szállítási késedelme miatt jogosan állhatott el az ügylettől s így kártérítéssel nem tartozik. Tagadta a kereseti követelés összegszerű helyességét. A bíróság alperes védekezését alaposnak találta. A kötlevélben a fizetésre vonatkozólag foglatt ama kikötés, hogy a vételár duplikát ellen készpénzben Békéscsabán az X. bank rt.-nál fizetendő, kettőt jelent. Jelenti először azt, hogy a jelen esetben nem készpénzügylet, hanem hitelezési ügylet szándékoltatott, másodszor jelenti azt, hogy az X. bank rt. csupán fizetési hely volt s így felperes alperestől nem követelhette jogosan azt, hogy alperes felperest a nevezett pénzintézetnél meghitelezze. Ha a felperes az alperesnek nem akart hitelezni, úgy a kötlevélben ki kellett volna kötnie, hogy alperes a vételárat visszavonhatatlanul meghitelezni tartozik. Ilyen kikötés hiányában a meghitelezést kiterjesztőleg magyarázni nem lehet, mert különben semmi célja sem volna a meghitelezési kikötésnek, másrészt állandó vitára adna okot, hogy az eladó miként óhajtja a fizetés teljesítését s így végeredr ményben a kereskedelmi forgalom biztonságát ingatná meg. Egyébként nemcsak a kötlevél, hanem a becsatolt levelezés is az alperesi álláspontot támogatja. Nevezetesen az ügylet megkötését alperesi ügynök úgy az alperessel, mint a felperessel szemben akként nyugtatta, hogy a vételár duplikát ellen Békéscsabán fizetendő és amidőn a felperes ügynöke utólag azt a feltételt állította fel, hogy az alperes által megvásárolt 150 m árpa ellenértéke előre fizettessék ki az X bank rt,-nál, az ellen az alperesi ügynök az A2. alatti szerint nyomban tiltakozott, kijelentvén, hogy ez a kikötés ellenkezik az eladási feltételekkel. Tekintettel arra, hogy felperesnek az a kívánsága, hogy alperes a vételárat a nevezett banknál meghitelezze, a szerződés egyoldalú megváltoztatását jelentette volna, alperes a szerződéstől jogosan állhatott el s így a felperesnek kártérítéssel nem tartozik. Mindezeknél fogva felperest keresetével elutasítani, egyben mint pervesztest a perköltségek és illetékek megfizetésére is kötelezni kellettBudapest, 1935 május 17. napján. Katona Zsigmond, a választott biróság elnöke s. k., Berger Mór, Weisz Jáncs s. k., választott birák, dr. Adorján Ferenc s- k., jogügyi titkár. Felelős kiadó: Dr. Szenté Lajos. Pesti Lloyd-Társulat nyomdája, Budapest, V., Mária Valéria-u. 12. (Felelős: Schulmann I.)