Tőzsdei jog, 1935 (3. évfolyam, 1-11. szám)

1935 / Tartalommutató

2 TŐZSDEI JOG pontjára alapított pergátló kifogás tehát alaptalan. Pergátló kifogás gyanánt nem hozható fel az a körülmény, hogy a hagyaték a perben törvényesen nincs képviselve. Nem pergátló körülmény az, hogy felperes elmulasztotta az ismeretlen örökösöknek és az özvegynek perbeidézését. A tőzsdebíróság hatáskörére vonatkozó kikötés átszáll az örökösökre is. Az alávetés nemcsak egy bizonyos, határozottan megjelölt peres kérdésre, hanem valamely állandó és folytonos üzleti összeköttetésből származó összes peres kérdésekre is érvényes. A tőzsdebíróság hatáskörének való alávetés alakszerűsége kizárólag az 1881. évi LIX. t.-c. 94. íjában foglalt rendelkezések szerint bírálandó el . V. 15. Az alapügyletben foglalt hatásköri kikötés érvényét az esetleges stornómegállapodás nem érinti III. 9. Mikor áll fenn számadási kötelezettség a Pp. 130. § 2. bekezdés keretében . . III. B) Anyagi jog. Áruüzleti szokások* Általános tész. 32. Ha az ügylet a felek között létrejött, pusztán abból az okból, hogy az egyik fél által elküldött kötlevélpéldányt a másik fél illetéktelenül módosította, nem illeti meg a szembenálló felet az elállás joga. Ily esetben a vevőnek előbb meg kell kísérelni az eltérés tisztázását VIII. 37. A szerződés értelmezése abban az esetben, amikor a kikötés szerint „600 q rozs, augusztus, szeptember és október hóban szállítandó". Az áruüzleti szokások 25/a. §-ának alkalmazása X. 2. Rendelkezés. Áruüzleti szokások 25/a. §-ának viszonya a 17. §-hoz. Határidő számítása, ha a teljesítési nap ünnepnapra esnék I. 3. Rendelkezés. Áruüzleti szokások 25/a. § I. 44. Ha a rendelkezés elkésetten érkezett is, köteles az eladó a szerződést teljesíteni abban az esetben, ha az eladó a rendelkezést kifogás nélkül átvette és a vevőtől a szállítási határidő meghosszabbítását kérte. Akkor is alkalmazandó ez a szabály, ha a vevő a határidőmeghosszabbítás iránti kérelmet nem teljesítette XI. 46. „Paritás Budapest, ex Budapest" kikötés értelme XI. 20. Paritásos eladás esetén az a fuvardíjkedvezmény, amely nem a vevőt, hanem a vevőnek címzettként megjelölt vevőjét illeti, nem vehető figyelembe a fuvardíjkülönbözet elszámolásánál VII. 8. Hűségnyilatkozat. Ha az ügylet valamely paritásos állomás megjelölésével jött létre és a kedvezményes díjtétel alkalmazása attól függ, hogy a felek valamelyike vállalta-e a vasúttal szemben azt a kötelezettséget, hogy úgy a részére érkező, mint a tőle elszállítandó összes árut 30 km-nyi távolságon túl nem fuvaroztatja közúton —, a szerződő felek között a szerződésszerű fuvardíjelszámolást — tekintet nélkül arra, hogy fennforognak-e a kedvezményes díjtétel alkalmazásának feltételei (hogy tehát a hűségnyilatkozat megadatott-e vagy sem) s hogy ehhez képest ezek a díjtételek alkalmaztattak-e, ezen kedvezményes díjtételek alkalmazásával kell megejteni. Közömbös tehát az, hogy a malom a hűségnyilatkozatot tényleg megadta-e a vasútnak vagy nem II. 22. Hűségnyilatkozat. Ha az eladó szívességből vállal a vevő részére egy oly tevékenységet, amelynek célja kedvezményes fuvardíjtétel biztosítása, és ha e tevékenység körében rendes gondossággal jár el, úgy őt nem lehet felelőssé tenni azért, hogy a részére nyújtott téves felvilágosítás következtében a vevő a fuvardíjkedvezményt tényleg nem kapta meg VI. 10. A Kontrollbürónál őrzött minták az expertizbizottsági vizsgálat céljára tartalékminta gyanánt felhasználhatók-e? . . . III. 5. Ha a felek annak ellenére, hogy az ügylet pecsételt vételi minta alapján jött létre, elmulasztották a vételi minta lepecsételését, úgy ebből az következtethető, hogy peres felek a szerződésben foglalt fenti kikötéstől utóbb eltértek és az ügyletet nyitott minta alapján létesítettnek kívánták tekinteni. Nyitott minta melletti vétel esetében az eladó a nyitott minta átadása által önmagára hárítja a minta netaláni vitássá válható azonosságának bizonyítását II. 12. Minőségi kifogásolás darabáru szállítása esetén. Mustravétel a felek együttes jelenléte esetén. Mustravétel az eladó távollétében III. 13. A jogos kifogásolás esetén sem köteles az eladó a vevő részére több költséget téríteni, mint amennyit a szerződésellenes áru bemutatása a rendes üzleti forgalomban okozni szokott Hl. 43. Elkésett kifogásolás XI. 20. 1. Az áruüzleti szokások gabonaneműekre vonatkozó különös határozatainak 14. §-a olyképpen értelmezendő, hogy 200 dkg-ot meghaladó súlyhiány esetén az értékmegtérítés mértékét a bíróság saját szakértelmével szabadon állapíthatja meg. 2. Ha a fajsúlyhiányon kívül a szakértőbizottság egyéb minőségi hiányokért értékkevesbletet állapít meg, úgy a minőségi hiányért 'járó bonifikáció is, épúgy mint a fajsúlyhiányért járó bonifikáció, az eredeti vételárból vonandó le. 3. A vevő még jogos kifogásolás esetén sem háríthatja át az eladóra a saját vevőjével eszközölt mintapecsételés költségeit. 4. Ha a vételár fizetési helye gyanánt Budapest volt kikötve, az a körülmény, hogy a vevő az eladót más helyről szólította fel a vételárhátralék megfizetésére, nem jogosítja fel a vevőt a szerződésben * Az esetek a lehetőség szerint az áruüzleti szokások szakaszainak sorrendjében vannak csoportosítva.