Tőzsdei jog, 1934 (2. évfolyam, 1-12. szám)

1934 / 12. szám

42 TŐZSDEI JOG 12. szám JOGGYAKORLAT Anyagi jog 55. I. Az ügynök külön megállapodás hiányában nem jogosult önszerződő félként az ügyletbe belépni. II. A megbízó az ügyletkötésre adott megbízásának túllépésével kötött ügyletet nem köteles magáénak elismerni. Az ügyletkötési megbízott hatáskörének túllépésével elkövetett hibáját nem orvosolhatja azzal, hogy az ügyletről általa kiállított kötjegyet az eredeti megbízás feltételeinek megfelelően utóbb kijavítja, hanem a megbízó joggal követelheti azt, hogy a szemben álló fél maga járuljon hozzá az ügyleti feltételeknek az eredeti megbízás értelmében való helyesbítéséhez. III. Jogszabály az, hogy a megbízás nélküli ügyvivő, ha eljárása nem is állt az ügy urának érdekében és nem is felelt meg az ügy ura feltehető akaratának, az alaptalan gazdagodás visszatérítésének szabályi szerint ilyenkor is követelheti az ügy urától az ügy ellátására fordított öszszegek megtérítését. 501/1934. VB. ítélet. A bíróság felperest keresetével elutasítja stb. Indokok. A kereseti előadás szerint felperes alperes megbízásából és részére az F/3, F/4 és F/8 alatt csatolt okiratok szerint összesen 600 q árpát vásáiolt. Alperes helyt nem álló kifogások alapján nem volt hajlandó ezen ügyleteket elismerni, miért is felperes kénytelen volt az F/3 és F/4 alattiakban foglalt ügyleteket saját terhére lebonyolítani. A kényszereladás folytán felmerült mázsánként 1 pengőt, összesen tehát 450 pengőt kitevő kárának megtérítésére kérte alperest kötelezni. Utóbb a tárgyaláson felemelte keresetét az F/8 alattiban foglalt ügylet nem teljesítése folytán további 150 pengő árkülönbözettel 600 pengő tőkére és járulékaira. I. Alperes az F/8 alattiban foglalt ügylet tekintetében azzal védekezett, hogy felperessel nem adás-vételi ügyletet akart létesíteni, hanem felperes, mint ügynök útján valamely uradalomtól akart árpát vásárolni. Ennélfogva nem volt köteles felperest eladóként elfogadni és ez ellen nyomban az F/8 alatti kötlevél kézhezvétele után tiltakozott is a 4. alatti levélben és tiltakozását később is fenntartotta, 5. alatti levelében közölve felperessel, hogy miután felperes nem hajlandó az eladó nevét feladni, hogy azzal alperes kötlovelet válthasson, ezen ügyletet tárgytalannak tekinti. Ez az ügylet tehát nem jött létre. Ezen felül felperes árkülönbözeti igénye elévült, mert csak a teljesítési határidő lejártát követő 90 nap eltelte után nyújtotta be keresetét a bírósághoz. Felperes ezzel szemben azt vitatta, hogy alperesnek semmiféle kára sem származott abból, hogv felperes önmagát szerepeltette eladóként, mert alperes érdeke csak az volt, hogy uradalmi árpát kapjon, felperes pedig uradalmi árpát akart neki szállítani. Annak oka, hogy felperes önmagát szerepeltette eladóként, csak az, hogy a N-i nraHnlom. a tulajdonképpeni eladó nem volt hajlandó eey budapesti céesel közvetlen összeköttetésbe lépni. Alperes elévülési kifogásával szemben azt vitatta, hoírv miután alperes az F'8 alatti kötlevelet nem írta alá, a szokványok kikötve nem lettek és így azok 70. §-a nem nyerhet alkalmazást. A bíróság alperes védekezését alaposnak találta. Nincsen olyan jogszabály, amely szerint az ügynök jogosítva volna önszerződő félként az ügyletbe belépni, tehát alperes nem volt köteles felperessel, mint eladóval megkötni az ügyletet és így az ügylet létrejöttnek nem tekinthető. Ettől eltekintve, ha az ügylet létrejött volna is, akkor csak az F/8 alatti — bár alperes által alá nem írt — kötlevélben foglaltak szerint, tehát a szokványok kikötése mellett létrejöttnek volna tekinthető és így — minthogy felperes, bár a teljesítés határidő március 15-én járt le, csak július 4-én nyújtotta be keresetét a tőzsdebírósághoz — felperes követelése a Szokványok 70. §-a értelmében elenyészettnek volna tekintendő. II. Alperes az F/4 alatti kötjegyben foglalt ügylet tekintetében azzal védekezett, hogy ő felperesnek március első felében átveendő árpa megvételére adott megbízást, a kötjegy szerint azonban az árpa „prompt, de legkésőbb március első napjaiban" szállítandó. Alperes 4. és 6. alatti leveleiben kérte a kötjegy helyesbítését, majd minthogy az nem történt meg, az 5. alatti levélben közölte felperessel, hogy az ügyletet tárgytalannak tekinti. Felperes nem tagadta, hogy a szóbeli megbízás és a kötjegy közt e tekintetben eredetileg eltérés volt, arra hivatkozott azonban, hogy a kötjegybe utólag kiegészítőlég beleírta azt, hogy a szállítás „március első felében" is történhet és többször, a 7., 8., valamint 12. alattiakban is közölte alperessel, hogy ráér úgy disponálni, hogy ez a tétel csak március 15-éig nyerjen leszállítást. Alperes ezzel szemben azt vitatta, hogy neki az eladó hozzájárulását volt joga követelni, ezt pedig felperes nem szerezte meg, sőt a 10. és 11. alattiakból kitűnik, hogy az eladó kifejezetten nem járult hozzá a teljesítési határidő meghoszszabbításához. A bíróság alperes védekezését ezen tételre vonatkozólag is alaposnak találta, mert — minthogy a megbízás és a kötjegy közt nem vitásan lényeges eltérés volt — neki valóban ioga volt ahhoz ragaszkodni, hogy maga az eladó járuljon hozzá az ügylet feltételeinek módosításához. Ennek megtörténtét felperes nem is állította és a 10. és 11. alattiakból kitűnik, hogy az eladó a helyesbítéshez nem járult hozzá. Ennélfogva ezen ügylet sem tekinthető létrejöttnek. III. Az F/3, alatti kötjegyben foglalt ügylet tekintetében alperes azzal védekezett, hogy ő egészen a 14. alatti, március 9-én kelt felperesi óváslevél vételéig ezen ügyletről nem bírt tudomással, mert ez a kötjegy hozzátapadt a másik két kötjegy egyikéhez és így elkerülte figyelmét. Vitatta, hogy ennélfogva ezen ügvlet sem jött létre. A 2. alatti alperesi levélből kitűnik, hogy alperes ezen 150 q-ás tétel megvételére is megbízást adott felperesnek. Nem volt vitás, hoev ezen kötjegy meefelel a megbízásnak. Ennélfogva ezen ügylet létrejött, tekintet nélkül arra, hogy alperes figyelmét a neki ugyancsak nem vitásan többször is megküldött kötjegy valóban elkerülte-e vagy sem. Felperes azt állította, hogy miután alperes a vevőnek ezen ügvletre vonatkozólag sem adott elszállítási rendelkezést és a 15. szerint ezt az ügy-